Amerikai Magyar Újság, 2002 (38. évfolyam, 1-12. szám)

2002-07-01 / 7-8. szám

2002. júl.-aug.

AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG

25

MAGYAR TÁJAK

MAGYAR TÖRTÉNELEM

MAGYARORSZAG TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA XLIII.rész

—1477. július 3. Mátyás megszünteti Várad vásárjogát, illetve a váradi vásárokat Debrecenbe helyezi át.

—Július közepén a magyar sereg Győrben gyülekezik. (Egykoruak szerint mintegy 10 ezer gyalogosból és 7 ezer lovasból áll.)

—Július vége. A magyar sereg benyomul Alsó- Ausztriába. (Elfoglalja Hamburgot, Klostemeuburgot, körülzárja Bécsújhelyet, Kremset és Steint.)

—Augusztus 3. IV. Sixtus pápa kezdeményezésére Mátyás és III. Frigyes között béketárgyalások kezdődnek. (A király 752 ezer aranyforintot követel a császártól, aki a követelést visszautasítja.)

—Augusztus közepén a császárral kezdett béketárgyalások meghiúsulása után a hadjáratot személyesen irányító Mátyás körülzárja Bécs városát. (Ezt követően a magyar csapatok elfoglalják a Bécs körüli városokat, köztük Komeuburgot, Tullnt és Sankt Pöl- tent. A magyar lovasság Linzig portyázik.)

—Szeptemberg 9. Kolozsvár városa a helybeli kovácsoknak céhszabályzatot adományoz. (Szabályzat a céhbelieknek védelmet nyújt a kontárok ellen.)

—Szeptember 16. IV. Sixtus pápa nem ismeri el Ulászló cseh király beiktatását Csehország hűbérbirtokába.

—Október 18. Mátyás a török veszélyre való tekintettel felhatalmazza Szlavónia nemességét, hogy a nemesi fölkelés szervezésére a bánok mellé kapitányokat válasszanak és négy évre elengedi nekik az adót.-Október-november. A felső-ausztriai Gmunden- ben újabb béketárgyalások folynak Mátyás király megbízottai és III. Frigyes császár között.-December 1. III. Frigyes császár Gmundenben, Mátyás Komeuburgban aláíija a békét. (Főbb pontjai: A császár és a király minden olyan szövetséget felbont, amely viszonyukat megrontaná: egyikőjük sem avatkozik bele a másik országának ügyeibe: Mátyás kivonja csapatait Ausztriából, mihelyt a császár beiktatja Csehország hűbér birtokába, és felruházza a választófejedelmi méltósággal: Frigyes meghatározott időalatt 100 ezer aranyforint hadikárpótlást fizet Mátyásnak, aki a határidő lejárta után bármely utón megszerezheti a pénzt: a magyar király az elfoglalt osztrák várakat visszaadja, ha a császár a melléállt osztrák nemességet közkegyelemben részesíti. A békeszerződés titkos záradékában Mátyás lemond a 100 ezer aranyforint kárpótlásról, ha a császár beiktatja Ferdi- nánd nápolyi király fiát, Frigyest, Milánó hübérébe, és ha eljegyzi vele leányát, Kunigundát.)

—December 2. III. Frigyes felszólítja Csehország lakóit, hogy ismerjék el Mátyást cseh királynak.

—December 10. IV. Sixtus pápa bíborossá nevezi ki Rangoni Gábor egri püspököt, fö- és titkos kancellárt és Aragóniái Jánost, Ferdinánd nápolyi király fiát, Mátyás sógorát.

—December 13. Mátyás mint cseh király leteszi az esküt III. Frigyes császár előtt Komeuburgban.

—1477 körül Felépül a brassói Fekete-templom. (A csamoktemplom legszebb magyarországi példája.)

—1477—1480. Hess András budai nyomdája megszűnik.

—1478 előtt. Hentel székesfehérvári polgár a Péter- Pál templom mellé kápolnát építtet.

—1478. január 15. Baldasare de Piscia pápai követ kiközösíti Ulászló cseh királyt és támogatóit.

—Február 14. Mátyás e napra (1477. december 22-i meghívóval) országgyűlést hív ősze Budára. Március 29-én a király szentesíti a törvényeket. Főbb törvénycikkek: 1-2.: a jelen és következő öt évre a királyi kincstár adójának beszámításával portánként 1 aranyforint adót ajánl meg: 3.: a főpapok, bárók és a nemesek ezalatt nem katonáskodnak, kivéve az ország megtámadását: 4.: az egy telkes nemesek adómentesek: a szántóval vagy szőlővel bíró zsellérek viszont fizetnek: 5.: az adókirovó mellé a megyék állítsanak egy nemest: 7.: köztörvényszéket néhány déli megye kivételével 5 évig ne tartsanak: 8.: a birtokfoglalókkal szemben a rövid perbehívás érvényesítendő: 9.: egyszerű panaszra a nemesek birtokai nem foglalhatók le:

10.: a király a rendek tudta nélkük ne fogasson le és ne száműzzön senkit: 11.: eltörli a macsói bánság nyolcados törvényszékét: 12.: az országgyűlésen megválasztott főpapok és bárók vagy azoknak legalább fele a főkancellárral, a nádorral és az országbíróval együtt köteles részt venni a nyolcados és az azonkívül tartott törvényszékek bíráskodásán.

—Február 17. Mátyás az 1476-ban megkezdett váradi vámper végleges lezárásáig visszadja Váradnak 1477. július 3-án elvett vásárjogát.