Amerikai Magyar Újság, 2001 (37. évfolyam, 1-12. szám)

2001-06-01 / 6. szám

8 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2001. június SOÓS GÉZA A CIGÁNY BŰNÖZÉS ROBBANÁSHOZ VEZETHET Többször írtam már a hazai cigányság helyzetéről, és lehet nem utoljára. A magyarság ellen gyakorta elhangzik különböző liberális lapok megnyi­latkozásában, hogy rasszista, cigánygyűlölő. Hazud­nék, ha azt írnám, hogy az egész merő kitalálás. Per­sze nincs szó gyűlöletről, inkább csak ellenszenvről. Itt sem általánosítanék cigány és magyar esetében. Ugyanakkor minden egészségesen gondolkodó emberben kialakult egy védekező mechanizmus, félelemtől táplált óvatosság, mely a romákkal szem­ben működni kezd. Aztán, ha idővel megtapasztalja az illető, hogy egyes cigány emberek esetében ez fe­lesleges, feloldódik az illető és eltűnik a bizalmat­lanság, az ellenszenv. Viszont minden embernél egy egészséges jelzőrendszer működik, hasonlóan mint a láz. Mi táplálja mindezt? A tapasztalat. Ma Ma­gyarországon alig van olyan polgár, aki valamilyen formában ne keveredett volna konfliktusba a cigány kisebbséggel. Ebből a konfliktusból csak vesztesen lehet kikerülni. A konfliktusok skálája széles. Lehet, hogy csak a gyereket veri meg az iskolában egy agresszív, túlkoros cigánygyerek. Esetleg időről időre ki is rabolja, vagy megzsarolja. Gyakori, hogy magát a felnőttet méltóságában sértik meg, vagy meglopják. Kirabolják, feltörik autóját, kizsebelik a tömegközlekedési járművön. Falun a kerti tolvajlás, besurranó lopás a "divat". Százszámra vannak olyan falusiak, akik a kertjüket évek óta be sem vetik, hiszen úgyis mindent ellopnak belőle. Ha pedig szólni mernek, súlyosan bántalmazzák őket. Falun a hatóságok tehetetlenek a cigány bűnözőkkel szem­ben. Az emberekben csak növekszik a felgyülemlett keserűség, mely nem ritkán gyűlöletbe csap át. A cigány vezetők inkább ösztönzik, mint csillapítanák a konfliktust. Az állam megpróbál munkát adni nekik, melyet egyre gyakrabban nem fogadnak el, illetve nem végzik el. Egy széles réteg berendezkedett parazita, élősködő, bűnöző életmódra. Félő, hogy a magyar ember kiszolgáltatottsága, védtelensége folytán, előbb utóbb nagyon rossz irányba fog kitörni.--A liberálisok (SZDSZ) új elnöke, Demszky Gábor "kétfrontos" harcot hirdetett elnökké válasz­tásakor a jobboldali koalíció és a baloldalt képviselő MSZP ellen, melyről közismert, hogy régi kommu­nisták vezetik. Mára viszont stratégiát váltott az SZDSZ. Visszafogottan bírálja a szocikat. Egyes liberális politikusok közeledést szorgalmaznak a baloldalhoz, melynek látható jelei vannak a fővárosi önkormányzatban. Ugyanakkor Kovács László, az MSZP elnöke, bár szóban újra és újra elhatárolódik az ortodox kommunista párttól, melyet Munkáspárt­nak neveznek, mégis alsóbb szinten ezer szállal kötődik hozzájuk. Demszky megválasztása után, a regnáló SZDSZ a népszerűségi listán előretörésre számított, de ennek az ellenkezője következett be. Az SZDSZ, mely magát rendszerváltó pártnak tartja, ha ma lennének a választások, aligha kerülnének be a Parlamentbe. Ennek sok összetevője van. Talán az egyik és legszembetűnőbb az a magyar és nemzetellenes politika, melytől a liberálisok képte­lenek elszakadni. Időnként fröcsög belőlük a gyűlölet a Fidesz vezette kormány ellen. Tőlük jobban már csak a MIÉP-et gyűlölik, amelynek tagjait ha lehetne, és lehetőségük nyílna rá, fizikailag is megpróbálnák megsemmisíteni. Valahogy úgy, ahogyan elődeik, elvbarátaik, vagy apáik tették a Rákosi diktatúra alatt.--Tekintsünk ki a határainkon túlra. Mint is­meretes az országgyűlés előtt van az úgynevezett státustörvény, mely az elszakított területeken élő magyarság gondjait van hivatva enyhíteni. Ez előre­láthatólag kilencmilliárd forint pluszkiadást jelent az államháztartásnak. Azért a kiadások mellett bevételt is jelent, hiszen az itt dolgozó magyarok adó és járulékok formájában akár ötmilliárd forintot is be­fizethetnek az államkincstárba. Ahhoz, hogy valaki a státustörvény előnyeiben részesüljön, magyar szár­mazását igazoló igazolványt kell kiváltania. Egyes becslések szerint, közel egymillióan fogják ezt kérni. Az igazolványok kiadását a környező országokba telepített irodák fogják kiállítani. Az igazolványok alapján igénybe vehetők oktatási és utazási ked­vezmények, foglalkoztatási engedélyek, társadalom- biztosítási alapon nyújtott egészségügyi ellátás stb. Mindezen túl, felbecsülhetetlen az a tudat, hogy az elszakított területeken élő magyarság érezze és tudja, hogy nem hagyja magára őket az anyaország.-Orbán Viktor meghívására hazánkba láto­gatott Mikulás Dzurinda, a Szlovák Köztársaság mi­niszterelnöke. Érdemes volt néhány gondolatát a sajtótájékoztatásából lejegyezni. Dzurinda kijelen­tette, hogy a Fidesz és a szlovák SDKO irányvona­lában sok hasonlatosság található. Az oktatással kapcsolatban kijelentette, hogy maga is támogatja a nyitrai Konstantin egyetemen egy magyar kar létre­hozását, ahol pedagógusokat képeznének ki. A Szlovák Nemzeti Párttal kapcsolatban az a véle­ménye, hogy a párton belül is éles harcok folynak, és ez idegesíti a párt vezetőit. Ha fogytán vannak a tár­gyi érvekkel, minduntalan előveszik az ide­gengyűlölet kártyáit. A szlovák miniszterelnök arról is beszélt, hogy Szlovákia Európai Unióhoz való csat­lakozási esélyei jónak mondhatók, bár amíg odáig eljutnak, ahhoz még sok a tennivaló.-Itthon napok óta a lapok első oldalán szere­pel az úgynevezett Danone botrány. Itt arról van szó,

Next

/
Thumbnails
Contents