Amerikai Magyar Újság, 2001 (37. évfolyam, 1-12. szám)
2001-01-01 / 1. szám
2001. január AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 7 majd mindenkinek jut, akár igénye szerint is. Talán még a 3,60-as kenyér is meglesz, hozzá a két forintos sör. Mert ők a jövő bizományosai, a tisztakezű emberek. Ők csak egyet szeretnének, a szegény honfitársaik életét bearanyozni. Ezekből az urakból, vagy egészen pontosan a "volt elvtár- sakból", úgy csörgött a jóindulat, hogy én már attól féltem, a nedvességtől zárlatos lesz a tévém. Néztem az arcokat, mely a lélek tükre, némelyikük nagyon ismerősnek tűnt. Hol is láttam hasonlót? Megvan, a régi elkopott celuloid folmeken, mely a nürnbergi per vádlottjait mutatja. KÉTSZÁZ ÉVES A FEHÉR HÁZ Mióta az Északamerikai Egyesült Államok létezik, ilyen végsőkig kiélezett harcot, amilyen most folyik a washingtoni Pennsylvania Avenue 1600 szám alatti kétemeletes épület, a Fehér Ház valóságos és jelképes birtoklásáért, még nem látott a világ. Ebben a jelentőségéhez képest szerény külsejű épületben van a mindenkori amerikai elnök rezidenciája s egyben itt rendezték be hivatali helyiségeit is, ahonnét intézi az ország ügyes-bajos dolgait. Ezért a Fehér Ház neve az egész világon az Egyesült Államok kormányzati központjának megjelöléseként ment át a köztudatba. (Notabene ezt a nevet közel 200 évvel ezelőtt ragasztotta rá a köznyelv, amikor a Washingtont elfoglaló angol csapatok 1814-ben felgyújtották és porig égették az államfői rezidenciát. Az újjáépítés után a neoklasszicista épületet fehérre meszelték, amivel elütött a környező vöröstéglás házak közül s ekkor ragadt rá a Fehér Ház elnevezés, amelyet 1901-ben Theodore Roosevelt hivatalossá tett.) Az azóta már számtalan átalakításon átment Fehér Házat az első elnök. George Washington rendeletére az ezerhétszázas évek legvégén kezdték el építeni és most múlt 200 éve, hogy elkészült. Akkor ez volt a szövetségi fővárossá kinevezett, Alexandria és Georgetown városkák között fekvő kis Potomac-parti település legnagyobb épülete. A Fehér Ház első lakójaként John Adams, az Egyesült Államok második elnöke 1800 november elsején költözött be új otthonába. Ennek emlékére néhány héttel ezelőtt, november elsején Clinton elnök nagyszabású fogadást rendezett, amelyen resztvettek a még élő cxelnökök: Gerald Ford. Jimmy Carter és George Bush is. a súlyos beteg Ronald Reagan kivételével. A Fehér Ház kétszáz éves jubileuma alkalmából érdemes röviden áttekinteni a nevezetes épület történetét. A 7 hektáros gondozott park közepén álló mostani épületben 132 helyiség és 32 fürdőszoba van. Az eredetileg 52 méter hosszú téglalap alakú ház a tűzvész utáni újjáépítéskor a két végén egy-egy terasszal bővült, majd később először a park felőli déli fronton, majd a Pennsylvania Avenuera néző északi fronton építettek hozzá félköralakú oszlopcsarnokokat Általában minden elnök alakított valamit az államfői rezidencián és vagy az épületet nagyobbította, vagy a belső elrendezésen változtatott, illetve a berendezésen hagyta rajta a kezenyomát. 1902-ben Theodore Roosevelt nagyobbította meg a nyugati szárnyat (West Wing), majd hét év múlva William Taft folytatta az átépítést s az ő tervei alapján nyert végleges formát a máig is elnöki dolgozószobául szolgáló Oval Office. Egy 1929-ben jelentős károkat okozó tűzeset után Herbert Hoover a helyreállítás során több kisebb átalakítást eszközölt. 1942-ben Franklin D. Roosevelt légvédelmi óvóhelyet építtetett a keleti szárny alá, ami ma irattárként szolgál. A világháború után a Roosevelt örökébe lépő, egyébként puritán Harry Truman nagyvonalú belsőépítészeti munkálatokat végeztetett és a közfalak áthelyezésével a szobák számát az addigi 62-ről több mint duplájára emelte. Az évek folyamán sokat változott az épület közvetlen környéke is. . Lyndon B. Johnson swimming poolt építtetett a parkban. Clinton pedig futópályát létesíttetett, hogy reggeli testedzéseit a kerítésen belül is elvégezhesse. A lcgnagyobb- szabású belső átalakítás és díszítés a meggyilkolt John F. Kennedy feleségének. Jacqueline Kenncdynck a nevéhez fűződik. Amikor a kitűnő ízlésű és igényes First Lady beköltözött a Fehér Házba, céljául tűzte ki, hogy uralkodói paloták pompájával rendezze be otthonát. Elképzeléseit 1962-ben meg is valósította s azóta nem történt lényeges változtatás sem a Fehér Ház falain belül, sem az épület külsején. A Fehér Ház történetéhez tartozik, hogy az épületbe 1833-ban vezették be a folyóvizet. 1838-ban a központi fűtést. 1848-ban a gázvilágítást. 1891-ben a villanyt. 1899-ben pedig a telefont. Megjegyzést érdemel, hogy szervezett túrákkal ugyan még ma is minden nap ezrek tekinthetik meg a Fehér Ház nyilvánosság számára megnyitott földszinti termeinek egy részét, de régen elmúltak már azok az idők. amikor a washingtoni polgárok akadálytalanul bejuthattak a parkba és akár besétálhattak az előcsarnokba is. Egészen az 1941-es Pearl Harbor-i japán orvtámadásig gyakran tartottak itt nyilvános fogadásokat, többek közt itt zajlottak le a beiktatási ceremóniák és a július 4 -i függetlenség napi ünnepségek is Amerika hadbalépésével minden megváltozott, a kapukat lezárták s azóta egyre szigorodó szabályok szerint őrzik a Fehér Házat és vigyáznak az ottlakók biztonságára. A nemzetközi terrorizmus veszélyének növekedésével mind több korlátozást léptetnek életbe: e sorok írója még emlékszik, amikor tíz-tizenöt évvel ezelőtt még végig lehetett hajtani kocsival a Pennsylvania Avenue Fehér Ház előtti szakaszán, amelyet ma már betonakadályok zárnak el a forgalom elől A világ egyre veszélyesebb és a veszélyek ellen védekezni kell. Ennek következményeit viseli a Fehér Ház, melyben ma már csak tisztes távolból gyönyörködhetnek az arrajárók... Stirling György Amit erő vagy hatalom elvesz, azt idő és kedvező szerencse ismét visszaadhatják. De amiről a nemzet félve a szenvedésektől, önként lemondott, annak visszaszerzése mindig nehéz és mindig kétséges..." Deák Ferenc Bácska magyar föld, ne hagyjuk elveszni
