Amerikai Magyar Újság, 2002 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2002-09-01 / 9. szám
2002. szeptember AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 13 A magyar alkotó szellem egyik legsokoldalúbb és legnagyobb, világszerte magasra értékelt alakjára emlékezem, aki visszaadta fajtájának több ezer esztendős örökségét, a magyar népdalt. Ilyen nagy zeneszerzőről és nemzeti művészetünk, elsősorban a magyar népdal páratlan tudósáról lehetetlenség teljes képet adni egy rövid tanulmány keretében. Mielőtt azonban életét és életművét ismertetném, meg kell jegyezni, hogy azok az európai országok, melyekben az ő kultusza legelőször kivirágzott, vagyis széles körben elismerték tanításának és művészetének jelentőségét, (Svájc, Hollandia, Anglia, Olaszország) születése centenáriumát „Kodály évnek ” nyilvánították. Ezek után a minden nemzeti értéket megvető népi-demokrácia sem térhetett ki az elismerés elől. ' Azért láttam szükségesnek ennek elmondását, mert a nagy mester, aki távol állt minden illúziótól, egy alkalommal kijelentette, hogy egyedül olyan alkotóművész 'szerezhet nemzetközi elismerést, aki próféta a saját hazájában. A sors iróniája, hogy az ő esetében ez megfordítva történt, mivel Magyarország csak külföldön elért átütő sikerei után ‘méltányolta . nagyságát. Ennek az okát viszont külön tanulmányban kellene ismertetni. 1882. december 16.-án született Kecskeméten. Édesapja, Kodály Frigyes vasúti tiszt. Fia három éves, amikor Galántára, a Budapest- Bécs fővonal egyik állomására helyezik. A gyermek hét évet tölt itt, ami számára az aranykort jelen-: ti. Frigyes kiváló muzsikus, és a fogékony lelkű gyermek áhítattal hallgatja Haydn, Mozart, Schubert, Beethoven trióit, amelyeket ■házuknál esténként játszanak. Tíz éves, mikor apja a nagyszombati állomás főnöke lesz. Ezután Zoltán a helyi katolikus gimnázium növendéke már, mely magas hívójáról és szigorúságáról nevezetes. Nyolc osztályon keresztül egyike a legjobb tanulóknak. Ami egészen érdekes, zenei tanulmányait autodidaktikusan végzi. Ennek ellenére 15 éves korában már papírra veti első kompozícióit, amihez egyedül az intézet zenetanára ad neki némi útbaigazítást. Szeretettel emlékezik meg írásaiban két falusi cselédjükről, akik a Felvidék ősi népdalainak éneklésével a folklór szerelmesévé tették. Mint írásaiból tudom, örökké hálás Rozinak és Ágnesnek ezért a nagy ajándékért, amit egész életre szóló útravaló- jának tekintett. Jeles érettségije után a budapesti Eötvös Kollégium, a jövendő‘magyar szellemi elit fellegvára fogadja be, ami intellektuális rangot jelent. A Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészeti karán a magyar-német szakot veszi fel és ebből szerez tanári diplomát. Ezzel párhuzamosan a Zene- művészeti Főiskolát is elvégzi. 1900-1910 között az Akadémia igazgatója és Liszt Ferenc utóda, Miha- lovits Ödön, a zeneszerzés tanára pedig a neves Köst- ler János, aki Kodály meghallgatása után azonnal a második évfolyamba akarja beosztani. Ő azonban nem fogadja ezt el, mert mindent az alapoktól akar kezdeni. Ezután zenei tanulmányait a legkiválóbb eredménnyel fejezi be. Századunk elején a fiatal tehetségek áldozatkész pártfogója és lelkesítője az európai látókörű és szug- gesztív erejű Grúber Hen- rikné. Az ő szalonjában találkoznak a legtehetségesebb fiatal muzsikusok. Kodály is innen indul el, hogy néhány év múlva végleg ide térjen vissza és az elvált Emma asszonyt feleségül vegye 1910-ben. Két megrázó erejű élménye van ezekben az években. Első a Bayreuth Festspiele, ahol Wagner remekeit a leghitelesebb előadásban hallhatja. Itt alakul ki benne a meggyőződés, hogy- a Ring, a Tristan és a Meistersinger magassága után csak zuhanni lehet, de feljebb jutni soha. Ez az év 1904. Ezért elmegy Berlinbe, ahol i- gyekszik megnyerni Richard Strauss támogatását, de nem talál megértésre. A második és egész művészetét meghatározó élmény Párizs, ahol Romain Roland barátsága és Debussy impresszionizmusának megismerése, azonkívül a francia népdal-elemek, melyeket a nagy zeneszerző némelykor felhasznál, megérlelik benne a gondolatot, hogy a nagy értékű, új, teljesen magyar műzenét kizárólag ősi, pentatonikus népdalainkra lehet felépíteni! nem a rorríantika utánzására. Párizsi útja után találkozik először Bartók Bélával, Emma asszony szalonjában. Itt hívja fel zseniális pályatársa figyelmét Debussy művészetére, harmóniai gondolkozásmódjára. Ez az év, 1906, a magyar kultúra legnagyobb esztendeje. Megjelenik Ady Endre „ Új versek ” című kötete, mely- lyel „ Betör Dévénynél az új időknek új dalaival”, felhangzik Bartók „ Első zenekari szvitje ”, Kodály pedig elindul Nyitra megyébe népdalgyűjtő kőrútjára, hogy aztán a következő évek folyamán bejárja az egész Kárpát-medencét. Ennek az évszámnak jelentőségét csak azok tudják felmérni, akik ismerik századunk páratlan értékű költészetét, zenéjét és képzőművészetét. Kodály 1907-ben lesz a Zeneművészeti Főiskola tanára, ahol a hallásművészetet tanítja, mely híres énektanítási módszerének alapja. Bartókkal kitűnően kiegészítik és megértik egymást. Nagyon fontos ez a sok acsarkodás elhárítására. Bartók azt keresi, ami a Duna medence és a Közel- Kelet népeinek közös zenei hagyománya, Kodály pedig FÁY ISTVÁN: KODÁLY ZOLTÁN
