Amerikai Magyar Újság, 2002 (38. évfolyam, 1-12. szám)

2002-11-01 / 11. szám

20

AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2002 november

HATÁRON INNEN - HATÁRON TÚL

Szemelvények a Határon Túli Magyarok Hivatala közleményeiből.--Aki járt már Huszt belvárosában, az talán emlékszik rá: a huszti vártemplom egykor igazi erősség volt, ma is kőfal veszi körül. Ám az idő a több száz éves építmény fölött is eljárt, tetőzete elavult, falairól sok helyütt lehullott a vakolat. A mostani háromszáz lelkes református gyülekezet egymaga képtelen lett volna magára vállalni a felújítással járó költségeket. “Jóakaróink azt ajánlották, hogy forduljunk a magyarországi Teleki László Alapítványhoz segítségért” - eleveníti fel az elmúlt két-három év történéseit Józan Lajos huszti lelkipásztor. “Amikor az Alapítvány vezetői ellátogattak hozzánk, alaposan körülnéztek a XV. században épült templomban, és ekkor felajánlották, hogy nem csak a tetőzetet újítják fel, hanem elvégeztetik az épület külső és belső tatarozását is. Egyik szakemberük fedezte fel, hogy a templom belső falán a vakolat egy nagyméretű freskót takar Ezeken első királyaink, szentjeink - Szent István, Imre herceg, Szent László - alakja látható. Végül is közös döntés született arról, hogy ezeket a freskókat restaurálni fogják. Tisztában vagyunk vele, hogy a református templomok falait általában nem díszítik képek. A kivétel azonban csak a szabályt erősíti. Mert utána néztünk: a huszti atyámfíak mintegy 300 éven át láthatták, látták ezeket a freskókat. Egészen 1888-ig, amikor a képek bevakolása megtörtént. Nemsokára a freskók eredeti szépségükben tárulkoznak majd a templomba betérők elé. Mi ezt úgy fogjuk fel, hogy több mint száz esztendő után a rejtett kincsek újból előkerülnek.”

Azokról a legjobb eredményeket'elért iskolásokról van szó, akik részt vettek a délutánonkénti anyanyelvi foglalkozásokon a moldvai falvakban. Több mint 400 gyermek iratkozott be ezekre az órákra és közel 300-an ki is tartottak a tanév végéig. Idén két helyen - Klézsén és Pusztinában - már hivatalosan, az állami iskolákban is bevezetik a magyar nyelv oktatását. Két tanár pályázott ezekre az állásokra: Hegyeli Attila és Bilibók Jenő.--Könnyes szemmel búcsúztak Pardon Djurica plébánostól a vörösmarti hívek, aki öt évet és hat napot szolgált az egyházközségben, és ugyancsak köny- nyes szemmel fogadták az új papot, Beer Gergelyt, mert jelenlétével megvalósult nagy álmuk, hogy a Drávaszögben is legyen egy magyar anyanyelvű plébános. “Valóban nehéz szívvel búcsúztunk Pardon tiszteletes úrtól” — mondta Gerstmájer Angéla templomi elöljáró. “Hálásak vagyunk és köszönjük neki, hogy ilyen megértő volt irántunk. Amikor megérkezett, egyetlen szót sem tudott magyarul, Debrecenbe ment tanulni a nyelvet, és a mise nagy részét magyarul szolgáltatta. Ez azért is fontos számunkra, mert a többi magyar faluban azt tapasztaljuk, hogy bizony nem leltek ilyen megértésre a hívek.” “Nagyon örülünk azoban annak is, hogy végre magyar ajkú plébánost kapunk”. Fűzte hozzá Varga Ferenc elöljáró. “A püspök úr már korábban is jelezte, hogy az első adódó alkalommal eleget tesz ilyen irányú óhajunknak. Szeretnénk, ha a mise vagy magyarul, vagy horvát nyelven folyna, de hogy milyen arányban, arról mindenképpen a tisztelendő atyával és a hívekkel közösen döntünk majad.” Beer plébános, aki kulai születésű, és Zágrábban tanult, valamint Magyarországon is szolgált, örül a szívélyes fogadtatásnak, és reméli, hogy eleget tud tenni az elvárásoknak.

—Az erdélyi Szalacs falut Zoloch néven már

1067-ben említik. A szalacsi falubejáratnál 1997. augusztus 1-én felállított lármafa évről évre minden augusztus elején lángra lobban, hogy jelezze: megfogyatkozott a magyar, de helyén marad, és élni akar. A sza- lacsiak lármafájának szava a Székelyföldön is párra talált: esztendők óta megszervezik a lármafa-találkozókat, amelyekre a szalacsiak is eljárnak. A Szalacsi Falunapoknak elmaradhatatlan része a hagyományos római katolikus templombúcsú.

—Csángóföldön is megindult a magyar nyelvű oktatása. Tizenhat tanár és 27 moldvai csángó gyermek vett részt a hargitafurdői anyanyelvi táborban.

—A NOVY DEN első oldalán vastag betűs címben azt állította, hogy “a koalíciós tárgyalásokból az MKP került ki győztesen”. Az ellenzéki lap szerint a földművelési, a környezetvédelmi, az építési és régiófejlesztési tárca együtt az emberi jogi, kisebbségi és régiófejlesztési miniszterelnök-helyettesi poszttal rendkívül erős négyes, mert épp ezek döntenek gyakorlatilag az összes olyan eszköz felhasználásáról, amelyek az EU strukturális alapjaiból jutnak Szlovákiának.

—’’Magyarország elégedetlen az Európai Bizottságnak a csatlakozás pénzügyi feltételeiről szóló aktuális ajánlatával, és reméli, hogy a bizottság még javít ezen - idézte Szent-Iványi Istvánt a Der Standard