Amerikai Magyar Újság, 2001 (37. évfolyam, 1-12. szám)
2001-11-01 / 11. szám
2001. november AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 7 hogyha a belügyeinkbe nem avatkoznak be. Ötödször: A város védelmére .... rendjére a felfegyverzett munkások vigyáznak. A gyárak, üzemek többségében dolgoznak. A városban ellenforradalmárok nincsenek. Hatodszor:....javasoljuk a további megbeszéléseket semleges övezetben. Aláírás: Dunapentelei nemzeti bizottság elnöke. Dunapentele katonai parancsnoka * Felhívás az ENSZ összes tagállamaihoz! A harc hajnal óta változatlan heveséggel folyik Dunapentele térségében .... sürgős beavatkozásra. Legújabb jelentések szerint Kecskeméten, Kalocsán fellángoltak a partizánharcok a szovjet csapatok ellen. Kérünk benneteket, Kecskemétre, Kalocsára, Dunapen- telére azonnali sürgős segítséget küldjétek. A pillanatnyi helyzet Dunapentelén az, hogy tüzkészültség van és a várost három oldalról páncélosok támadják. 14:10 .... városában a szabadságharcosok felvették a harcot a szovjet betolakodók ellen .... Magyarország .... városa, polgára .... a szovjet .... Kecskeméten, Mohácson, több más városban fellendültek a harcok .... Most Dunapentelét támadják több irányból. Eddig ez volt az egyetlen város Magyarországon .... szovjet csapatok megszállták volna. Most Dunapentelét támadják több irányból páncélosokkal. - Rövid időre megszakítom adásomat. Rákóczi-adó Magyarország! Figyelem, figyelem! Azonnali fegyveres segítséget kérünk Magyarországnak! Nagy túlerővel harcolunk! Lehet, hogy rádiónkat is nemsokára megfogják semmisíteni. Partizánharcban tovább fogunk harcolni. - Sürgős, nagyon sürgős segítséget kérünk, fegyveres segítséget kérünk Magyarországnak! Kérjük segélyhívásunkat Eisenhower elnöknek és Kéthly Annának továbbítani. Sürgős beavatkozást kérünk! .... Adásunkat továbbra is figyeljétek. Mihelyt lesz egy kis idő, hogy a tüzelőállásből visszajöjjünk a rádióhoz, ismét adunk tovább! Figyelem, figyelem! Sürgős beavatkozást kérünk! 14:53 Figyelem, Figyelem! A szovjet tankok és légierők támadják Dunapentelét! A harc változatlan hevességgel továbbra is folyik! Adásunkat bizonytalan időre megszakítjuk! Itt Rákóczi adó, Magyarország! (A kipontozott részek érthetetlenek voltak.) "... csak úgy maradhatunk hívek Magyarországhoz, ha soha, és sehol - még közvetve sem - igazoljuk a gyilkosokat." SAÁRY ÉVA A RIPORTER HALÁLA (Jean-Pierre Pedrazzini emlékére) A Paris Match, a híres francia képesmagazint lapozgatom, melyben a magyar forradalomra s a huszonkilenc éves riporterre emlékezik, aki mellesleg "földim", olasz-svájci származású volt. Jean-Pierre Pedrazzini! Ahogy fényképét nézegetem, arra gondolok: ha nekem is lett volna, ha nekem is lenne egy ilyen fiam, és az elesne idegen földön, egy idegen nép élethalálharcában! Ragyogó fiatalság. Zsebretett kézzel, nyakában az elmaradhatatlan Rolleiflex-szel, élénk tekintetével, diadalmas-fölényes mosolyával, maga a megtestesült vállalkozókedv. S most már örökre így marad: a Paris Match ünnepi számának fedőlapján és — egy meggyötört nép szívében! * 1956. október 27-én, Bécsben találkoznak: Paul Mathias (aki beszél magyarul, és majd leírja a törté- nendőket), Jean-Pierre Pedrazzini, Vick Vanze és Franc Goess. Izgatottan lesik-várják a határon túlról érkező híreket, de nem sikerül vízumot kapniuk. Amikor azonban fülükbe jut a magyaróvári vérengzés (218 halott és sok-sok sebesült) rettenetes híre, nincs türelmük tovább várni; papírok nélkül vágnak neki a határnak, s még elérik — a temetést. (Ezzel a szomorú epizóddal kezdődik Pedrazzini utolsó riportja.) Paul Mathiast idézem: "Magyarországon ezekben az október végi napokban minden bámulatraméltóan fiatal, romantikus és lelkes." Majd: "Egy egységes, társadalmi osztályok nélküli nép kelt fel az idegen zsarnokság ellen, és fiai ezrével halnak mártírhalált." De halljuk a történetet! Jean-Pierre Pedrazzini fotóriporter
