Amerikai Magyar Újság, 2000 (36. évfolyam, 1-12. szám)

2000-10-01 / 10. szám

2000. október AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 9 naponta többmillió forint értékű gáz ég el. Szakértők dolgoznak az elfojtásán. Addig is félelmetes dübörgéssel percenként többszáz köbméter gáz lövel a magasba.--írásaimban vissza, visszatérő gondolat a futball. Az elmúlt időszakban a labdarúgás terén látványos előrelépés nem történt, viszont a kormány a kültségvetésből elkülö­nített 21 millió forintot a nagyobb stadionok felújítására. Igaz, ami igaz, a magyar stadionokra az elmúlt években oly kevés pénz jutott, hogy azok állaga minden képzeletet alúlmúl. A program során, néhány évre elnyújtva, az ismert fútballklubok által használt sportpályák korszerű­sítve lesznek. Ami a magyar futballt illeti, ezen a téren pesszimista vagyok, nem hiszem, hogy ettől a honi lab­darúgás, akár a nemzetközi középmezőnybe felzárkózna. —Az előző írásomban a magyar légierő nyomorúsá­gos helyzetéről írtam. Ami a polgári repülést illeti ott sem rózsásabb a helyzet. Aki figyelemmel kíséri a MALÉV tevékenységét, az nyugodtan megállapíthatja súlyos gondok terhelik nemzeti vállalatunkat. Az, hogy az utóbbi időben nem volt egy súlyos katasztrófa, a szerencsének köszönhető. Talán a legfigyelemre méltóbb incidens volt, amikor egy TU 154-es gép, Görögországban úgy próbált leszállni, hogy a pilóta elfelejtette leengedni a futóművet. A gép kb 200 métert csúszott a hasán, szerencsére a pilóta még időben fel tudta emelni a gépet, és a következő landolás már leengedett futóművel történt. A Ferihegyi repülőtéren, és magánál a MALÉV-nél szembetűnő a fejetlenség. Aki a hazai légitársaságot veszi igénybe óriási “kalandra” van kilátása. Ma már egyértelmű, a kormány nem igazán tudja, hogy mit kellene tenni. Úgy tűnik a gazdasági szférában, s ezen belül a közlekedés­ben, akár “állatorvosi lónak” is tekinthető nemzeti légi- társaságunk. A gazdaságtalanul működő TU 154-eseket leállítják, noha ezen gépek kora ezt még nem tenné indokoltá. Helyette Boeing 737-300 típusu gépeket bérelnek. Bár folyamatosan bővül a bérelt gépek száma, mégis egy-egy gép műszaki okokból való kiesése, szinte az egész menetrendet felborítja. Millió sebből vérzik a vállalat. Mindig elfog az izgalom, amikor bekapcsolom a rádiót ha híreket mondánk. Megnyugodva veszem tudo­másul ha nem történik semmi, hogy ezt a napot is megusztuk légi katasztrófa nélkül. Vajon meddig? EGY KÖNYV MARGÓJÁRA Az Árpád Könyvkiadó gondozásában nagyszerű könyv jelent meg 1999 őszén, angol nyelven. A címe: The Road to the Dictated Peace. A szerző, Botos László, komoly munkával és tu­dományos igényességgel gyűjtötte össze azokat az adatokat, amelyeket az elmúlt századok történészei, krónikásai je­gyeztek fel velünk kapcsolatban, világszerte! Azonban, ezeknek nagyrésze sohasem jutott el az átlagemberhez, mert a hozzáférhetőség magasabb szakmai tudást vagy pozíciót igényelt. Másik ok: az elmúlt 500 évben, néhány évtizedet kivéve, hazánknak magyarellenes kormánya volt. Ezért nem volt sem igény, sem lehetőség ilyen remekül dokumentált könyv megírására. A trianoni békeparancs elsősorban a magyar népet sújtotta, de Közép-Európa népessége máig sem heverte ki annak gazdasági és milliókat megnyomorító geopolitikai következményeit. A szerző gyakran évezredeket megy vissza az időben, annak érdekében, hogy a magyarság létét, jogát, műveltségét és humánus politikai államredszerét bi­zonyítsa. De szó szerint idéz olyanokat is, akik szándékosan elhallgatott tények, vagy a meghamisított történelem segít­ségével próbálták igazolni a szégyenletes trianoni békedik­tátumot. Adatok tömegével bizonyítja, hogy a szkyta, pár­tus, sumir, sabir, kelta, kus, hun, avar, stb. népek, akiket egyre több kutató "magyarfajú népeknek" nevez, a nyelvük csak tájszólásban különbözött egymástól. Nem érzem magam elég nagynak ahhoz, hogy a szerzőt "vállonveregessem", mégis leírom, hogy a magyar nép hálás lehet ezért a nagyszerű alkotásért. Ez a könyv nagy segítség lesz tudományosan és nemzettudat szempont­jából is a magyarul már alig tudó "gyökérkeresőknek". Igen hasznos lenne az angolul tanuló hazai ifjúságnak is kezébe adni, akiknek az elmúlt 50 év politikai irányzata miatt, a történelmi ismerete gyakran nem is nulla, hanem mínusz. Kitűnő forrásmunka lehet amerikai törvényhozók számára is, ha ismét nélkülünk kívánnának sorsunkról dön­teni. Idézi a szerző az amerikai professzor, Grover Krantz elmúlt évtizedekben leírt kutatásai eredményeit, többek között ezt is: "A magyar nyelv a legősibb európában és a Kárpát-medence népeinek eredeti nyelve (native language)". Ilyen nagyszerű könyvről, ami ősi múltról, jogról, műveltségről beszél, nehéz száraz, tárgyilagos ismertetést írni, hiszen hihetetlennek tűnik: az egykor hatalmas ország népe majdnem rezervátumban él ma. Pl. ősrégi nyugati határunk emléke, az "ober Enns", csak az Operenciás- tenger meséiben létezik. Az eltorzított szavak, város és tájnevek, a Tria­nonban összezsúgorított határok, megtépázott ismeretek, mint letört bilincsek, hullanak le azokról, akik ezt a könyvet végig olvassák. A könyv megrendelhető: Hungarian Association, 1450 Grace Ave. Cleveland, OH 44107, vagy a szerző címén: Mr. László Botos, 202 Bastian Rd. Rochester, NY 14623. Ára. 30 dollár. Abelovszky Eliz Köszönet mindazoknak, akik színvonalas munkájukkal, anyagi támogatásukkal segítik a lap folyamatos megjelenését!

Next

/
Thumbnails
Contents