Amerikai Magyar Újság, 2001 (37. évfolyam, 1-12. szám)

2001-05-01 / 5. szám

22 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2001. május HATÁRON INNEN - HATÁRON TÚL HTMH - OBSERVER-"A kárpátokon túl még vannak, akik megakarnak maradni magyarnak, de a rendszer most sem kedvez nekik" - írja a Romániai Magyar Szó. Nem kedvezett sem a nyolcvankilenc előtti, sem a mostani. Iskoláikban csak a többségi nyelven taní­tanak. Templomaiakban csak a katolikus egyház egyetemességének szellemében románul imád­kozhatnak, egyelőre még saját vallásuknak meg­felelően. A kilencvenes években sokan megfordultak ott és írtak róluk, voltak akik segítséget nyújtottak nekik, de a mindennapi megélhetés sokszor az illú­ziószövőket is így tizenegy évi "könyörgés' után a valóságra ébresztette. Civil szervezeteik, szer­veződéseik már vannak szép számmal. Március végén Sógor Csaba csíki szenátor kereste fel a moldvai csángómagyar szervezetek vezetőit, akikkel a bákói református imaházban folytatott tárgyalá­sokat, majd a szervezetek irodáit látogatta meg. Ál­talános benyomás: a valóság sokszor más, mint amiről egyesek álmodoznak. A csángók már több­ször aláírásokat gyűjtöttek. Hol a magyar nyelvű miséért, hol a magyar nyelv tanításáért. A fenyegetések sorozata, az elutasító válaszok sorozata követte egymást. A kilencvanhatos vá­lasztások után az RMDSZ kormányzati szerepvál­lalása során a csángóság kérdésével külön szakem­ber foglalkozott a tanügyminisztériumban. Ered­ménytelenül. A csángómagyarok iskoláiban a mai napig még választott tantárgyként sem lehet tanítani a magyar nyelvet. A Bákó megyei tanfelügyelőség egyelőre hallani sem akar a magyar nyelv ok­tatásáról. A kisebbségi ügyekkel megbízott szaktan­felügyelő roma (cigány) nemzetiségű. Ő ígéretet tett a csángók kérésének támogatására, de még ő is úgy látja “nem jött el az idő“. Szlovákiában bonyodalmat okozott egy, a királyhelmeci polgármesteri hivatal falára kitűzött magyar zászló. Rudolf Schuster szlovák ál­lamfő felszólította Ladislav Pittner belügyminisztert: vizsgáltassa ki, hogy Királyhelmecen tett láto­gatásakor miért volt kitűzve egy idegen ország zász­laja a királyhelmeci városi hivatalban. Rudolf Schus­ter megdöbbenéssel tapasztalta, hogy a városi hi­vatal homlokzatát és a polgármester irodáját idegen ország zászlaja díszítette. A Sita hírügynökség je­lentése szerint a belügyminiszter az ügyben máris vizsgálatot rendelt el. Pittner arról is tájékoztatta az államfőt, hogy a pozsonyi és kassai magyargyalázó falfirkák ügyében folyó rendőrségi vizsgálat során megkezdődött a festékanyag labaratóriumi elem­zése. Pásztor István királyhelmeci polgármester egy sajtófotót kisérő szöveg tanúsága szerint az esetről azt mondta, hogy a szlovák állami címert már megrendelték, a magyar zászlót és a történelmi Magyarország térképét pedig azért tartja az irodája falán, mert azokat magyar testvérvárosok polgár- mestereitől kapta a millenium alkalmából.-Lendván a muravidéki kétnyelvű általános iskolák és a középiskola tanulói számára történelmi vetélkedőt rendeztek. A diákok a magyar történelem kora-középkori időszakáról készültek, Szent István halálától az Árpád-ház kihalásáig ter­jedő időszakot felölelő anyagból tanultak a ver­senyzők. A tanulók elismert felkészültségről tettek tanúbizonyságot. Az első három helyezett csapat tagjai könyvutalványt kaptak, amit a Bánffy könyves­boltban válthatnak be.-A beregszászi városi tanács végre­hajtó bizottsága hivatalosan is bejegyezte a II. Rákóczi Ferenc Szövetség városi szervezetét. A szer­vezet Walla György elnök vezetésével tulajdonkép­pen már évek óta működik, eddig is sokat tett a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc emlékének ápolása terén, megszervezte a dolhau emlékmű koszoruzási ünnepséget, évről évre gyűlésre hívja össze a beregszásziakat a fejedelem Bethlen-utcai emléktáblájához, lehetőségeihez mérten segít a város lakosságának a vidék történelmének megis­merésében, ápolja a magyarországi rokonszer­vezetekkel fennálló kapcsolatokat, nagy figyelmet fordít az ifjúság körében végzendő munkára.-A técsői járási Aknaszlatinát és a romániai Máramarosszigetet összekötő régi Tisza-híd rekonstrukciója régóta foglalkoztatja nemcsak a helyi közvéleményt, hanem a különböző szintű hatalmi szerveket is. Most azonban úgy tűnik, végre elmoz­dul a holtpontról. A napokban a csernyivei főkonzul kijelentette, hogy a Tisza-híd román oldalra eső részének felújítását az idén tavasszal befejezik. A munkálatokat a nemzetközi szervezetek mellett Kár­pátalja és Szatmár megye finaszírozza.-Ünnepélyesen beiktaták Kolozs­váron, a Farkas utcai református templomban Pap Gézát, az egyházkerület 45. püspökét és az új tiszt­ségviselőket. Az ünnepségen részt vettek az erdélyi egyházkerület lelkészei mellett a romániai magyar történelmi egyházak főpapjai és elöljárói - Tőkés László királyhágómelléki református püspök, Jaku- binyi György gyulafehérvári római katolikus érsek, Tempfli József nagyváradi római katolikus püspök, Czirják Árpád pápai prelátus, Mózes Árpád evangé­

Next

/
Thumbnails
Contents