Amerikai Magyar Újság, 2002 (38. évfolyam, 1-12. szám)

2002-11-01 / 11. szám

2002 november AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 9 Választások voltak Szlovákiában FELLÉLEGEZHETÜNK, MARADT A DZURINDA KORMÁNY Minket magyarokat több szempontból is érint az, hogy az elkövetkező négy évben milyen kormánya lesz északi szomszédunknak. Összeköt minket a múlt, a je­len, és a több száz kilométer hosszú közös határ, és az a félmillió magyar, akiknek a sorsát úgy alakította ki a történelem, hogy idegenként kell élniük saját hazájuk­ban. Egy kisebbség viszonyát a többséghez jól példáz­za az is, hogy egy választás alkalmával, ki lehet-e játszani azt a kártyát, hogy nemzetiségek is élnek a hazában. Szlovákiában ki lehetett játszani az úgyneve­zett “magyar kártyát”. Vevő is akadt rá bőven. Sze­rencsére már sokkal visszafogottabb, sokkal konszoli­dáltabbak voltak a magyarokat emlegető pártok po­litikai megnyilvánulásai. Északi szomszédunknál az volt a kérdés, hogy a Vladimír Meciar vezette Demok­ratikus Szlovákiáért Mozgalom tud-e olyan előnyt szerezni, mely elegendő az ország vezetéséhez. Ha tud, akkor ahhoz nem fér kétség, hogy Meciár fog kormányt alakítani. Szerencse volt, hogy Nyugat még időben megüzente, ha Meciárék győznek, felejtsék el a NATO-t és az Európai Uniót. A Dzurinda-kabinet az elmúlt négy év alatt hibát hibára halmozott. A gazda­ság mélyrepülése még nem ért véget. A munkanélküli­ség aggasztó. Sajnos a foglalkoztatási gondok legjob­ban a magyarok által lakott területeken a legsúlyo­sabbak. Van olyan régió, ahol közel 50 százalékos a munkanélküliség. A külföldi befektetők még nem iga­zán találták meg Szlovákiát. Ilyen előzmények után szkeptikus volt minden politikai elemző. Itt csak arról lehet szó, mekkora győzelmet aratnak Meciárék. Ez pedig Magyarország és Szlovákia esetében a kapcso­latok elhidegülését, esetleg befagyasztását jelentette volna. Nem arról van itt szó, hogy Dzurindáék külö­nösen kedvelnék a magyar kisebbséget. Ezt fényesen bizonyítja az a közigazgatási terület-átrendezés, a- melynek során úgy osztotta fel Szlovákiát, hogy az új régiókban mindenütt kisebbségbe kerültek a magya­rok. Ez feszültséget jelentett a koalíción belül a Ma­gyar Koalíció Pártja és a többi párt között, Sőt, majd­nem szakításra került sor, de ha akkor a magyarok kilépnek a koalícióból, új választást kellett volna ki­írni, ami akkor Meciárék nagy győzelmét hozta volna, így a magyar koalíciónak le kellett nyelni a békát. Mára mindez a múlté. Meciárék megnyerték ugyan a választást, de önmagukban kevesen vannak s nem tudnak kormányt alakítani. Nem így a jelenlegi koalí­ció. A Szlovák Demokratikus Keresztény Unió, az Új Polgári Szövetség, a Kereszténydemokrata Mozgalom, és a Magyar Koalíció Pártja 78 képviselőt küld a 150 fos parlamentbe. Ezzel a többséggel, ha óvatosan is, de el lehet kormányozni. Érdekes volt megfigyelni, hogy már a választás végeredményének kihirdetésekor megköttetett a szövetség, akik jelezték Rudolf Schusztemek, Szlovákia köztársasági elnökének, hogy készek a kormányalakításra. A köztársasági elnök először a győztes Meciárt kérte fel kormányalakításra. De Meciár nem tudott elég szövetségest találni, hogy kormányt alakítson. így maradt a jelenlegi koalíció. A négyes koalíció közben már a tárcákat is elosztotta egzmás között. A Dzurinda-kabinetnek tizenhat tagja lesz. A Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió hat kormánytagot delegál, a magyarok négyet adnak (eg\ - gyei többet mint négy éve), a másik két párt hármat - hármat. Bugár Béla a Magyar Koalíció Pártjának el­nöke ismét a miniszterelnök-helyettesi bársonyszékét kapja. Mindezek mellett még korai a lelkesedés. A magyarság számára kedvezőbb Dzurinda, kérdés, hogy milyen viszonyt tud kialakítani a Medgyessv- kormánnyal. Ne felejtsük el, hogy Horn Gyula Vladi­mir Meciárt következetesen barátomnak nevezte. Mé­gis azok a magyarok, akik őszintén aggódnak a Felvi­déken élő honfitársainkért, egy árnyalattal nyugodtab- ban hajthatják álomra fejüket. Soós Géza Gabler Antal: Párizsban Adyra emlékeztek 1955 novemberén Régen várt november délután Az ünneplők halkan beszélgettek: Francia vendégek dicsérték a költőt: Párizsban, Adyra emlékeztek. Jules Romains, az Akadémia tagja Áhítattal - Ady verset szavalt: A teremben állva tapsoltak S a ritka élmény, kiváltság maradt. De előtte... rövid zászlós menet S emléktábla a szálloda falán: Hűvös szélben hatszáz magyar, a Költőt látta azon a délután. Erdély magyar föld, harcolojunk érte!

Next

/
Thumbnails
Contents