Amerikai Magyar Újság, 2001 (37. évfolyam, 1-12. szám)
2001-07-01 / 7-8. szám
18 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG kafalak repedései közé, hogy ne süvítsen át fejük fölött a jeges szél. Modern, emeletes házak épültek. Van mozi, étterem, árúház. Csupán az egymásrautaltság szolidaritása és meghitt pionírhangulat veszett ki a lelkekből. Ami pedig Gáborit illeti, négereim lerázták a “gyarmati igát“, hogy kiszolgáltassák magukat saját féktelen indulataiknak. Elhagyták az illatos erdőket, titokzatos ősi tudományokat, a velük született szépérzéket, hogy gyökértelen nagyvárosi proletárokká silányodjanak. Ma még nem tudják, mit veszítettek, mert megrészegítették őket a “technika csodái“. Holnap azonban, midőn rádöbbennek, hogy irtózatos árat fizettek talmi csillogásokért, hasztalan keresik már a múlt varázslatos világát... Fidesz átvette a vezetést? A Fidesz legutóbbi időkben tapasztalható megerősödése szemmel láthatóan immár az MSZP rovására történik. A két párt szavazóbázisa kiegyenlítődött, a szocialisták előnye elfogyott, s a Fidesz némi előnyre tett szert. A biztos szavazó pártválasztók közül a Fideszre 44, az MSZP-re pedig 43 százalék voksolna. Az MSZP a férfiak, a Fidesz pedig a nők körében népszerűbb. A 18-39 éves korosztály a Fideszre, míg az idősebbek az MSZP-re adnák voksukat. A nyolc általánost, illetve a szakmunkásképzőt végzettek inkább az MSZP-vel, míg a magasabb iskolai végzettségűek a Fidesszel szimpatizálnak - jelenti a Modis közvéleménykutató társaság. A szocialistákhoz közelálló Medián szerint fordítva áll a dolog. A Galupp felmérése szerint a két párt fej fej mellett áll. Eavházellenes jelenségek? A média nincs kellő alkotmányos kontrol alatt, egy részében még mindig fellehet ismerni a tudatos egyházellenes tendenciákat. A kereskedelmi média legfőbb célja, hogy minél nagyobb nézettsége, ezáltal reklámbevétele legyen, amit úgy kíván elérni, hogy a társadalom alantosabb ösztöneire próbál hatni. Mindezt súlyosan értékromboló hatásúnak és helyenként egyházellenes hangvételű törekvésnek nevezte, a kultusztárca helyettes államtitkára, ezzel a tendenciával szemben az erkölcsi megújulást tartja fontosnak, amelyben az állam legfőbb szövetségesei a keresztény egyházak lehetnek. Az egyházak feladata értékeiket hiteles példákkal bemutatni, az államé pedig az, hogy mindehhez messzemenő segítséget nyújtson. Szerinte az emberek akkor tudnak a különböző politikai pártok programjai között választani, ha azokat a média hitelesen mutatja be. Ellenkező esetben még a parlamenti választások is fiktívvé válnak, a polgári demokrácia pedig kiüresedik. GÁBLER ANTALL: 1941: BABITS HALÁLA (Hatvan éve már) Talán a legjelesebb műfordító volt a magyar irodalomban. Dante Alighieri művészi fordítója - hatalmas világirodalmi tudásával és rendkívüli formaérzékével - méltán kiérdemelte a “poéta doctus" címet. Kortársai közül: Ábrányi Emil Edmond Rostand Cyrano-jának fordításával, - Tóth Árpád Baudelaire és Verlaine tolmácsolásával; mig Szabó Lőrinc Shakespeare szonettjeivel tűnt ki - és szerzett nemzetközi elismerést a magyar irodalomnak. Babits Mihály Szekszárdon született 1883- ban. Tanulmányait a hires pécsi ciszter-gimnázium- ban és a budapesti egyetem bölcsészetkarán végezte. Ott ismerkedett meg Juhász Gyulával és Kosztolányi Dezsővel. Mint középiskolai tanár, a “Holnap’-ban közölt verseivel nagy feltűnést keltett 1908-ban. Pont abban az évben indult el, a Nyugat című folyóirat, melynek kilenc évvel később egyik szerkesztője lett. A Nyugatnál barátkozott meg Ady Endrével, akit nagyrabecsült s akinek költői világa sok tekintetben tükörképe volt, az ő bölcseleti lírájának. 1921 -ben vette el feleségül Tanner Ilonát. Babits tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának és később a Baumgarten Alapítvány gondokságát is elvállalta. 1932-ben - a párizsi Ady ünnepségekkel egyidőben -, Budapesten is megemlékeztek a magyar költőóriásról. Az irodalmi esemény szónoki tisztségét Babits Mihály látta el. Akkori beszédéből idézzük klaszikus veretű sorait: •Állítsunk hát emléket Ady Endre szállásán, amely egyik szentélye lett az új Magyarország legnagyobb csodájának. Nekünk két hazánk van: Magyarország és Európa. Emeljünk emléket Európa fővárosában, mely lehet idegen föld - de örökké a miénk, mert szerves része lett lelkűnknek. A világ se- holsem vigalom, de ámulni lehet. S egy vándornak hol is tárulhat szélesebbre lelke, mint a szent árulások városában, amelynek neve: Párizs...* Barátságuk legszebb bizonyítéka volt, a budapesti ünnepségek alatt elhangzott méltatása az Erdélyben született titánról. A harmoncas évek végén már ő maga is súlyos beteg. Régi barátai lassan mind elhagyták: először Ady, majd 1936-ban Kosztolányi és a rákövetkező évben: Juhász Gyula. 1941-ben hosszú szenvedés után hunyta le örökre szemét a nagy magyar költő. Hatvan éve már... s a magyar emigráció emlékezik a “poéta doctus’-ra. 2001. júl.- aug.
