Amerikai Magyar Újság, 2002 (38. évfolyam, 1-12. szám)

2002-01-01 / 1. szám

2002. január AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 11 lehetünk tanúi.-Magyarország nemzeti jövedelméhez nagy­mértékben hozzájárul a növekvő turizmus. Ennek a vadhajtásához szeretnék néhány szót szólni. Évente sok ezer külföldi vadász keresi fel hazánkat. A vadászok között szép számmal akadnak olaszok. Közülük néhányan fittyet hánynak minden vadászati szabályra, etikára, és könyörtelen vérengzést rendeznek a védett madarak között. Itáliában az éttermek jó pénzt fizetnek az apró madarakért, mert ez nekik Ínyencnek számít. Ennek következtében ezerszámra esnek áldozatul olyan védett madarak, mint a fenyőrigók, a csízek, vagy a sármánykák, és még lehetne sorolni. Sajnos az olasz vadászok "vérengzését" magyar vadászok és orvvadászok segítik. Szinte nincs olyan hét, hogy egyik-másik határállomáson ne akadjon fel olyan kamion, melynek hűtőrészében, néhány ezer madártetem ne lapuljon. Legutóbb több mint háromszázmillió forint eszmei értékű lefagyasztott madártetemre bukkantak a vámosok. Ez pedig olyan nagy mennyiségű hogy ott ahol lelőtték őket, megváltoztatja az egész madárpopulációt. Az egészben szomorú, hogy Európában már rég kipusz­tult, vagy kipusztulófélben lévő madarak idehaza még szép számban fellelhetők, és most ezeket veszélyeztetik az olasz vadorzók és magyar cimboráik.-Végezetül az ipar egy húzóágazatáról, az építőiparról ejtenék néhány szót. A New York-i Világkereskedelmi Központot ért terrortámadás után, úgy Amerikában, mint Európában gazdasági visszaesés kör malazódik, mely valószínű, hogy hazánkat sem kerüli el. A kormány, hogy a növekedés dinamikáját fenntartsa, egy széleskörű lakásépítési programba kezdett. Ha ez a program sikeres lesz, ez akár egy százalékkal növelheti a nemzeti jövedelmet. Első lépésként az építési kölcsön kamatát csökkentették, mely három év alatt 28 százalékról 4 százalékra csökkent. Ennek köszönhetően jelentősen megnőtt az emberek építési kedve. A magánépítkezések mellett elkezdődött a szociálisan rászorultak érdekében egy ál­lami támogatású bérlakás építési program. Mindezek tükrében ennek az évnek első nyolc hónapjában, az új lakáshitelek összege már meghaladta a 270 milliárd forintot, ami az 1998-as évinek a duplája. Más formában is támogatja az állam a lakásépítési kedvet. A jöve­delemadó 40 százalékkal, de maximum 240 ezer forint­tal csökkenthető lesz azok számára, akik építési hitelt törlesztenek. A kiadott építési engedélyek száma az idén eléri az 50 ezret. Az állami támogatású bérlakás programban 5500 otthon építése már megkezdődött, vagy rövid időn belül meg fog kezdődni. Ha az Orbán- kormány jövőre is a helyén marad, aminek nagyon nagy az esélye, a lakásépítésben egy új korszak kezdődik. Ahogy mondani szokták: Adja a Jóisten! Kérjük, hívja fel barátai figyelmét lapunkra! MORÁLIS KÉPZAVAR Valaha reklámgrafikusként kezdtem művészi pályámat. Tudom, mekkora vizuális üzenetközvetítő erő lakozik a képekben. Sokan emlékeznek még a Kul­turális Fórumnak rendőrruhába bújtatott Mona Lisájára, a bős-nagymarosi gát elleni tüntetés Dunába harapó torz Drakulájára, a moszkvai olimpia ötkarikát formáló sarló-kalapácsos grafikáira. Az akkori hata- lamommal szemben lehetett, sőt kellett humorizálni, csak így tudtuk elviselni a nyomasztó diktatúrát. Bár akkoriban sokszor "vad" antikommunista fenegyerekek voltunk, egyfajta képet, rajzot azonban csoportunk so­hasem készített: egyházi palástra spriccelt, ordenáré szekszualítás nem szerepelt munkáinkon. Ez ugyanis nem vicc, több annál. Megkom­ponált, jól hangszerelt, tudatos vallásgyalázás. Ezt akkoriban egyetlen demokrata sem engedhette meg magának. Ma a kampányláztól felhevült 168 Óra című lap főszerkesztője megengedheti. Polgári erkölcsű, modorú és jóizlésű ember nem tesz ilyet, sőt fel­háborodik, ha hasonlót lát. Különösen címlapfotón. Mester Ákos, a lap szerkesztője, nem kezdő újságíró, nem sántikáló, lerúgott balszélső a közélet pályáin. Fontos bíró ő, aki rendre utasít, sárga-piros lapos jelzéseket ad, jókora fütyülővei a szájában. Vezér alak. Bástya elvtárs. Az ügy kapcsán kétségeink támadnak: ez az ember tényleg kielégítetlen személyiség, aki hétről hétre csütörtököt mond példányszámának vészes apadása miatt? Vagy ez az újságosbódékban lefóliázni való, orwelli "pléh-boy"-téboly kell a népnek, a meg­gyötört választóknak? Vagy arról van szó, hogy ezek az egy tőről metszett Pulitzer-díjasok, egykori Princ- huszárok libabőrösök lettek, mert megcsapta őket az elkövetkezendő demokratikus szabad versengés szele? Vagy egyszerűen — saját szavaikat használva - beindult a mozgalmi "cselédtempó"? Jó lenne tudni erre az őszinte választ. Bennem — mint sokunkban — kézen­fogva él együtt a két folytonosan támadott vallás. Apai nagyanyám gyalog zarándokolt Rómába, anyai nagyapám református presbiter volt. így vált bennem eggyé a ferences rendi barokk pompa a nyakas kálvi­nisták tisztára meszelt, hófehér puritánságával. így lett egymás nélkülözhetetlen kiegészítője az égig érő emelkedettség és a porba omló alázat. így talált egymásra Aquinói Szent Tamás rendje és a gyarló, meg­botló ember hétköznapi, lelki szabadsága. Ezt a ke­servesen kiharcolt rendet és szabadságot rúgta fel tudatos megfontoltsággal a 168 Óra főszerkesztője. Most is, mint eddig, néma a baloldal. Csak keresztények támadhatók büntetlenül. A közterek óriás plakátjain ránk virítanak az utcalányokká retusált apácák, a kövér pojácákká satírozott szerzetesek. A fel- turbósított, dühöngő csőcselék egyházi jelképeket borogat, sírokat gyaláz meg, templomokat graffitizik, gyújtogat és kirabol. Teheti mert az altalaj szellemileg

Next

/
Thumbnails
Contents