Amerikai Magyar Újság, 2002 (38. évfolyam, 1-12. szám)

2002-07-01 / 7-8. szám

22 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2002. júl. -aug. HATÁRON INNEN - HATÁRON TÚL Szemelvények a Határon Túli Magyarok Hivatala közleményeiből.--A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség üdvözölte a kedvezménytörvény elfogadását, s aktív szerepet vállalt a törvény kárpátaljai végrehajtásának szervezésében. Vidékünkön óriási érdeklődés mutatko­zik a törvény iránt, amit az is bizonyít, hogy eddig több mint 72 ezer kárpátaljai igényelte a magyar iga­zolványt, arányaiban messze a legtöbben a Kárpát­medencében. A sikerhez hozzájárult az is, hogy az igénylőknek a lakhelyükön volt módjuk a kérvényeket beadni. Sajnálatos, hogy az igazolványok kiállítása és kézbesítése vontatottan halad. A megfelelő szerveknek sürgős intézkedéseket kell hozniuk, hogy az érintettek időben értesüljenek igazolványaik elkészültéről, és az igazolványok kiállításának ütemét gyorsítani kell. A kedvezménytörvény fogadtatása az ukrán politika ré­széről mindeddig kedvező volt, ami pozitív hatással volt a kárpátaljai magyarság közérzetére és megköny- nyítette a szervezőmunkát. Pozitívan nyilatkozott Ukrajna elnöke, miniszterelnöke s nem emelt kifogást Kárpátalja ukrán kormányzója sem. Egyetlen komoly ukrán politikai párt sem fogalmazott meg kifogást a törvény ellen. De az ukrajnai és magyarországi vá­lasztások után már disszonáns vélemények is megje­lentek a törvénnyel kapcsolatban. Oreszt Klimpus, Ukrajna Budapesti nagykövete fenntartásait hangoz­tatja. Kétségbe vonja az ukrajnai magyarok jogát arra, hogy igénybe vehessék a munkavállalási kedvezményt, illetve, hogy a szülők részesülhessenek az oktatási­nevelési támogatásban” - írja a Kárpátalja című lap. —"Szlovákia? Az meg hol van?” címmel a Práca című cseh lap tudósított arról, hogy az Euróbarometer felmérése szerint az EU-tagállamok polgárainak csak 16 százaléka tud Szlovákia EU-csatlakozási szándé­káról, s az ország Litvániával és Szlovéniával együtt a legkevésbé ismert a tagjelölt országok közül. A megkérdezetteknek csak 10 százaléka mondta azt, hogy szeretne többet tudni Szlovákiáról. A megkérde­zetteknek 5 százaléka járt legalább egyszer Szlováki­ában, s további 1 százalékuknak áll szándékában két éven belül elutazni oda. “A jelöltek közt Málta, Ciprus, Csehország és Magyarország a legnépsze­rűbb, de irántuk sincs “túl nagy” érdeklődés.”--A pápa fogadta Románia új vatikáni nagy­követét. A Szentatya a diplomatával folytatott beszél­getése során kifejtette, reméli: a romániai ortodox és a katolikus egyházak között aláírt egyezményekben foglalt kitételek megvalósulnak. “Arra van szükség, hogy a hatóságok megfelelő megoldást találjanak a visszaszolgáltatásra, amelyek lehetővé teszik a katoli­kus egyháznak a restitúciót”. Erre azért van fokozot­tan szükség, hogy e javak birtokában az egyház betölthesse hivatását. A romániai katolikusoknak mielőbb rendelkezniük kell az egyházi javak felett, jelentette ki, majd hozzátette: a potenciális súrlódási forrásként szolgáló múltbéli sebek mielőbbi orvoslása minden keresztény és az egész társadalom javát szolgálná.--A magyar klasszicizmus legjelentősebb szobrászáról, a 19. század első felében alkotó Ferenczy Istvánról nevezték el az egyik magyar alap­iskolát a művész szülővárosában, Rimaszombatban. Az iskola új nevét tanúsító hivatalos bizonylatot Szigeti László, a szlovák oktatási tárca államtitkára adta át. Az ünnepélyes névadó után megkoszorúzták Ferenczy István Rimaszombat főterén álló szobrát, majd az iskolában leleplezték a névadó emléktábláját és mellszobrát. A Gömör-Kishont Múzeum által lé­tesített Ferenczy-emlékszoba megtekintése után az ünnepség résztvevői a Ferenczy István nevét viselő pályázatra készült képzőművészeti alkotásokból összeállított kiállítást is megnézhették.--A kárpátaljai magyarok mindig igen nagy szeretettel, tisztelettel és megbecsüléssel emlékeztek meg a magyar történelem jeles eseményeiről. Ez nem véletlen, hiszen az évtizedek óta elszakítottságban élők még inkább ragaszkodnak a közös történelmi múlthoz, bizonyítva: egy tőről fakad a nemzet, amely - “áldjon vagy verjen sors keze” - összetartozik. Ha tehát meg akarnak maradni, ha a szülőföldjükön akarnak meg­maradni, ha jövőt akarnak építeni — nem feledkezhet­nek meg az áldozatokról, sem történelmüknek fénylő csillagairól. Rákóczi neve szorosan kötődik Kárpátalja történelméhez, Munkács várához, az itteni zászlóbon­táshoz. Ez a vidék a szabadságharc bölcsője. Március utolsó hetében, II. Rákócz Ferenc születésnapján a megye több településén is megemlékeztek a Nagy­ságos Fejedelemről, a magyar történelemben játszott szerepéről. —Amint Bilibók Jenő, a Moldvai Csángó- Magyarok Szövetségének alelnöke elmondta, Mold­vában, az MCSMSZ által működtetett bákói irodában

Next

/
Thumbnails
Contents