Amerikai Magyar Újság, 2002 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2002-11-01 / 11. szám
2002 november AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG Dr. Miskolczy Kálmán, Sch. P. ÁRPÁDHÁZI SZENT ERZSÉBET (1207 - 1231) Árpádházi Szent Erzsébet egyike azoknak a középkori szenteknek, akiket modem korunk aligha értene meg, ha a történetíró rideg tényeivel szemléltetjük. Legtöbben, mi magyarok is, a legenda rózsaszínű felhőin keresztül ismeijük őt, melyek eltakaiják életének nagyon is emberi vonásait. Négyéves korában kerül a thüringiai gróf, Hermann várába (Wartburg): 14 éves korában a gróf fiának, Lajosnak felesége, 21 éves korában négy gyermekkel özvegy és 24 éves korára az egész akkori keresztény világ bámulja életszentségét: Szent Ferenc a köpenyét küldi el neki tisztelete jeléül, a pápa külön lelkivezetőt rendel melléje, egy bizonyos Konrád nevű pap személyében, hogy vezesse és “ellenőrizze” sajátos útját az életszentségben. Mert ez a kis “barbár” magyar lány - ahogy anyósa, Zsófia hercegnő nevezi - nagyon is a maga útján jár és nem sokat törődik az udvari etikettel. Már gyermekkorában vonzódik az alacsonyállású emberekhez és gyermekekhez: mint Lajos felesége, túl sokat törődik a szegényekkel és “eltékozolja” férje vagyonát a koldusokra és beteg nyomorultakra (rózsa legenda). A templomban leteszi koronáját és a földre borul, megcsókolva azt, mert mint férjének megvallja, amikor a töviskoronás Jézust szemléli, elviselhetetlennek érzi a drágaköves koronát. Rajongva szereti férjét, amikor az hazafelé közeledik, elébe lovagol, és az udvari etikett ellenére még az étkezéseknél is is vele akar lenni. Anyósa áskálódása nem tudja meggyengíteni Lajos szeretetét, még akkor sem, amikor távollétében egy nyomorult, beteg koldust fektet férje ágyába. Házasságuk valóban “szerelmi házasság”, ami ilyen politikai házasságoknál ritka dolog volt. Sajnos, a Sors közbeszól: Lajos elmegy egy keresztes hadjáratba és járvány áldozata lesz. Erzsébet szinte eszét veszti fájdalmában és félje halála uán úgy érzi, nincs ott további maradása. Gyermekeivel együtt elhagyja a grófi várat és teljesen a szegények szolgálatára szenteli magát. A férje után őt megillető vagyonából kórházat alapít, ahol maga is ápolja a szegényeket, nem irtózva a legundorítóbb betegségben szenvedőktől sem. Csak annyi ételt vesz magához, ami képesíti az ilyen munkák végzésére. A kirendelt “lelkivezető”, Konrád, igen szigorú hozzá: például az akkori penitencia szabályok szerint a legkisebb meggyónt hibáért is számos korbácsütéssal bünteti. Gyermekeit rokonoknál helyezteti el. mert Erzsébet életstílusa veszélyezteti azok egészségét. Nem csoda, hogy ily köröl- mények között Erzsébet életereje hamar felőrlődik és 24 éves korában, szegényeitől körülvéve - egy rühes gyermek ül ágyaszélén - 1231. november 17-én csendesen átlép az örökkévalosagba. Koporsóját birodalmi hercegek, grófok viszik, s maga a császár egy aranykoronát helyez koporsójára - amit vonakodott földi életében viselni. II. András magyar király leányát, aki Sárospatakon született, Margburgban temették el. Szülővárosának ősi gótikus temploma előtti szép szobra azt a pillanatot ábrázolja, amikor férje, Lajos, lesegíti a lóról. A világegyház a magyar szentek közül csak őt és Szent Istvánt ünnepli.--A pápa a békéért. II. János Pál szerint a béke nagy ügye veszélybe került a világban, ezért a szentatya arra buzdította a hívőket, hogy a béke megteremtéséért könyörögjenek, amikor a rózsafüzért mondják. A katolikus egyházfő vasárnapi Urangyala imádságában, amely et a castelgandolfói nyári rezidenciáján mondott, aggodalommal hangoztatta: veszélybe került a béke nagy ügye. elsősorban a Szentföldön. Feszültségekkel terhes, oly kor izzó nemzetközi helyzetnek vagyunk tanúi - mondta, külön megnevezve Krisztus elgyötört földjét, ahol rendkívül súlyos mértékűvé vált az ellenségeskedés. Ilyen helyzetekben elengedhetetlen ugyan a politikai rendezési kisérletek, de azok nem sokat érnek, ha a lelkekben megmarad az elkeseredés és a harag, ha nem hallgatunk a szív szavára a párbeszéd fonalának újrafelvétele érdekében. A béke megteremtéséhez a hívők úgy tudnak hozzájárulni, ha a békéért való köny örgésükben a rózsafuzért mondják. Az imádságnak ez a formája képes valóban békét építeni, mert miközben az isteni kegyelemre akar hatni, a rózsafuzért mondó személy lelkében elülteti a jószándék csíráját, amelytől az igazságosság és a szolidaritás gyümölcseit remélhetjük a magán- és közösségi életben egyaránt - mondta a pápa, aki jelezte, hogy hamarosan dokumentumot szentel a rózsafuzér témájának Elmélkedésre... Mivel a földön jónak lenni oly nehéz - erényeid elhagynak, mint az ifjúság, de bűneid utánad jönnek, mint a hű kutyák. Babits Mihály gondolat
