Amerikai Magyar Újság, 2002 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2002-12-01 / 12. szám
2002. Karácsony AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 17 —A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) elnökévé választotta a párt országos választmánya Varga Lászlót, az Országgyűlés korelnökét Az ülésen történtekről az új elnök tájékoztatta a sajtó képviselőit. A testület mostani döntése értelmében az előző kormány három tagja - Harrach Péter, Mikola István és Semjén zsolt - tevékenykedik elnökhelyettesként a KDNP-ben, megbízatásuk 2003. december 31-ig szól. Varga László szavai szerint az új vezetők feladata az, hogy visszaszerezzék a kereszténydemokrácia korábbi erejét. A tájékoztatás szerint a párt “rendkívüli élénk” országos választmánya helyrehozta a bíróság által jelzett korábbi törvénytelenségeket. Az ülésen a 215 választmányi tag közül 162-en vettek részt. Varga László szerint a kormányon lévő szocialista pártnak nincs ideológiája, miután a “nem létező szocializmust ott hagyta, és újat nem szerzett”. —A washingtoni Kommunizmus Áldozatainak Emlékhelye Alapítvány kuratóriuma Orbán Viktornak ítélte oda az idén a Truman-Reagan Szabadság Díjat. Az alapítvány másik két kitüntetettje Joseph Lieber- man demokratapárti szenátor és Philip Crane republikánus képviselő. Az alapítvány kuratóriuma olyan személyiségeknek ítéli oda minden évben a díjat, akik megítélésük szerint sokat tettek a szabadság és a demokrácia előmozdításáért. A díjat a washingtoni ünnepségen Orbán Viktor nevében Németh Zsolt, a Fidesz alelnöke vette át. A díjat korábban megkapta többek között Elena Bonner, Szaharov özvegye, V. Landsbergis, volt litván elnök, Wei Jing Seng, 19 évre bebörtönzött kínai emberjogi harcos és Jesse Helms szenátor, valamint V. Bukovszkij szovjet disszidens, emberjogi aktivista. —Medgyessy Péter miniszterelnök ötnapos hivatalos egyesült államokbeli látogatásán felesége és Tom Lantos képviselő társaságában felkereste a washingtoni Holocaust Múzeumot, ahol koszorút helyezett el az emlékteremben, s holocaust túlélőkkel találkozott. Medgyessy többek között kijelentette: ezt a múzeumot minden magyar miniszterelnöknek meg kell tekinteni.--Die Zeit. - A magyar lapok az MTI-re támaszkodva lényegében ugyanazon sorokat közölték az irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett Kertész Imrének a német liberális lapnak adott interjújából, amelyben Kertész egyebek közt kijelentette, hogy “Magyarországon nyílt antiszemitizmus uralkodik. Nyíltan nácik, agresszív nacionalisták lépnek fel a médiában... Majdnem olyan undorító (a helyzet), mint a késői harmincas években.” Az interjúban Kertész azt is kijelentette, hogy az ő feladata a liberálisok és a nacionalisták között békét teremteni. Az alábbiakban az interjúnak a magyar lapokba nem került apróbb részletei olvashatók: ♦Kertész: “A Nyugat olyan foglyok tábora, akiket megkíméltek. Ezt a tábort meg kell védeni a terroristák, a harmadik világ ellen.” ♦Die Zeit: “Ön most egy gazdag ember. Ha akarná, megvehetné a magyar Alföldet is.” ♦Kertész: “A feleségem berobban a berlini boltokba és azt kiabálja, hogy a férjem Nobel-díjas, ide a pezsgőjüket és a kaviárjukat!” ♦Die Zeit: “Vannak még olyan emlékei Auaschwitzról - az ottani gyerekekről -, ami még nem lett irodalommá?” ♦Kertész: “Én mindent eladok. Épp most írtam meg a Sorstalanság forgatókönyvét, amelyben még elmentettem néhány emléket.” ♦Die Zeit: “Vagyis Berlinben száműzetésben él?” ♦Kertész: “Tulajdonképpen igen. Noha Magyarországon a választások után a dolgok éppen változni látszanak... Repüljön el mélyrepülésben Kelet-Európa fölött... Fentről gyönyörű, de ne próbáljon meg landolni, mert ott élni lehetetlenség.” ~(MNO) — Kevesen tudják ma már, hogy Emile Guillamue francia szobrász a harmincas években két Magyar fájdalom című szobrot készített Wis- count Rothermere megrendelésére a megcsonkított Magyarország jelképéül. Az egyiket Debrecenben, az akkori Magoss György, ma Bem téren állították fel 1933-ban. A háború után azonban a Déri Múzeum pincéjében, majd Hajdúböszörményben rejtették el a csonkolt kezű és lábú nőt ábrázoló egyik alkotást. A másik mű, ugyanezen női alak csonkítatlan, teljes szobra Budapesten állt, majd hasonlóan kalandos úton Balfra, a fürdő elé került. Mindezt a debreceni városvédő és -szépítő egylet elnöke mondta el abból az alkalomból, hogy a Migan Kiadó könyvben jelentette meg a trianoni szerződés hiteles szövegét, franciául és magyarul. A könyv fedelét a Debrecenben újra felállított szobor fényképe díszíti. A városvédők szeretnék, ha a Magyar fájdalom másik szobra is reprezentatív helyre, Budapestre vagy Debrecenbe kerülne. A városvédők elnöke az inkább diktátumnak titulált békeszerződés eredeti szövegét elemezve elmondta: a 13. fejezetet sem a Horthy-, sem a Rákosi-, sem a Kádárrendszer nem propagálta. Benne ugyanis a háborúk elsőrendű okaként a munka és a tőke ellentétét említik meg. Ellene gyógyírként pedig a szabad szakszervezeti szervezkedést ajánlják.
