Amerikai Magyar Újság, 2000 (36. évfolyam, 1-12. szám)
2000-04-01 / 4. szám
4 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG is említik a nevét, mert az agyafúrt, suttogó, vagy sokszor egészen nyílt destrukció szerint soha nem volt nála veszélyesebb forradalmár. Különben is, ha valaki azt meri állítani, hogy Isten fia volt, ezzel sértheti a más hiten lévők vallási meggyőződését, tehát diszkriminációt követ el. így születése, halála és feltámadása kizárólag üzleti lehetőséggé egyszerűsödik, elsősorban azok javára, akik tagadják. A vádirat hamarosan elkészült. Mióta harminc éves korában tanítani kezdett, maga mellé vette egyszerű, műveletlen tanítványait, mást sem tett, mint lázított, a hittételek és a politikai rendszer ellen, tehát blaszfémiával és ál- lamfelforgatással vádolták. Mindenekelőtt az évezredes tanítást és az abban való hitet igyekezett megcáfolni, mikor azt állította, hogy Isten nem bosszúálló, hanem igazságos, könyörülő és szerető. Magáról pedig azt akarta elhitetni, hogy ő a Messiás. Egyenesen nevetséges, hogy aki nem fegyverrel, bosszúállással, hanem szeretettel akar harcolni, alkalmas legyen egy nép függetlenségének és hatalmának megteremtésére. Mindezen felül messianizmusa istenkáromlás. Három éven át a kuruzs- lás bűncselekményét is elkövette, amikor orvosi diploma nélkül — még szombat-napokon is — gyógyított, vagy halottakat támasztott fel. Veszélyeztette egy gazdaságilag megalapozott ország érdekeit, a kereskedők és bankárok elleni magatartásával. Ráadásul még nem is volt épelméjű, mert azt állította, hogy király, de az ő országa nem e világból való. Mit érdemel hát egy ilyen veszélyes felforgató, aki a hiszékeny népet félrevezeti? Kereszthalált? Semmi mást! Akkor még pszichiáterek sem voltak, akik megállapították volna beszámítha- tatlanságát, hogy halálbüntetés helyett valami kényelmes szanatóriumban töltse el hátralévő éveit. Mikor a prokonzul, Pilátus elé vezették ellenségei, az ital és a pénz már áthangolta a tömeget, hogy „Barabbást” és „feszítsd meg ”-et üvöltözzön. Mert a csőcselék mindig csőcselék marad. A habozó helytartónak, — aki tudta, hogy ártatlant küld a halálba — nem volt bátorsága az ellenállásra, mivel megfenyegették: „Nem vagy a császárnak barátja ”. Hiába vezettette elő a töviskoszorús, meggyötört, vérző embert, nem volt irgalom, mert az egyénben még győzhet a szánalom, de egy érdekcsoportban soha. így a zsarolás győzött. Ezután útja a Via Dolo- rosán át a Golgotára vezetett. Gyáva tanítványai szétszaladtak és remegve lesték mi fog történni? Nem a Mesterükkel, hanem velük! Csak a szent asszonyokban volt ragaszkodás és bátorság, hogy kövessék és megsirassák. Azonkívül az első hívőben, a római centúrióban. Végül Pilátus feliratot szegeztetett a keresztfára, hogy megalázza a hataloméhes gyilkosokat: „Jesus Nasarenus Rex Iudeorum ", Názáreti Jézus a Zsidók Királya, ami élénk tiltakozást váltott ki a „győztesekből. ” A keresztrefeszítéskor elsötétült a világ, a természet elsöprő haragja megrettentette ugyan a tömeget, ám estére minden elcsendesedett és kezüket megmosva nekifogtak a bárány elfogyasztásának. De azt nem tudták, hogy a középső keresztről levett „halott” ezalatt megváltotta a világot, harmadnapra legyőzte a halált és reményt adott a bűnös embernek az örök életre. Azóta eltelt közel 2000 év és ma, hitetlen korunkban, mikor a bűnösök nem papjaiknak, hanem a pszichiátereknek gyónnak, az egyházak pedig politikai klubokká, szórakoztató intézményekké, vagy bingó- barlangokká váltak, nem ártana őszintén szembenézni lelkiismeretünkkel, s rágondolni a Megváltás éjszakájára, mert a „jól végzett munka ” után mindenki nyugodtan aludt ugyan, viszont senki nem sejtette, — a Teremtő akaratából bölcs természet kivételével — hogy amikor Arimátiai József kriptájában 2000. április „...rádőlt a szikla és minden út beomlott, s már csak vak árnya kéklett a rázuhant falon, kint mondták már a kertek és suttogták a bokrok: mi lesz harmadnapon”. (Fáy Ferenc) (A Máté és Lukács E- tekhez Ravasz László fordí- vangéliumából vett idéze- tását használtam). /MAGYARSÁG/ AZ AMOSZ HÍRSZOLGÁLATA TFT .F.NTT Még február 2-án jelentettük, hogy Magyarországon keresztül a gyulafehérvári érsekségtől, a szatmárnémeti és temesvári püspökségektől a részletes kimutatásokat és a nagyváradi püspökség által legfontosabbnak tartott javak listáját megkaptuk és azokat eljuttattuk azonnal a kong- reszusi Helsinki Bizottmány (Commision of Security and Cooperation in Europe) illetékeseihez. A református egyháztól Erdélyben elvett javainak angolul elkészített listáját, amit Tőkés László pöspök küldött meg, azt még az elmúlt év nyarán vittük el a Helsinki Bizottmányhoz. Témpfli József Nagyvárad római katolikus püspökétől is végre megérkezett a püspökség részletes 44 oldalas kimutatása azokról az egyházi javakról amiket a kommunisták "államosítottak;' azaz elkoboztak és amiket mind a mai napig nem adtak vissza a románok. Jellemző a románokra, illetőleg a postájukra, hogy Nagyváradon november 28-án feladott levél a dokumentációval, melyen gőzzel való felbontás jelei is láthatók, csak február 14-én érkezett meg a washingtoni irodánkba. A püspökség által küldött dokumentációt Pásztor László személyesen vitte el a kongresszusi Helsinki Bizottmányhoz, és adta át Maureen Walsh tanácsosnak, aki a Bizottmány jelentését most készíti Romániáról. így a Bizottmány még ezt az anyagot is feltudja használni jelentésében. Legalábbis ezt Ígérték az illetékesek.
