Amerikai Magyar Újság, 2002 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2002-04-01 / 4. szám
2002. április AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 21 termék árába sohasem számolta bele az előállításra fordított időt. Merthogy ilyenkor időnk még van is. A jószágok gondozása, meg a háztartás ellátása mellett is.” Ha szőni minden helybéli asszony könnyen megtanult is, a vetés tudományát nem mindenki sajátította el. Salánkon Czébely Erzsébet bizony igen sokaknak veti a cérnát. “A vető két, egymásra merőlegesen elhelyezett, közös függőleges tengelyen vízszintesen forgó keretből áll. Ezt forgatva olyan hosszú és annyi szál cérnát tekerünk fel, amilyen minőségű és amilyen hosszú pokrócot akar szőni a megrendelő. No meg ennek mérete attól is függ, mennyi fér rá egyszerre a szátyivára. Alatalában 40-60 méterre vetünk. Ebben három szál tesz ki egy igét, 10 ige pedig 1 pászmát. Nos, a vetés attól függ, hogy a megrendelő bordája hány pászmás: manapság általában 7-8-9 pászmás bordát használnak. Persze régebben másként számolták. Ha összevetjük a régi számolással, amikor 60 szál tett ki egy, akkor feltűnik: manapság csupán feleannyi cérnát használnak e célra. Erősebbek is voltak a régi pokrócok a maiaknál! Dehát ilyen megoldást von maga után a mai piaci rendszer: ha meg akarsz élni, és csak ilyen olcsón tudsz túladni a portékádon, akkor valahol valamit le kell spórolni. Takarékoskodni csak a cérnán lehet leginkább Mert rongy manapság bőven van”. Mindeneetre a salánki asszonyok szövőszékéről igen mutatós, különböző mintázatú — sakkos, farkasfogas, szivárványos — pokrócok kerülnek le. Erzsébet asszony naponta 2-3 métert sző, de — mint mondja — a lánya ügyesebb, ő 10 métert is lesző egy nap alatt - írja a Beregszászon megjelenő Bereglnfo című lap.--A fehéregyházi Petőfi Sándor Közművelődési Egylet (PSKE) megalakulásakor az alapítók egyik fontos célkitűzése a nagy költő szellemét megőrző művelődési küzpont létesítése volt Az anyagiak hiánya miatt azonban erre eddig nem kerülhetett sor. Az eredményes és kitartó tevékenységnek köszönhetően December 30-án az egyesület mégi vásárolhatott egy házat, amit az elképzelt célnak megfelelően alakítanak majd át. Fehéregyházán mintegy 820 magyar lakik. Hét szervezetbe tömörülve végzik közösségépítő tevékenységüket. Már régen megfogalmazódott a gondolat, hogy egy olyan helyiséget rendezzenek be, ahol találkozhatnak a félegyházi magyarok. Az Egylet megalakulása óta 1999-ig különböző helyekre pályázott azért, hogy megvásárolhasson egy épületet. A Petőfi Sándor halálának 150. Évfordulójára szervezett rendezvénysorozaton figyeltek fel igazán az egyesületre a határon túli szervezetek is. Ez az esemény felpezsdítette az életet a településen. Sikerült felállítani az egészalakos szobrot, átrendezték a múzeumot. Az Illyés közalapítványnak köszönhetően kijavíthatták az ispánkuti szobrot, és számítógépet is vásárolhatott a szervezet. A kapott pénzből maradt még a felújításra, átalakításra is. “A Magyar Házban mindenekelőtt egy közösségi termet, könyvtárt, internet klubot alakítunk ki, itt lesz az Egylet székháza és a fúvós- zenekar is itt tárolhatja a zeneszerszámokat” - mondja az Egylet elnöke. Ugyancsak a 150 éves évforduló és a nagy vihart kavart barguzini sírlelet kapcsán felmerült egy alaposabb fehéregyházi Petőfi-kutatás támogatásának a gondolata is. Az újabb ismeretek és a korabeli szemtanúk szerint Petőfi Sándor az ún. Csonta-kertben temették el 10 másik honvédtársával együtt, akiknek a holtestét a mostani út mentén, a kukoricásból szedték össze. A szakemberek szerint a helyszínen - kevés anyagi ráfordítással - különleges detektorral azonosítani lehet a tömegsírt. Az esetleges megbontás után - amennyiben sikerül csontokat is találni - korszerű DNS-vizsgálattal nagy valószínűséggel meg lehet állapítani, hogy Petőfi Sándor is a tömegsírban nyugszik-e.-Szapon, a csilizközi kisközségben az önkormányzati választási időszak finisében is több említésre méltó esemény zajlott. A múlt év októberében a szapi katolikus népiskola utóbbi években kihasználatlan épületének átalakításával új templomot emeltek. "Tavaly végre-valahára nyomtatásban is megjelent a település, valamint a Bartalos család és a református egyház története. A "Nemesek faluja: Szap" című helytörténeti kiadványt a szapi gyökerekkel rendelkező, immár három évtizede az Amerikai Egyesült Államokban élő neves belgyógyász, dr. Bartalos Mihály szponzorálta. A Columbia Egyatam professzorát községünk díszpolgárává avattuk." - nyilatkozta a község polgármestere. "Hagyományos rendezvényeink közül külön említést érdemelnek az évente ismétlődő falunapok, a nyugdíjasok találkozói, a veterán-autók és gazdáik randevúi. Visszatérő vendégeink között tartjuk számon a téli fürdőzés megszállottjait is, akik évente kétszer mártóznak meg a Duna vizében. A millennium jegyében zászlószentelésre és kopjafaállításra is sor került Szapon'' - sorolta a polgármester.--Közel tizenötezer ember kért az év elején magyarigazolványt Szlovákiában. A Felvidéken működő tizenegy közvetítő iroda munkáját irányító központ vezetője, Pogány Erzsébet adatai szerint a tizenötezer benyújtott kérelem számát sokszorosan meghaladja azoké, akik már igényelték, de még nem vitték vissza a kitöltött kérdőíveket. Az elkészült és átvett igazolványok számáról Szlovákiában nincs
