Amerikai Magyar Újság, 2001 (37. évfolyam, 1-12. szám)
2001-06-01 / 6. szám
6 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2001. június STIRLING GYÖRGY SZAKAD-E A KISGAZDAPÁRT, BORUL-E A KOALÍCIÓ Ez a két kérdés foglalkoztatja már hetek óta a magyar közvéleményt. Tagadhatatlan, hogy az utolsó két hónapban olyan események történtek a Kisgazdapárt házatáján és a koalíciós fronton, amelyeknek súlyát nehéz megítélni, de amelyek sorsdöntő kihatással lehetnek mind a Kisgazdapárt, mind a kormánykoalíció jövőjére. Hogy mindez kedvező irányú változást hoz-e majd, vagy a történések károsan fogják-e érinteni a magyar politikai életet, ma még nehéz eldönteni, de egy biztos: a konzervatív jobboldal megosztásához vezethetnek. Aminek most, egy évvel a választások előtt semmiképp sem lehet örülni. Ezekkel az eseményekkel szemben e sorok írója nem is kíván állást foglalni, mert tartja magát ahhoz a klasszikus újságírói elvhez, miszerint a hír szent, a vélemény szabad és csak egy célja van: hogy a valósághoz hűen, tárgyilagosan regisztrálja mindazt, ami az utolsó két hónapban a Kisgazda-pártban és a kormánykoalíció berkeiben történt. Mert a tények ismerete nélkül lehetetlen bármiről is véleményt alkotni. Azonban a véleményalkotás jogát a krónikás átengedi az olvasónak. Néhány nappal ezelőtt, április végén a Kis Újság című napilap -- ez a Független Kisgazdapárt hivatalos orgánuma, amelyen főszerkesztőként Tor- gyán József pártelnök neve szerepel — a következő vastagbetűs címmel közölt cikket az első oldalon: A Fidesz lefejezni készül a Kisgazdapártot. Az aláírás nélküli cikk általános vélemény szerint a pártelnök tollából származik, de legalábbis az ö sugalmazása nyomán íródott. De akárhogyan is van, annak a pártnak a hivatalos lapjában látott napvilágot, amely koalícióban kormányoz a Fidesszel és a két párt vezetői a legjobb viszonyt ápolják egymással. Ez a cikk elmérgesítette a külöböző események miatt már hónapok óta a hamu alatt lappangó koalíciós válságot. Ennek ellenére -- és ez a nagyobbik kormányzó párt éllovasainak mértéktartását dicséri -- a Fidesz részéről egyetlen szó sem hangzott el a cikkel kapcsolatban. Ugyanakkor Torgyán József a nvilt színen azonosította magát a cikkben foglaltakkal, amelyeknek lényege az a vád, miszerint a Fidesz áll a Kisgazdapárt (értsd: a pártelnök) elleni támadások mögött és koalíciós partnere szétverésére tör. Ennyit a két koalíciós párt együttműködéséről. A koalíció inog és a két párt közti kapcsolat nem felhőtlen. Példának elég ha felhozzuk a legutóbbi hetek miniszter-változásai körül történteket. A koalíciós megegyezés értelmében tudvalévőleg a Kisgazda- pártnak négy miniszteri hely jár: a földművelésügyi, a honvédelmi, a környezetvédelmi és a PRARE-pénzek elosztásáért felelős tárcanélküli miniszteri poszt. Amikor Torgyán József kénytelen volt lemondani az elsőről, maga helyett pártbeli helyettesét, Gyimóthy Gézát ajánlotta. Orbán Viktor ezt nem vette figyelembe s végül mégcsak nem is a pártelnök által favorizált frakciótagok közül választotta ki az utódot, Vonza Andrást. A második ütközés Boros Imre tárcanélküli miniszter miatt volt: mivel Boros szembefordult Torgyánnal a párt belső viszályában, a pártelnök visszahívását követelte. Orbán ezt elutasította és többször megismételt kérésre sem parírozott Torgyánnak. Boros még ma is miniszter, noha Torgyán azóta azt is felhozta ellene, hogy MSZMP alapszervi titkár volt a minisztériumban. Orbán kijelentette: elégedett Boros munkájával és nem talál okot a leváltására. A harmadik erőpróbára akkor került sor, amikor legutóbb Túri-Kovács Béla környezetvédelmi miniszter párttagságát függesztette fel Torgyán s ezért visszahívására tett javaslatot. A kormányfő ezt a többször elhangzott kérést is megtagadta, mondván: nem lát szakmai indokot a leváltására. Mindez a két pártvezető közti személyes tárgyalás vagy egyeztetés nélkül történt, úgy, hogy egymásnak csak a sajtón keresztül, vagy nyilvánosság előtt mondott beszédekkel üzengettek. A koaliciós partnerek közti együttműködésnek ez nem éppen a legideálisabb formája. És itt emlékeztetni kell Torgyán József 1998. június 24.-én elhangzott kijelentésére, amelyet arra a kérdésre adott, hogy mire alapozza a Fidesszel való kormányzati együttműködés sikerét: "Az én kézfogásom Orbán elnök úrral többet ér bármiféle írásos garanciánál." Egyébként ezzel egyidőben a felek írásban is rögzítették koaliciós vállalásaikat, melynek értelmében -- idézem -- "a miniszterelnök felmenti a minisztert, ha a tisztségviselőt korábban jelölő koaliciós fél erre javaslatot tesz". A történtek ellentétben állnak ezzel. Orbán Viktor -- aki a jelek szerint azóta már százszor megbánta, hogy korábbi ígéretei ellenére szövetségre lépett Torgyánnal -- hónapok óta saját érdekei szerint értelmezi megállapodásukat és gyakorlatilag már régen felmondta a koalíciót. Ezzel Torgyán is tisztában van, de taktikai okokból erről nem akar tudomást venni. Hogy azonban maga is leszámolt a
