Amerikai Magyar Újság, 2000 (36. évfolyam, 1-12. szám)

2000-12-01 / 12. szám

AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2000. december 24 FÜLÖP JÁNOS HÁBOROG A TISZA! Az Amerikai Magyar Újságban már többször megjelent cikk a Tisza-parti Nagyrév község hősies védelméről az árvíz ellen. Településünk lakói tanúbizonyságot adtak arról, hogy a vészben is képesek összefogni és megvédeni életüket és otthonukat a termé- szét erőivel szemben. Most, hogy megnyugodtak a körülmények - talán az árvízzel, a katasztrófahelyzettel együtt járó nagy lelki megterhelés miatt - megkezdődött az egymásramutogatás, a település elöljárói közötti erő-, és hatalmi viszonyok újjárendeződése. Sajnos, s ezt a történelmünkből is tudjuk a hatalmon lévők gyakran saját kicsinységük, önös érdekeik ellensúlyozására éppen a közösség érdekében a jobbítás szándékával tenni akaró honfitársakat hallgat­tatták el, semmisítették meg. És szövetkeztek ideig-óráig hamis értékekkel és álarccal felvértezett hatalmasko- dókkal. A világ újkori történelmének tapasztalatai azt mutatják, hogy a vezetői hatalom egyedüli forrásai: az erőforrások (munkaerő, tőke, információ) feletti irányítás, a közösségben betöltött pozíció szintje, a szakismeret, a személyiség-karizma, a befolyás és a tekintély. Kérdéses­sé vált, hogy a falu mai vezetői ezeket birtokolják-e, vagy csak bitorol- jak. Az utóbbi tűnik igaznak. A tudással, értelemmel a fejlődésért tevékenykedő képviselőket kikö­zösítették, munkánkat ellehetetlenítették. így hárman is lemondtunk megbízatásunkról, nem vállalva fel a pártos­kodást, de keresve a megoldást az ésszerű együttmű­ködésre. Ezért alapítványunkon és református egyházköz­ségünkön keresztül próbálkoztunk és szereztünk támo­gatást az árvízi károk helyreállítására. Ezt a pénzt osztottuk teljesen önzetlenül, és ezzel enyhítettünk a rászorultakon. Cserébe az önkormányzat köszönet helyett bevádolta egyházközségünket az esperesi hivatalnál és elmarta - alapít- ványunk és egyházközségünk, egyben a település közéletének egyik legtevékenyebb tagját - fiatal iskolaigazgatónkat posztjáról, majd állásából is. Helyére az egyik testületi tag testvérét választotta meg a kép­viselőtestület úgy, hogy a tanárok által szinte egyhan­gúlag támogatott másik tanár pályázatát figyelembe sem vették. Mi lesz így a vezetésre termett és képzett embe­rekkel? Volt iskolaigazgatónk magas szakmai képesítései, és elismertsége alapján könnyen elhelyezkedhet bárhol, hátrahagyva irigyeit, támadóit, de bennünket társait is. Sajnos marad az iskolázatlanság, a saját zsebre érdekképviselet. Ez lett a vezérelv. Azok az emberek nyernek újra teret, akik az ’50-es évek pufajkásainak kiszolgálói voltak, de legalábbis műbőrkabátos pártembe­rek!? “Csipkerózsika álmukból” felébredtek a múlt rendszer hívei és egymásrataláltak. Nem adjuk fel! Bízunk Istenben, és egymásban. Bí­zunk az országot irányító kormány és a velünk együtt gondolkodók támogatásában. Most tért vissza falunkba az árvíz előtt elköltözött polgármesterünk, miután elmúlt a falut fenyegető vész, és híveinek sikerült elmarniuk a falu vezetéséből a tettre- kész, gondolkodni tudó embereket. Reméljük, ha hangun­kat hallatjuk ismét helyreáll a helyi vezetésben is a rend, a hatalommal élő és nem visszaélő polgárok megújítják a falut és felkészítik időben egy esetleges újabb árvízre. Ez lenne az igazi feladat - hiszen előrejelzések szerint 2001-ben megismétlődik a nagy áradás - nem pedig az, hogy a polgármester jutalomban és fizetésemelésben részesüljön a helyi önkormányzati képviselőkkel egyetem­ben, amit saját maguknak szavaztak meg. Mivel ezek az emberek alapítványunkba is belekö­töttek látva sikereinket és népszerűségünket, a teljes kuratórium lemond és létrehozunk egy a képviselő- testülettől független magánalapítványt: Nagyrév Turiz­musának Fejlesztéséért Alapítvány. Felvállaljuk a szoci­ális alapítvány feladatait, a falufejlesztést, az ökoturiz­mus támogatását, a falusi turizmus feltételeinek meg­teremtését a helyi lakosok megélhetésének javítása érdekében, valamint a természetvédelmet és a kulturális értékek védelmét, megóvását: egykori helytörténeti múzeum visszaállítását és a református templomunk helyreállítását. Köszönjük mindazok segítségét akik pénzel, tét- tel, buzdítással segítették eddigi munkánkat. Van olyan aki már kétszer segített Floridából, megérdemli ha neve többször is szerepel: Magda Báján. A kárpátaljai magyarok erejüket is meghaladva hoz­ták az 500,000.- Ft és 13 USD segítségüket Visk városából, személyesen lelkészük Delényi István és csa­ládja által. Ezek a magyar emberek naponta átjárnak élelmet vásárolni Magyarországra és különböző inzultu­soknak esnek áldozatul az ukrán oldalon, mégis segítenek anyaországuk károsultjain. Velük egyházunk testvér gyülekezeti kapcsolatot kíván létesíteni, mi is segíteni szeretnénk akin tu- dunk, ahogy tudunk. Megérdemlik, hogy megemlítsük azokat akik eddig is tevékenyen segítettek.: Segítettek árvízkárosult egyházunknak vagy egyhá­zunk, alapítványunk által károsult embereknek, családok­nak: Magda Báján (USA, Florida), Visk város polgárai (Ukrajna, Kárpátalja), Szontágh György (USA, N. Carolina), a St. Martha templom német és magyar gyülekezete (Németország, Nürnberg), dr. Salánki Tibor (Németország, Erlangen), Brau Union Rt. Martfűi Gyára, Szolnoki Cukorgyár Rt, Suprol Bt. Göd, Földművelésügyi és

Next

/
Thumbnails
Contents