Amerikai Magyar Újság, 2000 (36. évfolyam, 1-12. szám)
2000-11-01 / 11. szám
2000. november AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 5 oltárán ontották vérüket Isten trónusa elé szálló áldozatként. “Requiescant in pace”. Nyugodjanak békében! Mi pedig küldjünk a Mindenhatóhoz buzgó fohászt értük áldozatvállalásuk negyvennegyedik évfordulóján, mert életüket áldozták hazánk szabadságának reményéért. PEREGJ DOB, PEREGJ! /AMERIKAI MAGYARSÁG/ A XXI. SZÁZAD VILÁGA Tervezik a millenniumi városközpontot A leendő Nemzeti Színház köré épül majd a millenniumi városközpont. A Petőfi híd és a Lágymányosi híd közé eső szakaszának beépítésére a kanadai TriGránit vállalatcsoport kapott lehetőséget. A cég kommunikációs igazgatójától, Takács Ildikótól a városközpont fejlesztésének terveiről kértünk tájékoztatást. Idén márciusban a Duna Sétány Székház Kft. a TriGránit nevében ingatlan-adásvételi szerződést írt alá vevőként a IX. kerület Duna-Lágymányosi híd-Soroksári út-Boráros tér határolta tizenegy telkére a magyar államot képviselő Kincstári Vagyoni Igazgatósággal. A 44.603 négyzetméteres területet 2,385 milliárd forintért vásárolták meg. Ezt követően azonnal megkezdődött a projekt előkészítése. A beruházó Finta és Társai Építész Stúdió Kft.-t és a Fazakas György Építésziroda Kft.-t bízta meg a városközpont beépítésének tervezésével, amelyet a cégek a megrendelőnek májusban be is nyújtottak. A millenniumi városközpont egyes épületeinek tervezésére pedig — az egyedi megjelenítés kedvéért — másmás építész kap megbízást a Duna sétány Székház Kft.-tői. Épületenként több tervezőtől kér előterveket, amelyeket szakemberek bevonásával maga a befektető bírál el. A csodálatos panoráma vélhetőleg már önmagában is egyedülállóvá és kedveltté teszi majd ezt a területet. A fejlesztő egyebek mellett egy ötezer férőhelyes kongresszusi központ fölépítését tervezi, amelyet zárt rendszerrel négy-hat szálloda szolgálna ki. Az épületcsoportot az első emeleti szinten végig futó "ízek utcája" kötné össze. Látványos lesz az a hatalmas télikert is, amely tereivel, dús növényzetével, Dunára néző üvegfalaival, belső tavaival, teraszaival, galériáival valamennyi szintet összefog majd. Fölépül egy multifunkcionális kiállítási csarnok is, amelyben hagyományos vásárok, kiállítások, koncertek, sportrendezvények is helyet kaphatnak. Az épületegyüttes magába foglal mozit, kaszinót, mulatót, termálvizes fürdőt. Megépítik a modern művészetek múzeumát is. A további telkeken a beruházó luxuslakások építését tervezi úszómedencével, fitneszközponttal, parkolóval kiegészítve. A parkokkal, zöldövezettel, szobrokkal, vizilát- ványosságokkal dúsított területen két-három irodaházat és egy nagykapacitású parkolóházat is létrehoznak. A volt expótelket világvárosi nívón, a XXI. századi építészet legmodernebb funkcionális és esztétikai követelményei szerint kívánják beépíteni. Metz /MN/ STIRLING GYÖRGY: A JUGOSZLÁVIAI VÁLTOZÁSOKRÓL Gotov je! — ezt a két szót harsogták a tüntetők szél- tében-hosszában Belgrad utcáin október 5.-én, ez a két szó szerepelt a kézzel írott, hevenyészett transzparenseken, amelyeket a győzelemittas tömeg emelt a magasba ezen a csütörtöki napon és ezt lehetett olvasni mindenfelé a házfalakon városszerte: Gotov je! Ami magyarul ezt jelenti: Neki már vége! Milosevicsnek ekkor már valóban vége volt! Órák alatt söpörte el hatalmát a népharag és vetett véget több mint tizenegy évig tartó uralmának. A többi középeurópai országban végbement változásokhoz képest ilyen késéssel számolva fel az utolsó kommunista rendszert ebben a térségben. Késéssel ugyan, de "Kis-Jugoszlávia" népe is kiharcolta magának a szabadságot és megteremtette a demokratikus átalakulás feltételeit hazájában, holott már évekkel ezelőtt úgy tűnt, Slobodan Milosevics diktatórikus kormányzása nem lehet hosszú életű. Az eleinte népszerű szerb politikusból hamar kiábrándultak az emberek és az ellenzéki mozgalmak mind erőteljesebben követelték távozását. A kezdetben Szerbia, majd később az egész Jugoszláv Szövetségi Köztársaság elnökeként diktátori módszerekkel élő Milosevics azonban elnyomott minden ellenvéleményt és úgy bebetonozta magát a hatalomba, hogy az ellenzék -- amely személyi ellentétek és széthúzás miatt sohasem volt képes igazán egységesen fellépni közös céljai érdekében — nem tudta megdönteni uralmát. Ezt nem rendítették meg a NATO Koszovó érdekében indított katonai akciói, a Belgrad elleni légitámadások és a gazdasági szankciók sem. Sőt úgy tűnt, a nyugati hatalmak fellépése átmenetileg inkább megerősítette Milosevics pozícióját, mert a külső támadások egységbe kovácsolták a szerb népet és a vészhelyzetben az ellenzék is felfüggesztette az elnökkel szembeni bírálatot. Amikor az Egyesült Államok és a NATO-hatalmak úgy találták, hogy elérték háborús céljaikat és beszüntették a légibombázásokat, az országban hamarosan újra feltámadt a Milosevics elleni hangulat, amely egyre erősödött. A nyár folyamán mind több és több tüntetés zavarta meg az ország viszonylagos nyugalmát és a háborús cselekmények után lassan rendes kerékvágásba visszatérő életét s az emberek elégedetlensége napról-napra nőtt. Az ellenzék is egységesebben lépett föl a Milosevics-rezsimmel szemben és a diktátor uralma eresztékeiben egyre inkább recsegett-ropogott. Ezt mindenki látta, csak Milosevics nem akarta tudomásul venni a tényeket. Ahogy közeledett az ősz, felgyorsultak az események s azokat már nem lehetett megállítani. ígyhát érdemes most, amikor a hatalmi harc végképp eldőlt Jugoszláviában, visszaidézni az elmúlt hetek fordulatait, hogyan következett be a zsarnok bukása?
