Amerikai Magyar Újság, 2001 (37. évfolyam, 1-12. szám)
2001-12-01 / 12. szám
AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 24 Európai Tanács isztambuli konferenciája után is azt keresik, miként lehet kijátszani az Európai Tanács határozatait.-Szeptember másodikén Klézse községben a délelőtti misét követően megalakult a román római katolikus egyház Dimitru Martinas Egyesületének helyi fiókszervezete. A magyar és csángóellenes kirohanásokkal teli gyűlésen a helyi román lakosokon kívül megjelentek Bákó város parlamenti képviselői és az egyesület elnöke is. A gyűlés csángóellenes vezetői a fiókszervezetet "a község nyugalmát megzavaró sorozatos (csángómagyar) provokációk" válaszlépéseként alakították meg. A bákói román nyelvű napilap "Együtt a magyar támadások ellen" címmel számolt be a történtekről. A gyűlés vezetői és a fiókszervezet megalapítói azt javasolták a helyi csángó magyaroknak, hogy ha magyar iskolát kívánnak, akkor keressenek más lakhelyet maguknak.-A hagyományokhoz méltóan görögkatolikus szent liturgiával vette kezdetét a VI Tiszacsomai Honfoglalási Emlékünnepség. Ezt megelőzően Réti Árpád egri színművész Dsida Jenő, Reményik Sándor és Áprily Lajos verseiből készült összeállítását láthatta a helyi közönség. A honfoglalási emlékparkban kerül sor Árpád vezér szobrának ünnepélyes felavatására. Kapronczy Mihály, a MIÉP országgyűlési képviselője Árpád fejedelem tettének nagyságát ecsetelte, s azt hangsúlyozta, hogy a honfoglaló magyarok azért hódították meg ezt a földet, hogy itt a későbbi nemzedékek hazára találjanak. Ehhez mindenkor töretlen hitre, akaratra és szorgos munkára van szükség.-Szeptember 16-án dr. Jakubinyi György érsek ünnepi szentmise keretében felszentelte Parajd új római katolikus templomát. A falu kincsét, a sókristályt választotta formának Szekeres Gerő mérnök a templom tervének készítésekor. Az előző templomot vizes helyre építették. A sóbánya vezetése gépekkel segítette az építést. Jakubinyi György érsek hangsúlyozta, hogy idén már 15 templomot szentelt fel.-A délvidéki magyarok tragédiájára emlékeztek a Vajdaságban. A Vajdaságban halottak napján jelent meg a Temerini razzia című kötet: szerzői történelmi hűséggel írják le a bácskai városban 1944 őszén történt megtorlásokat, amelyeknek több mint 250 magyar áldozata volt. A tanulmányt Matuska Márton, Ádám István, Csorba Béla és Ternovácz István írta. Matuska Márton - aki egyebek mellett a Megtorlás napjai című, hasonló tematikájú könyvnek a szerzője - elmondta, hogy kutatásaik során nemcsak a vérengzés áldozatainak kilétét sikerült kideríteni, hanem összegyűjtötték sokuk fényképét is. A szerző szerint köztudott, hogy Temerinben 44 októberének utolsó napjaiban sok magyart végeztek ki, de azt senki sem gon2001. Karácsony ~j dolta, hogy az áldozatok száma csak ott eléri a 251-et. Számos délvidéki városban történtek a temerinihez hasonló razziák, mészárlások. Egy titkosrendőr, aki Titó parancsára felmérést végzett a bácskai vérengzések ügyében, egyszer elárulta: legkevesebb 20 ezer magyart végeztek ki - mondta Matuska Márton, aki kutatásaiból arra következtet, hogy a délvidéki magyar áldozatok száma elérheti a számnak akár a kétszeresét is.-Horvátország támogatja a szomszédos országokban élő magyarokról szóló státustörvényt. Ezt állapította meg Zágrábban a horvát-magyar kisebbségi vegyes bizottság társelnökeinek tanácskozásán Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke és Nenad Prelog horvát külügyminiszter-helyettes.-Szabadkán immár több ízben is magyar nemzetiségű diákokat vertek meg, és emiatt Is- pánovics István Szabadka polgármestere felszólította a helyi tanintézetek vezetőit, illetve a rendőrséget, hogy tegyenek lépéseket az esetek megakadályozására. A szabadkai önkormányzat legerélyesebben elítélte az incidenseket. A rendőrség felgöngyölített egy társaságot, amelynek szerb fiatalok voltak tagjai, s akik több alkalommal támadtak meg magyar diákokat. A polgár- mester szerint több incidens is történt; a szabadkai műszaki középiskola magyar ajkú tanulóit például két alkalommal is megtámadták, egyszer az iskolánál, egyszer az autóbuszállomásnál.-Megrongált magyar emlékmű Újvidéken. Újvidéken ismét meggyalázták az 1944-45-ös megtorlások és razziák ártatlan magyar áldozatainak az emlékét. Újvidék Futaki úti temetőjében 1990 óta a vajdasági magyarság minden esztendőben elhelyez kereszteket az 1944-45-ös áldozatok emlékére. Eddig minden évben ismeretlen tettesek eltüntették az emlékezés jelképeit. Az idén, halottak napján helyezték el a kereszteket az áldozatok parcellájában, valamint elhelyezték a Makovecz Imre által tervezett emlékmű alapkövét is. Reggelre a nyolc kereszt közül négyet kidöntöttek, és egyet eltörtek. A második világháború utolsó két évében Titó partizánjai több tízezer magyart végeztek ki számos vajdasági településen, egyebek mellett Zentán, Magyar- kanizsán, Adorjánon, Martonoson, Csurogon, Zsabján, Szabadkán, Bajmokon, Bezdánban, Szivácon, Temerinben. Jeltelen sírokban, sokszor dögtemetőkben vagy éppen épületek talapzatában tüntették el örökre az áldozatok holtestét. A legkegyetlenebb mészárlások színhelyén, Csurogon több ezer magyart mészároltak le. Kivégzésük helyén mindmáig szeméttelep van. A Csurogiak minden évben fakeresztet, koszorúkat és virágokat helyeznek el a szeméttelep dögtemetőjénél, de eddig általában már a megemlékezést követő napon semmi nyoma sem marad annak, hogy az áldozatok hozzátartozói ott jártak.
