Amerikai Magyar Újság, 2000 (36. évfolyam, 1-12. szám)
2000-09-01 / 9. szám
AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 23 2000. szeptember Könyvszemle Tudatmagyar Cúth János kötete rendhagyó. Kicsit az enciklopédiákra emlékeztet, kicsit esszéregény-forma. Vezérfonalként húzódik végig rajta a talány: mit jelent magyarnak lenni. Mottóként Szabó Dezső Segítség című regényéből idéz: A magyarnak "minden szépsége el van rejtve a világ leikétől. És minden kincse ügyes, másoknak lakodalom de neki örök nagypéntekje van. És minden jósága ravasz másoknak jövő, neki átok és koldusbot." Nyomban eszünkbe jut: miért akarja valaki megint elmagyarázni nekünk, kik is vagyunk? Van-e annak értelme, hogy világfájdalmas búsmagyar- tudatunkat erősítse valaki? Ha csak erről volna szó Cúth János A magyarságtudat kézkönyve című munkájában, akkor nem is ajánlanám olvasásra. Nem azért, mert múltszépítő, vagy kincstári optimista jövőképet festő könyvekre vágyom. Hanem azért, mert szükség van arra, hogy végre az írástudók arra sarkaljanak bennünket, hogy nemzetünk fölemelkedésért koncentráljuk erőinket. Cúth János könyve azért értékes, mert ugyan nem titkolja az elkeserítő tényeket, de azt sulykolja belénk: legyünk büszkék az értékeinkre. Könyve például felsorol tizenkét Nobel díjas magyar kutatót Bárány Róbert fül-szakorvostól, (aki 1914-ben egy speciális operációs eljárásért kapott Nobel díjat), Zsigmondi Richárdig, (aki a kémiai Nobel-dí- jat vehette át). Ám arról sem hallgat, hogy e zseniális magyar föltalálok a munkáinak gyümölcséből hazájuknak, Magyarországnak alig-alig jutott. De az ő esetükben a kivételes teljesítmény legalább megkapta az elismerést. Úgy tűnik, a természet- tudományokban talán mégis nehezebb eltitkolni a "mü" valódi értékét, mint a művészetekben. Hiszen jelentős magyar íróink közül nem kevesen, a többi között Herczeg Ferenc, Illyés Gyula, Németh László, Weöres Sándor már-már a küszöbén voltak az irodalmi Nobel-díjnak. Aztán valahogy a végső fázisban mindig valaki más kapta meg. Ám a szomorú esettanulmányoknál is fontosabb, hogy a kötet óva int bennünket az örökös hátrálástól. Hiszen elképzelhető, hogy olykor éppen a defenzív szemlélet kóros túlburjánzása okozza nemzeti balsikereinket. Meg kellene szívlelnünk Münchhausen báró egyik nagy "füllentésének" eszmei mondanivalóját, aki azt állítja, hogy ő egyízben saját hajánál fogva rángatta ki magamagát egy veszedelmes mocsár mélyéről. Cúth János arra tanít bennünket: ne mindig a külföldtől, hanem egyszer végre saját magunktól várjuk a segítséget. Pósa Zoltán Cúth János: A MAGYARSÁGTUDAT KÉZIKÖNYVE (A könyv megrendelhető a szerzőtől, címe megtalálható a hirdetésnél.) MEGJELENT! Cúth János: A MAGYARSÁGTUDAT KÉZIKÖNYVE című kötete A szerző a magyar nemzettudat feltámasztását, illetve megerősítését tűzte ki célul. Amikor a magyar nyelv ősiségét és páratlan értékeit tárja fel, s amikor a nemzet legkiválóbbjainak korszakalkotó teljesítményeit, felfedezéseit, hősi erényeit vagy egyéb értékeit mutatja be, mindezt azzal a céllal teszi, hogy egy tiszteletet parancsoló, ám valós képbe helyezze a magyarság múltját és történelmi szerepét. Aki gondosan áttekinti ezt a képet, az emelt fővel, felértékelődött önbecsüléssel és magyarságtudattal léphet tovább... A könyv ára: portóval együtt I8.00 USA dollár. Megrendelhető az alábbi címen: Mr. János Cúth, 74 Advance Road, Etobicoke, ON M8Z 2T7, Canada Millenniumi kétezerforintos "Aranyforint”-ként is emlegetik a millennium emlékére kiadott, korlátozott példányszámú 2000 forintost. A papírpénz ugyanis a világ egyetlen olyan bankjegye, amely aranyat is tartalmaz. A 22 karátos aranyszállal ellátott pénzjegy megjelenésében a forgalomban lévő bankjegyek sorába illeszkedik. Az egyik oldalon a Szent Korona, a másikon Benczúr Gyula Vajk megkeresztelése című festményének képe látható. A bankjegyhez úgy lehet hozzájutni, hogy 2000. szeptember 31-ig a Magyar Posta hivatalaiban egy 2000 forint értékű bónt kell vásárolni. Az "aranyforintéhoz legkésőbb 2001. március 31-ig jutnak hozzá az igénylők a bőn ellenében - annál a postahivatalnál, ahol azt kiváltották. A bankjeggyel fizetni is lehet majd, de a kibocsátók reményei szerint inkább emléktárgy lesz, illetve a gyűjtők fogják felvásárolni.