Amerikai Magyar Újság, 2001 (37. évfolyam, 1-12. szám)
2001-07-01 / 7-8. szám
2001. júl.- aug. AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 11 STIRLING GYÖRGY NATO-CONFERENCIA BUDAPESTEN "Történelmi találkozó, történelmi helyszínen" — ezekkel a szavakkal nyitotta meg május 29.-én a NATO külügyminisztereinek kétnapos budapesti értekezletét az Északatlanti Szövetség főtitkára, Lord Robertson. A Budapesti Kongresszusi Központ tanácskozó teremmé átalakított nagytermében 27 ország külügyminiszterei és küldöttségének tagjai ülték körül az óriási kerek asztalt, amikor megkezdődött a tanácskozás, amely valóban történelminek mondható. Elsősorban azért, mert először fordult elő, hogy a NATO soros külügyminiszteri értekezletét egy alig két évvel ezelőtt újonnan csatlakozott tagállam fővárosában rendezik. (Évente kétszer ülnek össze a NATO-országok küldöttségei: az egyik találkozó színhelye mindig a brüsszeli központ, a másikat alkalmanként más és más tagország fővárosában tartják. ) Különös jelentőséget kölcsönzött a budapesti tanácskozásnak, hogy ez volt az első alkalom az új amerikai elnök hivatalba lépése óta, amikor sor került a NATO és Európai Unió küldöttségei közti találkozóra. És az sem véletlen, hogy erre a célra Magyarországot szemelték ki, mert Európa jelenleg egyetlen neuralgikus pontja a Balkán, ahol különböző etnikai ellentétek veszélyeztetik a békét és a tagországok közül Magyarország fekszik legközelebb ehhez a régióhoz, mintegy a Balkán kapujában. Miután az értekezlet egyik célja volt megvitatni a balkáni válság békés rendezésének lehetőségeit, ehhez a legalkalmasabb helyszínnek Magyarország kínálkozott. Megnyitó beszédében George Robertson főtitkár rámutatott arra, hogy Európának ezen a részén még mindig nem lehet stabilitásról beszélni és a helyzetet konfliktusok jellemzik. "Bár — hangsúlyozta a főtitkár -- az európai és az északamerikai szövetségesek közreműködésének köszönhetően az utóbbi időben már Délkelet-Európa is elindult a demokrácia irányában, amit bizonyít az is, hogy az Euro-atlanti Partnerségi Tanács össesen 46 országot érintő munkájában résztvesz a jugoszláv külügyminiszter is. Javier Solana úrnak, az Európai Unió külpolitikájáért felelős főbiztosának jelenléte és ingázása Budapest és Szkopje között pedig első kézből szolgáltat információkat a Balkánon, elsősorban a Macedóniában történő eseményekről." Hasonló gondolatokat fogalmazott meg a tanácskozást köszöntő beszédében Orbán Viktor is. A miniszterelnök kulcsfontosságúnak nevezte az értekezlet munkáját az euró-atlanti biztonsági struktúra további fejlődése szempontjából. Kiemelte, hogy a NATO nélkül nem indulhatott volna meg a Balkán demokratizálódása. Magyarország számára különösen fontos ez, mert szomszédos a konfliktusok sújtotta régióval, de nem határos egyetlen NATO-állammal sem. Végül Orbán Viktor annak a véleményének adott hangot, hogy a NATO és az Európai Unió kapcsolatait tovább kell mélyiteni, majd hangsúlyozta, hogy Budapest továbbra is szeretné betölteni a térségben a stabilizáló erő szerepét. A délután folyamán több küldöttségvezető is felszólalt, így Joschka Fischer német és Hubert Véd- rine francia külügyminiszter. Beszélt Colin Powell amerikai külügyminiszter is, aki afrikai körútjáról érkezett Budapestre és kijelentette: az Egyesült Államok nem szándékszik kivonni csapatait a Balkánról, viszont minden erejével támogatja a macedón egységkormány mielőbbi megalakítását. Miután a plenáris ülésen szó került az amerikai rakétavédelmi tervekről is, az amerikai diplomácia vezetője megnyugtatta szövetségeseit, hogy a velük való egyeztetés nélkül Washington nem tesz döntő lépéseket ebben az ügyben, de a boszniai katonai jelenlét kérdésében sem. A budapesti értekezlet alkalmat adott arra, hogy NATO, nem-NATO és békepartneri státusban lévő országok külügyminiszterei külön megbeszéléseket folytassanak egymással. így Colin Powell találkozott Orbán Viktorral, aki szerint a kétoldalú kapcsolatok Bush elnök hivatalba lépése óta tovább erősödtek, az amerikai külügyminiszter pedig biztosította őt, hogy a közeledés folytatódni fog. Powell találkozott Igor Ivanov orosz külügyminiszterrel is, aki leszögezte, hogy változatlanul ellenzi az amerikai rakétavédelmi programot. A magyar diplomácia vezetője, Martonyi János eszmecserét folytatott román kollégájával a státustörvényről, Goran Slivanovic jugoszláv külügyminiszter pedig az Euro-atlanti Partnerségi Tanács külön tanácskozásán fejtette ki, hogy Jugoszlávia szívesen résztvenne a békepart-nerségi programba, aminek lehetőségét a NATO nem záija ki. Az értekedet résztvevői nagy fontosságot tulajdonítottak annak, hogy Budapesten ültek össze első ízben formális közös megbeszélésre a NATO és az Európai Unió külügyminiszterei és mindkét részről leszögezték, hogy az együttműködést tovább kell fejleszteni. Hasonló előrelépésre van szükség a két szer-
