Amerikai Magyar Újság, 2002 (38. évfolyam, 1-12. szám)

2002-05-01 / 5. szám

2002. május

AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG

25

MAGYAR TÁJAK

MAGYAR TÖRTÉNELEM

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA XLII. rész

—1471. augusztus. III. Frigyes német-római császár a regensburgi birodalmi gyűlésen nem ismeri el Mátyás cseh királyságát. — A törökök Isza boszniai pasa vezetésével betörnek Horvátországba és Szlavóniába, majd visszavonulóban a Szávánál felépítik Sza- bács várát.

—Szeptember 13. Mátyás király levélben megköszöni Pomponius Lactus olasz humanista könyvküldeményét, amelyet Blandi, a király olasz miniátora hozott Rómából Budára.

—Szeptember 18. Mátyás király szentesíti a budai országgyűlés végzéseit. Főbb törvénycikkek: 1.: a király szükség esetén évente tartson országgyűlést minden országlakos összehívásával, 2.: szabályszerű eljárás nélkül a nemesek nem foghatók el, vagyonuk nem kobozható el, 5.: köztörvényszékeket csak régi szokás szerint tartsanak, 7.: az országlakosok a régi törvények szerint katonáskodnak, 8 : a király öt - aranybulla, kettős- titkos-, bírói és gyűrűs — pecsétet használjon, 11., 24.: adót csak az országgyűlés hozzájárulásával vessen ki, az egyházi személyeket adóval ne terhelje, 12.: az országos bíróságokon hozott ítéleteket tartsa tiszteletben, érvényteleníti az ország régi szokásai ellenére kibocsátott királyi okleveleket, 15.: vármegyei ispánságot csak nemes kaphat, 16.: biztosítja a jobbágyok költözési jogát, 18. a pecséthasználatra feljogosított egyházak a király kegyurasága alatt álljanak, 18.: a Szentszékhez csak fellebbezés utján lehet fordulni, 28.: nemes megölése esetére visszaállítja az 1464-ben megszüntetett rövid perbehívást, 31.: elrendeli, hogy a dekrétumot minden megyének küldjék meg, és büntetés terhe alatt tartsák meg.

—Szeptember 20. Az összeesküvők által a magyar trónra meghívott Kázmér hg. IV. Kázmér lengyel király fia hadat üzen Mátyás királynak.

—Szeptember 21. 10 főpap és 36 föúr a lengyel hadüzenetre adott válaszában állást foglal Mátyás királysága mellett.

—Október 2. Kázmér herceg seregeivel Lengyel- országból megindul Mátyás ellen.

—Október 29. Kázmér hg. Sáros vára alá érkezik, néhány észak-magyarországi nemes csatlakozik hozzá.

—November 10. előtt. Mátyás a boszniai királyságot Újlaki Miklós macsói bánnak adományozza.

—November. Janus Pannonius pécsi püspök Kázmér lengyel hg. előtt megnyitja Nyitra várának kapuit.

—December 26. Kázmér hg. elhagyja Magyarországot. Nyitra várában kisebb lengyel őrséget hagy: néhány hét múlva ez is meghódol a királynak.

—Az év folyamán Mátyás új típusú aranyforintot veret. — A király udvarába hívja a lipcsei egyetemen magiszteri címet nyert asztrológust, Janus Tolhoffot.

—1472, március 1. IV. Sixtus pápa elismeri Mátyás cseh királyságát. Felhatalmazza Marco Barbót Magyarországra, Lengyelországba és a német birodalomba küldött követét, hogy IV. Kázmér lengyel királyt és fiát, Ulászlót kiközösítse, ha Mátyás magyar királlyal szemben továbbra is ellenségesen vielkednek és akadályozzák az eretnekek elleni harcban.

—Március 27. A szlavóniai Medvevárban (Zágráb vm.) menekülés közben, tüdőbajban meghal Janus Pannonius pécsi püspök, a latin nyelvű humanista magyar világi lira megteremtője.

—Március 1. Mátyás lefogatja az összeesküvő Vitéz János esztergomi érseket, fő- és titkos kancellárt. (Április 1-én szabadon bocsátja, az érsekség várait azonban a boroszlói születésű Beckensloer János egri püspökre bizz. Ettől kezdve mind gyakrabban megesik, hogy a király idegeneket nevez ki egyházi főmél- tóságokra.)

—Április második felén megnyílik a Mátyás által összehívott országgyűlés Budán. Főbb törvénycikkek.

1.: az elfoglalt birtokokat június 24-ig vissza kell adni tulajdonosainak, 8.: külföldi só Szlavónia kivételével másutt nem árusítható, 9.: megerősíti az egyházak, egyházi személyek, bárók és nemesek kiváltságait, 10.: az egytelkes nemesek adómentesek, 12.: Szlavóniában régi szokás szerint a Magyarországon kivetett adónak csak a felét fizetik, 13.: a király két éven belül nem tart országgyűlést, 15.: a koronázási dekrétumot megtartja és adót az ország lakosainak akarata ellenére nem vet ki. (A király május 1-én szentesíti a törvényeket.)

—Május 7. A boszniai királlyá koronázott Újlaki Miklós hűségesküt tesz a királynak és anyjának. Szilágyi Erzsébetnek.

—Május 8. Mátyás fegyverszünetet köt IV. Kázmér lengyel királlyal.

—Június 13. Mátyás védnöksége alá fogadja III. Frigyes német-római császár lázadó osztrák alattvalóit.(Később sereggel támogatja őket.)

—Augusztus 8. Meghal Vitéz János esztergomi érsek, fő- és titkos kancellár.