Amerikai Magyar Újság, 2000 (36. évfolyam, 1-12. szám)

2000-10-01 / 10. szám

14 AAMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2000. október KÖZKÍVÁNATRA: KÁDÁR PORTRÉ DIÓHÉJBAN Thürmer Gyulának, a Munkáspárt elnökének legutóbbi nyilvános szereplésén (Kádár, alias: Czer- manik, Csermanek, Barna, Liplák János halálának 11. évfordulóján) elhangzottakra, a témát megillető felelősséggel kell reflektálni. Thürmer elnöknek - ugyanis -, messzemenően igaza van abban, miszerint, egy generáció nőtt fel úgy, hogy nem ismeri Kádár Jánost, holott (szerinte) a ma­gyar nép soha sem élt olyan jól, mint Kádár vidám barakkjában. Segítsünk az érdeklődőknek, a tudatla­noknak ésafeledékenyeknekl TÉNYEK ÉS ADATOK-Kádár elárulta a pártját (1943-ban), amikor (Rajk lebukását követően a párt vezetőjeként) a feloszlatása mellett döntött;-Kádár elárulta a barátját (Rajk Lászlót), amikor felajánlotta Rákosinak, hogy Rajk letartóztatása előtt el­megy a lakására sakkozni, hogy elaltassa Rajk éberségét;-Kádár részt vett Rajk László vallatásán, Farkas Mihállyal együtt utasították az ÁVO-s (Államvédelmi Osz­tály) pribékeket, hogy Rajkot kínozzák meg;-Kádár hozta létre az ÁVO-ból az Államvédelmi Hatóságot (ÁVH), megnövelvén a szadista szervezet jogkörét, és személyesen igazította el az ÁVH- brigantikat a kulákok "megregulázására", Lenin elvtárs osztályel- lenésséggel szembeni könyörtelenségére hivatkozva;-Kádár elárulta Dubcseket (1968-ban), mivel a csehszlovákok elleni intervenciót megelőzve, háromszor találkozott vele és támogatásáról biztosította politikai törekvésében;-Kádár elárulta Nagy Imrét, amikor a kormány ál- lamministereként megszökött a parlamentből, és a szovjet nagykövetségre ment, hogy szembeforduljon a forra­dalommal;-Kádár elárulta a HAZAJAT (!), mert a törvényes kormány ellen, idegen hatalom szuronyaira támaszkodva, új kormányt alakított, és kollaborált a szovjetekkel;-Kádár becsapta a magyar közvéleményt és Nagy Imrét, amikor nyilvánosan (rádióban, újságban) büntetlen­séget ígért egykori miniszterelnökének, majd a titokban megtartott bírósági tárgyalás után kivégeztette;-Kádár becsapta a forradalmárokat, mert bün­tetlenséget ígért számukra, de a történelmünkben példát­lanul kegyetlen megtorlás irányítójaként több száz embert kivégeztetett, tízezreket vettetett börtönbe, százezreket taszított a társadalom perifériájára. Kádár tudtával ítélték halálra a fiatalkorú Mansfeld Pétert, majd két évet vártak, míg a negykorúságát elérte, és úgy végezték ki, hogy 13 percig hagyták a bitófán vergődni(I);-Kádár egyetlenegy alkalommal sem foglalkozott a külhoni magyarok problémáival, nem engedte szóvá tenni a szerbek magyarokkal szembeni vérengzését, vagy a romá­niai magyarlakta falvak tömeges lerombolását. A KÁDÁR-RENDSZER FŐBB JELLEMZŐI A kádári érában zajlott le az a páratlan méretű eladósodás (23,5 milliárd dollár), amelynek törlesztését és kamatjait évtizedeken át fogjuk fizetni. Ebből a pénzből él­tek viszonylag elfogadható szinten azok az állampolgárok, akik közül sokan képtelenek ésszel felfogni, hogy azt a "jólétet" nekik kell - visszamenőlegesen - (többszörösen) megfizetni (!); A kádári érát jellemezte az a langyos jólét, amely ellen mindenki lázongott, és amelyet sokan már elfelejtet­tek. A rendszerben uralkodó jelenségek voltak: az árkor­rekciók. az útlevél-beszerzési tortúrák, a 3-5 éves várakozási idő új gépkocsi kiutalásra, a telefonvonalhoz jutás bizonyta­lansága, a kontraszelekciós káderpolitika, a hiánycikkek tömege, a selejtes termékek sokasága, a panelházak döm- pingje, a cenzúra, az emberi jogok semmibevétele, a kötelező politikai képzés (ünneplések, gyűlések, értekez­letek, stb.), a magyar kultúra, történelem, irodalom, művészet és szimbólumok szovjetesítése. Kádár ellenezte Hruscsovnak a szovjet csapatok kivonására tett javaslatát (1962-ben), így a megszállás összes költsége további 38 éven át sújtotta az országot (átlagosan mintegy százezer fős kontingenssel, teljes el­látással, infrastruktúrával, a gyakorlóterek, az utak és a légtér használatával számolva). Kádár tudtával telepítették ide a szovjet atom­eszközöket. és változtatták volna nukleáris temetővé az országot egy Kelet-Nyugat konfliktus esetében. Kádár nem tartotta szükségesnek az emberek megkérdezését vagy tájékoztatását, népszavazás kiírását, úgy értékelhette, hogy évi egy pár "ingyen” virslivel és egy pohár sörrel "befogja a szájukat". A kádári érára volt jellemző a teljes foglalkozta­tottság: egy munkahelyen három-négy fő is elszöszmötölt, harmad-negyed annyi munkabérért, mint pl. a szomszédos Ausztriában hasonló munkakörben foglalkoztatott dol­gozó. A megélhetésért szinte mindenki (akinek arra lehető­sége volt) felvállalt második műszakot (GMK-ban), a családtagok alig-alig találkoztak egymással. A pártelit élte a világát: az állami pénzen rendezett ivászat és lakoma státusszimbólummá vált! Vadásztak, utaztak, tárgyaltak és "tollasodtak". A munkásőrök dalol­tak, felvonultak és lőgyakorlatoztak, még ma is sajnálják, hogy a rendszerváltás előtt nem próbálhatták ki célzási tu­dományukat a munkásokon, mint a "sortűzesek”! KÖVETKEZMÉNYEK A 3,60-as cipócskától és az 5 forintos fejecskétől elbódulva sokan nem vették észre, hogy a magyar emberek átlagéletkora 7-9 évvel elmaradt a "kizsigerelt" nyugati em­berekétől. A technikai és technológiai fejlődésünk 25-30 évvel, a környezetvédelem (levegő, víz, gátrendszer, hűl-

Next

/
Thumbnails
Contents