Amerikai Magyar Újság, 2001 (37. évfolyam, 1-12. szám)
2001-10-01 / 10. szám
2001. október AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 3 AZ ELSŐ GLOBALIZÁCIÓS HÁBORÚ A GONOSZ FÉKTELENSÉGE MELLETT NAGYON IS RACIONÁLIS OKOK VEZETTEK A TRAGÉDIÁHOZ Lassan eszmélünk a döbbenet és az elbizonytalanodás okozta sokkból. Századszor is végignézzük a hollywoodi tucatfilmek megelevenedéseként a World Trade Center két tornya összeomlásának, az égő Pentagonnak a képeit, és apránként kénytelenek vagyunk rádöbbenni szép új világunk szomorú valóságára, és dühvei keveredő csalódottsággal ismerjük be, hogy tévedtünk. Tévedett Amerika, amikor a világ egyedüli nagyhatalmának csalóka magabiztosságával sebezhe- tetlennek hitte magát. Tévedett, amikor úgy vélte, hogy a kétpólusú világ egypólusúvá válásával akaratát korlátlanul és büntetlenül érvényesítheti. S tévedett az egész fejlett és civilizált világ, amikor a szabadság, a high-tech világ mámorában eltelve önmaga valóban elkápráztató teljesítményével, a jó letéteményesének kiáltva ki önmagát hamar elfeledkezett Földünk elesett, kevésbé szerencsés milliárdjairól. Most megdöbbenve, ökölbe szőrűit kézzel, ugyanakkor kicsit önmarcan- golón is bámuljuk a füstölgő romokat, és belénk hasít a szörnyű felismerés, hogy gyönyörű világunk mily törékeny, és akár egy pillanatról a másikra összeomolhat. Lelkűnkbe fészkelte magát a terror, amely immár megtanulta a globális világ szabályait. Szeptember 11. mindenképpen új korszak kezdetét jelenti. S hogy ez milyen lesz, az elsősorban rajtunk múlik. A megdöbbenés, a gyász napjai után - bármennyire frissek is még a sebek — el kell gondolkozni azon, miért is következhetett be ez a szörnyű és becstelen terrortámadás. Az élet ugyanis, bármilyen kegyetlenül hangzik is ezekben a napokban, megy tovább, és már most olyan döntéseket kell meghozni, amelyek meghatározhatják azt a bizonyos jövőt. Ilyen például a válaszcsapás mikéntje. Amerika ugyanis most elszánt, egy tömbbe kovácsolta a szörnyű tragédia, és háborús hangulatba várja a jeladást a támadásra. E cinikusan kiszámított, aljas merénylet, ezt a becstelenséget keményen meg kell büntetni, hiba lenne azonban, ha a válaszcsapás szintén ártatlan áldozatok tömegét követelné, lápot adva az amúgy is virágzó gyűlöletnek. A helyes döntést, az új rend megalapozását nem segíti, ha most jókra és rosszakra osztjuk a világot, és ennek az ellentétpárnak az optikáján keresztül nézzük mindazt ami történt és történni fog. A Gonosszal most valóban szembesültünk, bár nem fedte fel arcát, tévedünk azonban, ha e féktelenség mögött nem próbálunk racionális okokat fellelni. Az egyre inkább a célkeresztbe kerülő szaúdi milliárdos, Oszama bin Laden személyes indítékai ugyan meglehetősen irracionálisak, a barátból ellenséggé vált ember gyűlölete vezérli Amerika ellen, a táborába álltak mozgatórugói azonban nagyon is ésszerűek. A nyomor, az éhezés, az elkeseredett kétségbeesés sokakat lök az erőszak gondolatáig, végtelen utánpótlást biztosítva Bin Ladennek és társainak. Abból a több mint egymilliárd emberből, aki naponta egy dollárnál kevesebből él nem nehéz csapatot verbuválni. Ők ugyanis bűnösnek tartják a föléjük nőtt fejlett országokat, élükön Amerikával. S valljuk be, valóban nem mindenben civilizált, ahogy ez a civilizált világ sokszor hozzájuk közelít. Nem kérnek a globalizációból sem, hiszen egyrészről meg sem nagyon értik, másrészt azt azért világosan felfogják, hogy ők ennek a vesztesei. "Ami New Yorkban történt, az reagálás arra, amit mifelénk megszépítően globalizációnak neveznek" — véli Ernst-Otto Czeimpel hesseni konfliktuskutató is. Mint mondja, a történtek nyomán az Egyesült Államoknak és Nyugat-Európának át kell gondolni a világban játszott eddigi szerepét, valamint azt a reagálást, amelyet ez a szerep a világ többi részén kivált. Szerinte itt nem kultúrák harcáról van szó, hanem sokkal inkább olyan küzdelmről, amely egyfelől a világot uraló ipari hatalmak, másfelől az uralmuk alá eső országok között dúl. A kapitalizmus jelképévé vált két torony ledöntése, a globalizáció motorjának számító Amerika szíve elleni támadások valóban el kell hogy gondolkoztassák a vezető hatalmakat, elsősorban az Egyesült Államokat. A racionális Kelet-Nyugat szembeállás megszűnte után szembe kell nézni Észak és Dél egyre feszülő ellentétével, az erre rátelepülő, ebből is táplálkozó, globális színtéren megjelent terrorizmussal. Megkerülhetetlen a harmadik világ problémáinak kezelése. A törzsi szintről még valójában alig elmozdult társadalmak létgondokkal küzködnek, a globalizációtól
