Amerikai Magyar Újság, 2002 (38. évfolyam, 1-12. szám)

2002-09-01 / 9. szám

2002. szeptember AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 13 A magyar alkotó szellem egyik legsokoldalúbb és legnagyobb, világszerte magasra értékelt alakjára emlékezem, aki visszaadta fajtájának több ezer eszten­dős örökségét, a magyar népdalt. Ilyen nagy zeneszerzőről és nemzeti művészetünk, elsősorban a magyar népdal páratlan tudósáról lehetet­lenség teljes képet adni egy rövid tanulmány keretében. Mielőtt azonban életét és életművét ismertetném, meg kell jegyezni, hogy azok az európai országok, melyek­ben az ő kultusza legelőször kivirágzott, vagyis széles körben elismerték tanításá­nak és művészetének jelen­tőségét, (Svájc, Hollandia, Anglia, Olaszország) szüle­tése centenáriumát „Kodály évnek ” nyilvánították. Ezek után a minden nemzeti értéket megvető népi-de­mokrácia sem térhetett ki az elismerés elől. ' Azért láttam szükséges­nek ennek elmondását, mert a nagy mester, aki távol állt minden illúziótól, egy alka­lommal kijelentette, hogy egyedül olyan alkotóművész 'szerezhet nemzetközi elis­merést, aki próféta a saját hazájában. A sors iróniája, hogy az ő esetében ez meg­fordítva történt, mivel Ma­gyarország csak külföldön elért átütő sikerei után ‘méltányolta . nagyságát. Ennek az okát viszont külön tanulmányban kellene is­mertetni. 1882. december 16.-án született Kecskeméten. Édes­apja, Kodály Frigyes vasúti tiszt. Fia három éves, ami­kor Galántára, a Budapest- Bécs fővonal egyik ál­lomására helyezik. A gyer­mek hét évet tölt itt, ami számára az aranykort jelen-: ti. Frigyes kiváló muzsikus, és a fogékony lelkű gyer­mek áhítattal hallgatja Haydn, Mozart, Schubert, Beethoven trióit, amelyeket ■házuknál esténként játsza­nak. Tíz éves, mikor apja a nagyszombati állomás főnö­ke lesz. Ezután Zoltán a helyi katolikus gimnázium növendéke már, mely magas hívójáról és szigorúságáról nevezetes. Nyolc osztályon keresztül egyike a legjobb tanulóknak. Ami egészen érdekes, zenei tanulmányait autodidaktikusan végzi. Ennek ellenére 15 éves korában már papírra veti első kompozícióit, amihez egyedül az intézet zeneta­nára ad neki némi útbaiga­zítást. Szeretettel emlékezik meg írásaiban két falusi cselédjükről, akik a Fel­vidék ősi népdalainak ének­lésével a folklór szerel­mesévé tették. Mint írásai­ból tudom, örökké hálás Rozinak és Ágnesnek ezért a nagy ajándékért, amit egész életre szóló útravaló- jának tekintett. Jeles érettségije után a budapesti Eötvös Kollégium, a jövendő‘magyar szellemi elit fellegvára fogadja be, ami intellektuális rangot jelent. A Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsé­szeti karán a magyar-német szakot veszi fel és ebből szerez tanári diplomát. Ezzel párhuzamosan a Zene- művészeti Főiskolát is el­végzi. 1900-1910 között az Akadémia igazgatója és Liszt Ferenc utóda, Miha- lovits Ödön, a zeneszerzés tanára pedig a neves Köst- ler János, aki Kodály meg­hallgatása után azonnal a második évfolyamba akarja beosztani. Ő azonban nem fogadja ezt el, mert mindent az alapoktól akar kezdeni. Ezután zenei tanulmányait a legkiválóbb eredménnyel fejezi be. Századunk elején a fiatal tehetségek áldozatkész pártfogója és lelkesítője az európai látókörű és szug- gesztív erejű Grúber Hen- rikné. Az ő szalonjában találkoznak a legtehet­ségesebb fiatal muzsikusok. Kodály is innen indul el, hogy néhány év múlva végleg ide térjen vissza és az elvált Emma asszonyt feleségül vegye 1910-ben. Két megrázó erejű él­ménye van ezekben az években. Első a Bayreuth Festspiele, ahol Wagner remekeit a leghitelesebb előadásban hallhatja. Itt alakul ki benne a meg­győződés, hogy- a Ring, a Tristan és a Meistersinger magassága után csak zuhan­ni lehet, de feljebb jutni soha. Ez az év 1904. Ezért elmegy Berlinbe, ahol i- gyekszik megnyerni Ri­chard Strauss támogatását, de nem talál megértésre. A második és egész művészetét meghatározó élmény Párizs, ahol Romain Roland barátsága és Debus­sy impresszionizmusának megismerése, azonkívül a francia népdal-elemek, melyeket a nagy zeneszerző némelykor felhasznál, meg­érlelik benne a gondolatot, hogy a nagy értékű, új, teljesen magyar műzenét kizárólag ősi, pentatonikus népdalainkra lehet felépíte­ni! nem a rorríantika utánzá­sára. Párizsi útja után találko­zik először Bartók Bélával, Emma asszony szalonjában. Itt hívja fel zseniális pálya­társa figyelmét Debussy művészetére, harmóniai gondolkozásmódjára. Ez az év, 1906, a magyar kultúra legnagyobb esztendeje. Megjelenik Ady Endre „ Új versek ” című kötete, mely- lyel „ Betör Dévénynél az új időknek új dalaival”, fel­hangzik Bartók „ Első zene­kari szvitje ”, Kodály pedig elindul Nyitra megyébe népdalgyűjtő kőrútjára, hogy aztán a következő évek folyamán bejárja az egész Kárpát-medencét. Ennek az évszámnak jelen­tőségét csak azok tudják felmérni, akik ismerik szá­zadunk páratlan értékű költészetét, zenéjét és kép­zőművészetét. Kodály 1907-ben lesz a Zeneművészeti Főiskola tanára, ahol a hallásművé­szetet tanítja, mely híres énektanítási módszerének alapja. Bartókkal kitűnően kiegészítik és megértik egy­mást. Nagyon fontos ez a sok acsarkodás elhárítására. Bartók azt keresi, ami a Duna medence és a Közel- Kelet népeinek közös zenei hagyománya, Kodály pedig FÁY ISTVÁN: KODÁLY ZOLTÁN

Next

/
Thumbnails
Contents