Amerikai Magyar Újság, 2000 (36. évfolyam, 1-12. szám)
2000-09-01 / 9. szám
2000. szeptember AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 17 A MAGYAR REFORMÁTUSOK IV. VILÁGTALÁLKOZÓJA 2000. június 30 - július 15-22. A Magyar Reformátusok Világszövetsége ( MRVSZ ) a Dunamelléki Református Egyházkerület nevében Tőkés László püspök az MRVSZ elnöke, Dr. Bodnár Ákos főgondnok az MRVSZ főtitkára, Dr. Hegedűs Lóránt dunamelléki püspök és Takaró Mihály dunamelléki főgondnok hívta és szeretettel várta haza a magyar reformátusokat a világ minden tájáról. A rendezvény fővédnöke Dr. Orbán Viktor miniszterelnök volt. A megnyitó rendezvény a Ferencvárosi Torna Club stadionban volt, több tízezer református jelenlétében. A világ minden tájáról érkeztek a küldöttek, (USA, Kanada, Dél-Amerika, Ausztrália, Erdély, Szlovákia, Kárpátalja, Németország, Franciaország, Svájc, Hollandia, stb.) Sokan népviseletben. A hangulatát leírni ennek a rendezvénynek szinte lehetetlen. Az ünnepi megnyitót Tőkés László püspök tartotta. Beszédéből: "Mint egykor Csorna Sándor", kutassuk fel és Dsida Jenő erdélyi Magyar Zsoltárának Istentől ihletett, mozgósító verssorai értelmében gyűjtsük össze őket: " Székelyek, ott a bércek szikla-mellén, üljetek mellém! Magyarok ott a Tisza partján, magyarok ott a Duna partján, magyarok ott a tót hegyek közt s a bácskai szőlőhegyek közt, üljetek mellém. Magyarok Afrikában, Ázsiában, Párizsban vagy Amerikában, üljetek mellém! ... / Ülj ide, gyűlj ide, népem! (Psalmus Hungaricus, VI.) Legyen Istentől áldott a Dunamellékről elinduló, világraszóló nagy Találkozónk! A megnyitóbeszédek sorában elhangzott Dr. Orbán Viktor miniszterelnök köszöntője is: "Tisztelt Magyar Reformátusok! A tisztességesen útjára bocsátott gyermek időről időre hazatér szüleihez, még ha a sors távolra vetette is a szülőföldtől. Önök ma ilyen gyermekei az anyaországnak és a református anyaszentegyháznak. Isten hozta Mindannyiukat Magyarországon! Örülök, hogy együtt ünnepelhetünk! Bízunk benne, hogy olyan országba érkeztek haza hittestvéreikhez, melynek nemcsak a múltján látszik, hanem a jelenén és a jövöjén is látható lesz a magyar reformátusok keze nyoma. Mi, magyarok, erősek vagyunk az újrakezdésben, a történelmi viharok utáni felegyenesedésben. Az ilyesmi nem megy magától, hiszen belső hit nélkül még kedvező körülmények között sem tud megállni az ember. A reformáció éppen az egyik legnehezebb történelmi pillanatban segített ennek az országnak az újrakezdésben. A hit erejével szálltak szembe hitvalló őseink a legnagyobb ellenséggel, a reménytelenséggel. Ez az ellenség ma, sokkal kedvezőbb körülmények között is, sokakat megkísért. Amikor a nagy jubileum és a millennium évében együtt ünnepelünk, kérem, gondoljanak erre is. A hit erejére és a reménységre igen nagy szükség van ebben az országban, és annak határain kívül is. Aki ma méltósággal tud ünnepelni, másoknak is meg tudja mutatni az igazi ünneplésben, az emlékezésben és összegyülekezésben rejlő lehetőségeket, az jó szolgálatot tesz a nemzet egész közösségének. Kívánom minden magyar reformátusnak, egyházközségnek, egyesületnek, szövetségnek, iskolának, a református fiatalságnak, hogy a IV. Magyar Református Világtalálkozó megfelelő alkalom legyen a számvetésre, az önvizsgálatra is. Gondolkodjunk együtt arról, hogy mi a teendőnk a jövő évezredben, hogyan tudjuk a hit megőrzött drága kincsét továbbadni a következő nemzedéknek, mi az, amin változtatni kell, és mi az, amit semmiképpen nem szabad feladni. Isten áldja Mindannyiukat! " Apostoli köszöntés, imádság keretén belül hangzott el Dr. Bölcskei Gusztáv püspök a Zsinat lelkészi elnökétől: "... Negyedszer kerül sor a magyar reformátusok világ- találkozójára. Legtöbbünknek ez a harmadik. Azt hiszem, a leglényegesebb üzenete ennek a ténynek az, hogy van és lehet folytatás. Együtt, nekünk, magyar reformátusoknak. Tegyünk is meg mindent azért, hogy ez az alkalom is az egymás számontartásának, az egymásért vállalt és nemcsak szavakban hordozott felelősség növekedésének alkalma legyen mindazok számára, akik közelből és távolból együtt lesznek. Áldja meg Isten kis és nagy közösségeinket, komoly és örömteli ünneplésünket. Övé legyen és maradjon a dicsőség mindenért!" A továbbiakban imaolvasás igehirdetés, éneklés, úrvacsorázás, záróimádság hangzott el. Itt szeretnék idézni Medgyesi Lajos Amerikai Kálvin Egyház püspökének beszédéből is: