Amerikai Magyar Újság, 2002 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2002-12-01 / 12. szám
20 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG HATÁRON INNEN - HATÁRON TÚL Szemelvények a Határon Túli Magyarok Hivatala közleményeiből. —A Romania Mare oldal címe: “Korvin Mátyás, Magyarország román királya szobránál a PRM kolozsvári szervezetének hazafias tagjai megleckéztették az RMDSZ horthysta provokátorait”. E cím alatt, egyebek mellett, közük a PRM kolozsvári szervezetének beszámolóját a Fadrusz-napi ünnepségről, egy PRM-szenátor politikai nyilatkozatát, amlyben tiltakozik a “háborús bűnös” Wass Albert emlékének ápolása ellen, valamint a szintén Wass Alberttel foglalkozó, “A sámángróf büntetlen bűnei” című sorozat második részét, egy “Kossuth - a fasizmus előfutára” című cikket, több amerikai román szervezet képviselőinek tiltakozását a kormánypárt és az RMDSZ közötti együttműködés ellen. Ugyanitt közük egy Csíkszereda határában felállított honfoglalási emlékmű fotóját. A képaláírás szerint ez az emlékmű “Románia, a Román Nép és Történelme egyik legsúlyosabb megcsúfolása”. —Szabadkán ünnepélyes keretek között megtartotta alakuló ülését a Magyar Nemzeti Tanács (MNT), a délvidéki magyarság személyi elvű autonómiáját megtestesítő önkormányzat. Az MNT Józsa Lászlót választotta meg elnökévé. A szabadkai városháza dísztermében tartott ülésen részt vett a többi között Szili Katalin a magyar országgyűlés elnöke, Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, Báünt-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. Képviseltették magukat a határon túli magyar parlamenti pártok, a szerbiai kormány, megjelentek parlamenti képviselők és számos más vendég. —Két év megszakítás után idén május ötödikétől Észak-Komáromban ismét látható a Jókait és Lehárt bemutató állandó kiállítás. A kényszerszünetet az okozta, hogy a kiállításnak addig otthont adó épület a restitúció folyamán visszakerült a görögkeleti egyház tulajdonába. A múzeum vezetőinek azonban a várossal összefogva sikerült méltó helyet találni a tárlatnak. A városközpontban, a Zichy-palota addig üresen álló helyiségeit újították fel, ami már csak azért is szerencsés választásnak bizonyult, mivel így egy épületbe került a másik állandó, várostörténeti kiállítással. A város hires szülöttei: Jókai Mór és Lehár Ferenc elnevezésű tárlat - amint azt neve is jelzi - elsősorban a két személyiség és a szülőváros viszonyára épül, de nagyvonalakban felvázolja a két művész életművét is. “Annak ellenére, hogy Lehár Ferenc életének csak első hét hónapját töltötte Komáromban és felnőttként - bár szeretett volna - már nem jutott el városunkba, mindig büszke volt rá, hogy itt született”. —’’Nagy érdeklődés a magyar igazolványok iránt” címmel a Glas Slavonije című napilap az eszéki Információs Iroda újbezdáni kihelyezett fogadónapjáról ír. A faluból és néhány környékbeli településről 150 fo adta át magyar igazolvány kérelmét. Jankovics Róbert irodavezető elmondta, hogy ez idáig 4.150 kérelmet dolgozott fel az iroda. Jankovics meggyőződése, hogy a 16.700 horvátországi magyar lakos közül többségük szeretne magyar igazolvánnyal rendelkezni. Az iroda az utóbbi időben oktatási támogatásra szóló kérelmeket is fogad a gyermekeik magyar nyelvű tanításra bejrató szülőktől, akik ösztöndíj formájában 800- 1.000 kuna értékű támogatásra számíthatnak (1 kuna- 30 ft.). Az Információs Iroda október végén Várda- rócon tartott fogadást. —Több mint negyven évi szünet után ismét megkezdődött a magyar nyelv tanítása a román állami oktatás keretében két csángók lakta moldvai településen. A Bákó emgyei Pusztinán és Klézsén: hetente három órában oktatják a magyar nyelvet. Pusztinán Bilibók Jenő a tanító, aki szülőfaluja iskolájába tért vissza tanárként (Debrecenben szerzett diplomát). Összesen 24 alsó- és felső-tagozatos gyermek látogatja a magyar nyelvórát. Klézsén 16 gyermek jár magyar-órára. Eddig hét moldvai településen sikerült beindítani a magyar nyelvoktatást. Ez a szám a mostani tanévtől kezdve tízre emelkedik, a tíz település közül kettőben pedig a hivatalos oktatás keretein belül is elindulhat a magyar nyelv oktatása. Moldvában 1948 és 1959 között működtek magyar tannyelvű iskolák, Bákóban magyar tanítóképző is volt. —Az Ungvári 10. számú Dayka Gábor Középiskola és Gimnázium 2002. szeptember 1-től, immár új névvel és új státussal büszkélkedhet. “Ungváron több mint 300 évig működött magyar tannyelvű gimnázium és most újra megnyílt a lehetőség a folytatásra” - hangsúlyozta köszöntő szavaiban Árpa Péter igazgató. Jelentős változások történtek az oktatási szférában, amelyeknek már a mostani hatévesek is részesei lesznek, akik hasonlóan a tavalyi elsősökhöz, tizenkét évet tanulnak majd. Az igazgató örömmel jelentette be, hogy az idei tanévben három tizedik osztálya van az iskolának és a kilencedikesek megemelt 2002. Karácsony
