Amerikai Magyar Újság, 2002 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2002-01-01 / 1. szám
22 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2002. január REMÉNY A CSÁNGÓMAGYAROKNAK A szentszék támogatja a magyar nyelvű hitéletet Csángómagyarok népviseletben a csíksomfyói búcsún A vatikáni magyar kiállítás — A magyar kereszténység ezer éve - önmagában is nevezetes esemény lett volna az ez idei októberre, hiszen hazánknak még nem volt módja ilyen reprezentatív tárlattal bemutatkozni az Örök Városban. De a köztársasági elnök tisztelgő látogatása II. János Pál pápánál a magyar diplomácia nagy sikerét hozta, és ez szinte felülmúlta az ünnepi alkalom többi mozzanatát. Mádl Ferenc államelnök — aki a nemzetközi helyzet alakulása miatt tervezett látogatását lemondani kényszerült Orbán Viktor miniszterelnök helyett és kérésére vezette a magyar állami delegációt - így számolt be az MTI csángóügyben, a pápánál elhangzottakról: "A köztársasági elnök arra kérte a pápát, hogy a Vatikán a jelenleginél jobban segítse a határon túli, kisebbségi sorsban élő magyarság anyanyelvi lelki gondozását és oktatását. A szentatya nyitottnak mutatkozott a kérés teljesítése iránt. A megbeszélésen a csángók anyanyelvi-használati joga is szóba került. A Szentszék ugyanis most felkíván lépni annak érdekében, hogy a csángók magyar nyelvű istentiszteleten is részt vehessenek." Mádl Ferenc megköszönte az Apostoli Szentszéknek ezt a szerepet, amelyet abban játszott, hogy az Európai Tanács nemrég határozatban magyar nyelvként fogadta el a csángók nyelvét. Vatikáni részről tájékoztatták az államfőt: "Ezzel összefüggésben lépéseket tettek arra, hogy sor kerüljön a következtetések levonására a magyar nyelvű hitélet lehetővé tétele érdekében." E mondatok talán túlzás nélkül kedvező történelmi fordulatot jelentenek a moldvai csángómagyaroknak és mindnyájunknak. De hát valóban magyarok a csángók? És hogyan kerültek Moldvába? Rövidre fogva a mindig bonyolult történeti tényeket, induljunk ki abból, hogy a magyar királyság első századában, majd a XII. században újult erővel támadtak keletről Erdély felé a kunok. A II. Endre király által 1211-1222 között határvédelem céljából a Bar- caságba telepített német lovagrend, majd a kunok megtérítésére szolgáló egyházi szervezet a Kárpátoktól keletre igen sok magyar helységnevet (Hamarpatak- Száda, Őrhely, Egyedhalma, Uzonka, Tázló) és még több magyar ajkú népességet talált. Ezek a honfoglaláskor a Kárpátokon kívül maradt és/vagy Magyarországból később Kúnországba költözött magyarok a csángók ősei. Harmadik csoportjuk a kunok első (magyar) pöspökének segítésére odaköltözött és ott maradt magyarok lehettek. Mindenesetre máig (ugyan csökkenő számban) nyelvújítás előtti ízes magyar nyelven beszélő, római katolikus vallásához ragaszkodó, 50- 60 ezer csángómagyar él Moldvában, Pusztina, Klézsa, Lészped, Forrófalva, Nagypatak, Trunk és Szabófalva településeken. Már a XVII. században teher volt a (román ortodoxia miatt) missziós területté nyilvánított területen az olasz minoriták és lengyel jezsuiták számára a magyar nyelvű lelkipásztorkodás, mert nem tudtak magyarul. Az albán származású moldvai kancellár, Bartolomeo Bruti azt írta viszont 1588-ban a nápolyi érseknek, hogy Moldvának magyarul és németül (a lovagrend) értő papokra van szüksége. Rómának természetesen a román ortodox többség volt missziós szempontból a fontos, s ezért bizony a csángóügyben régen és mostanáig is süket fülekre találtak a magyar részről előterjesztett kérések. Persze néhány évtizeden át a magyar politika nem is foglalkozott ilyen "klerikális" kérdésekkel. A mostani egyházpolitikai fordulatnak több eredője volt. A magyarországi történeti kutatás (Domokos Pál Péter és mások), a csángó kapcsolatokat ápoló lelkipásztorok (Jáki Teodóz bencés és mások), Antall Józsefnek a halálos ágyán utolsó miniszterelnöki ténykedése a pápának a csángók ügyében írt lengyel nyelvű levele, és azóta a magyar politika által folyamatosan képviselt kérés. Mindeddig soha nem hangzott el e megkeresésre semmiféle válasz. A közelmúltban azonban nemcsak a bukaresti (svájci) nuncius járt Csángóföldön és hallgatta meg a csángók panaszát, hanem az Európa Tanács is megszavazta az Európai Parlament kiküldött bizottságának jelentését arról, hogy a csángók magyarok, és nemzetiségi jogaikat tiszteletben kell tartani. Beérett a sok erőfeszítés. Rosdy Pál /Heti Válasz/ Hajdúszoboszló központjában, a gyógyfürdő közelében, csendes villában ízlésesen berendezett tágas szoba kiadó szept. 1-től május 31-ig, 2 személynek napi 4500 Ft-ért. - Bővebbet: dr. Tóth Im- rénétől: H-4200 Hajdúszoboszló, Vörösmarty u. 12. Hungary, vagy 36-5-235-9261 telefonszámon, magva- rul.
