Amerikai Magyar Újság, 2002 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2002-06-01 / 6. szám
10 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2002. június JERUZSÁLEM - AZ ELFELEJTETT EGYHÁZ A szentföldi keresztények helyzete ma Napról napra aggodalommal halljuk a szomorú híreket a Szentföldről. Legutóbb Betlehemből érkeztek megdöbbentő hírek: veszélyben a Születés bazilikája, a mellette lévő ferences kolostor. Bezárták a betlehemi egyetemet. Már évekkel ezelőtt a názáreti mecsettel kapcsolatos események keltettek megdöbbenést világszerte. Közvetlenül az Angyali üdvözlet bazilikája előtti téren kezdtek mecsetet építeni a mohamedánok. Tizenhét mecset van Názáretben, erre igazából nem lenne szükség, provokációról van szó. A szentföldi pátriárkák és püspökök kijelentették: “Mi egyedül az izraeli kormányt hibáztatjuk, amely a legkisebb jelét sem adta a katolikus egyház iránti megértésnek.” A döntés háttere: megosztani a keresztény és muzulmán közösséget. Izrael vezetői nem tartják meg ígéreteiket, nem biztosítják az ENSZ-határozat gyakorlati megvalósítását, amely kimondja, hogy a jog fennhatósága alatt álló szent helyeket - legyen szó bármilyen vallásról - tiszteletben kell tartani. Nemcsak a szent helyek forognak veszélyben, hanem a szentföldi keresztények léte is kilátástalannak tűnik, és rohamosan fogy a számuk. A Szentföldön élő ferencesek és más rítusú keresztények már évtizedek óta próbálták erre felhívni a világ figyelmét, de segély- kiálltásuk pusztába kiálltott szó maradt. “Jeruzsálem elfelejtett egyház?” - tették föl a kérdést már pár évtizeddel ezelőtt is. Nem szabad elfelejteni, hogy Jeruzsálemben és Közép-Keleten létezik egy egyház, a mi közös “anyaegyházunk”, amely most történetének egyik - vagy talán - a legnehezebb időszakát éli. Sajnos, Európában erre nem gondoltak eléggé, egyrészt az információk hiánya, másrészt pedig a helytelen tájékoztatás miatt. Dicsérendő, hogy a “harmadik világ” egyházainak problémáiról sok szó esik de ez nem mondható el a Közel-Kelet egyházaival kapcsolatban. Pedig ez az egyház is a harmadik világhoz tartozik. Ez a mi anyaegyházunk, Jeruzsálem és az apostolok egyháza, akitől mi is születtünk és kaptunk mindent. Az első keresztény közösség születésének helye ez, ebbe a talajba ereszti gyökereit a mi hitünk, ez a mi közös földünk, ez Krisztus szülőföldje. Ma ez az egyház nagy veszélyben van - állítják az ott élő egyházi vezetők -, s ezt az ősi közösséget a megsemmisülés fenyegeti. Már VI. Pál pápa is felhívta a keresztény világ figyelmét történelmi látogatása során 1964-ben ajeru- zsálemi anyaegyházzal való szolidaritásra, hogy segítsék fennmaradásában. Tíz évvel később egy apostoli buzdításában olyan egyházra irányította a figyelmet, amely az anyagi erők hiánya, s állandó háborúk szörnyű következményeinek áldozata. Ha ezeknek a testvéreinknek a jelenléte megszűnik - mondja VI. Pál pápa akkor eltűnik az élő tanuságtétel a Szentföldön, és a szenthelyek múzeumokhoz hasonlítanak csupán. Az egyház nem idegen a Szentföldön, mert a kereszténység kétezer év óta folyamatosan jelen van. Péter apostol pünkösdi beszédének hatására háromezer ember keresztelkedett meg. Rövid időn számuk ötezerre emelkedett. Jeruzsálem ostroma előtt (Kr. u. 70.) A hívek - Jézus jövendölésére emlékezve - Pellá- ba költöztek, s város pusztulása után tértek oda vissza. Az utolsó vacsora terme körül Sión hegyén telepedtek le. Hadriánus császár idejében a Bar Ko- seba-felkelés leverése után a zsidókat - velük együtt a zsidóságból megtért keresztényeket is - kiutasították Jeruzsálemből. A pogányságból megtért keresztények viszont továbbra is ott maradhattak a Sión hegyén lévő “anyaegyházban”. A negyedik században - amikor az egyház szabadságot kapott - Jeruzsálem szinte teljesen keresztény város lett. Egeria zarándoklata során hatalmas lelkes tömegekről emlékezik meg írásában. A perzsák 614-ben feldúlták a Szentföldet, és 60 ezer 550 keresztényt öltek meg. Az arab hódítás után Jeruzsálem java részben még mindig keresztény város maradt. A XI. században körülbelül 20 ezer család élt Jemzsálemben. A török uralom idején, 1553-ban Jeruzsálemnek 13 ezer 384 lakója volt: ebből 1600 keresztény és ugyanannyi zsidó. 1800-ban Jeruzsálemnek mindössze 8750 lakója volt, s ebből 2750 volt a keresztény és 2000 a zsidó. 1922-ben a 62 ezer 600 lakos közül 14 ezer 700 volt kereztény. 1948-ig Jeruzsálemben 25 ezer keresztény élt, 1967-ben, a hatnapos háború után 11-12 ezer maradt. Ma pedig már csak néhány ezer a számuk a négyszáz- ezres nagyvárosban. A latin ritusú keresztények száma Izraelben, Jordániában és Ciszjordániában összesen 70 ezerre tehető. Amint látjuk, elenyésző kisebbség a négymillió zsidó és másfél millió mohamedán között. A hírközlő eszközök segítségével ismertek a súlyos feszültségek az arab és a zsidó lakosság között, de kevesebbet tudunk arról, hogy a két vallási és politikai hatalom között hogyan őrlődnek a kis keresztény közösségek. Napról napra fogynak, bizonytalannak látják a jövőt, a társadalom szélére sodródnak, és a disz
