Amerikai Magyar Újság, 2001 (37. évfolyam, 1-12. szám)
2001-09-01 / 9. szám
8 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2001. szeptember Románia fenyegetőzik A PARLAMENT JÓVÁHAGYTA A STÁTUSTÖRVÉNYT A parlament tavaszi ülésszakának utolsó napján elfogadta az úgynevezett státustörvényt. Előző írásomban részleteztem a törvény lényegét, most csak annyit említenék meg a törvény tartalmáról, hogy az elszakított területeken élő magyarokra vonatkozik, mely állapol- gárságot ugyan nem, de annak sok előnyeit biztosítja egyes vonatkozásokban. A törvény megalkotását sok szempont tette szükségessé. A legfontosabb, hogy Magyarország a közeljövőben az Európai Unió tagja lesz. A shengeni határ akkor már nem Ausztria keleti peremén fog húzódni, hanem hazánk keleti határa lesz, így a magyar-román határ is. Mivel Románia megszünette vízumkényszerét sok harmadik világbeli országgal, ma már az emberkereskedelem és az embercsempészet kiinduló országává vált. Sőt, gyanítható, hogy mindez a román hivatalos körök támogatásával folyik. A Nyugat talán ezért, vagy más megfontolásból is vonakodik Romániával szemben feloldani a vízumkötelezettséget. Az ott élő magyarokat ez halmozottan sújtja. Az EU- tagságunk esetén az anyaországba való beutazásuk is akadályba ütközne. Másrészt a környező államok politikája arra irányul, hogy meggyorsítsa a beolvadásukat, erőszakos asszimilációjukat. Erre minden eszközt, a legalattomosabbat is felhasználják. Nyugodtan kijelenthetjük, az ott élő magyarok státusa szülőhazájukban, félgyarmati státus. Ezt próbálja ellensúlyozni a maga szerény eszközével a státustörvény. Érdemes megfigyelni ezen államok reagálását a törvényre. Ha nem a magyarokról lenne szó, még mosolyogni is lehetne azon, ahogy Románia kioktatja hazánkat a nemzetközi jogról, a demokráciáról. Teszi ezt az a Románia, melynek gazdasága romokban hever, ahol az életszínvonal fekete Afrika benszülött lakóinak élet- színvonalát sem éri el. Ott ahol a demokrácia balkáni demokrácia. A NATO-ba való belépésük egyelőre csak vágy, az EU-tól pedig fényévnyi távolságra vannak. Néhány napja Kolozsvár polgármesterét Gheorghe Fu- nart rendőrök vezették el, mivel Funar magára nézve nem tartotta kötelezőnek az ország törvényeit. Ebben a vonatkozásban nem ő az egyetlen. Hiszen időnként a román országgyűlés hoz előremutató törvényeket, melyeket a hivataloknak eszük ágában sincs betartani. Évek óta törvény szabályozza az egyházi ingatlanok visz- szadását. A visszadási törvény évek óta hatályban van, de még egyetlen ingatlan visszaadására nem került sor, főleg magyar többségű egyházak esetében. Most ez a Románia oktatgatja a magyar kormányt nemzetközi jogra, demokráciára. Mi több, a sajtón keresztül üzen és fenyegetőzik. Többek között kilátásba helyezi, hogy a két ország között fennáló szerződéseket egyoldalúan felbontja, vagy hatályon kívül helyezi. Elhangzanak olyan kijelentések is, hogy azon magyar családoknál, akik pénzt fogadnak el az óhazától, azért, mert gyermekeiket magyar nyelvű iskolába járatják, ezt a pénzt szigorúan megadóztatják, vagy egyszerűen elveszik tőlük. Alig van magyarázat Románia ingerült reagálására. Ugyanis az ott élő szászok számos kedvezményben részesülnek, amelyeket Németország nyújt nekik. Ilyen például az állandó vízum. A külföldön élő szlovákok is rendelkeznek hasonló kiváltságokkal és ez soha semmilyen ellenérzést nem váltott ki. Azt is meg kell említeni, mielőtt megszületett a státustörvény, alkotói szigorúan mérlegelték, hogy ne sértsen nemzetközi jogot. Összhangban legyen a nemzetközi szokásokkal. Az igaz viszont, hogy az EU maga teremtette törvényei feleslegessé tesznek hasonló rendeleteket. Hiszen ott már természetes a szabad letelepedés, munkavállalás, s olyasmik is, amik csak töredékében szerepelnek a státustörvényben. Figyelemre méltó a magyar kormány higgadtsága, megfontoltsága a kialakult helyzetben. Nem veszik fel a kesztyűt, nem állnak oda útszéli hangon vitatkozni. Sőt, még a hazai sajtó is visszafogott. Közli a román kifogásokat, néhányszor hangnemét, de nem kommentálja és főleg nem válaszol rájuk. Persze ez annak is köszönhető, hogy a kormánykoalíció és az MSZP között a státustörvényben megállapodás született. Egyedül csak az SZDSZ nem szavazta meg, de mint ismert, a liberálisok magyarel- lenessége és nemzetellenessége, politikájuk meghatározó eleme. A múlt és jelen után érdemes egypár mondatot megemlíteni a jövővel kapcsolatban. Románia helyzete kényes. Egyszer valaki úgy fogalmazott, hogy a Románia NATO-tagságához vezető út Budapesten keresztül vezet. Márpedig a NATO-t a jelenlegi politikai helyzetben semmi nem motiválja a katonai szövetség bővítésére. Nem is nagyon szorgalmazzák. Talán egyedül Szlovénia a kivétel, melynek fejlettsége megfelelő a felvételhez. Egyben folyosót jelentene Magyarországhoz. Ha a Nyugat mégis elszánná magát a bővítésre, Románia felvétele azon is múlik, hogy Magyarország ratifikálja-e a belépésüket. Márpedig egy nyíltan ellenségesen viselkedő ország esetében ennek kicsi a valószínűsége. Az látható, hogy a román vezetőknek a nyáluk folyik a NATO után. Bizonyos értelemben a NATO az Európai Unió előszobája. Ma végre közel 50 év után, hazánk eljutott abba a pozícióba, hogy nincs kiszolgáltatva a román külpolitikának. Újra megismétlem: Románia NATO tagsága Budapest beleegyezése nélkül elképzelhetetlen. Ezért Romániának meg kell tanulnia viselkedni. Még akkor is, ha ez egy balkáni államnak nehezére esik. Soós Géza Erdély magyar föld, harcoljunk érte.
