Amerikai Magyar Újság, 2000 (36. évfolyam, 1-12. szám)

2000-09-01 / 9. szám

6 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2000. szeptember

lentettek be magyar orvos és gyógyszerkutatók. Nagyon egyszerű eljárásról van szó. Egy csöppnyi vérből megtudják állapítani a rák keletkezésének legkorábbi stádiumát. Ez minden jelenlegi eljárást hónapokkal előz meg. Mint ismeretes a daganatos betegségek gyógyításánál a legfontosabb a minél előbbi felismerés. Az új eljárás olyan korai stádiumban tudja a kialakuló betegséget diagnosztizálni, hogy ezáltal a gyógyulás esélye 97-98 százalékos lehet és a vizsgálat költsége századrészébe kerül az eddigi eljárásoknak. Dollárba számítva, csak néhány dollár. Úgy tűnik, ez az eljárás, illetve a megelőzés, áttörés lehet a rákkutatásban.-Végezetül egy kis sport. Az olimpia nekünk magyaroknak mindig kedves esemény. Már csak azért is, mert sportolóink az olimpiák alkalmával elkényeztettek jó eredményeikkel. Valószínű ez Sydneyben sem lesz másként. Deutsch Tamás szakminiszter sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a játékokra 721 millió forintot különítettek el, ebből 281 millió forintot fordítanak jutalmazásokra. Bár nem szerencsés dolog előre jóslásokba bocsátkozni, de felhívom a figyelmet azokra a sportágakra, ahol jó szereplés várható. Ilyen az úszás, a vízilabda, a női kézilabda, kajakkenu, öttusa, vívás, kalapácsvetés és talán a férfi torna. A lövészet, az atlétika, a birkózás, az ökölvívás inkább a meglepetések közé tartozik. Remélem sportolóink rám cáfolnak és szeptemberben örömmel venném tudomásul, hogy néhány sportágat kihagytam a felsorolásbál.

REKVIEM A TISZÁÉRT,

AVAGY A BŰN MANIFESZTÁCIÓJA

Az alább következő elgondolkoztató eszmefuttatást a Kolozsvárott megjelenő katolikus hetilap, a Vasárnap egyik számából idézzük. írója dr. Újházi András, a piliscsabai Ward Maria általános iskola és gimnázium igazgatója.

Heteken át figyeltük a Tiszáról érkezett híreket. Szívszorongató képek: döglött vagy vergődő halak, elcsukló hangú halászok, cinikus bányatulajdonosok. Pár hét elteltével szentmise a Tisza partján az újjáteremtésért. Senki sem tudja mi lesz ezután. Mennyi időbe telik, mennyibe kerül. Az ország lassan ocsúdik a sokkból. Talán az Unió is ráébred, itt nem elég az európaiság szósza, tenni kell. Én is minden osztályban elmagyarázom kémiaórán a mérgezés menetét, hatásait, és azt az eljárást, amelyben felhasználták a ciánt. A máskor kicsit fátyolos szemek ezúttal tágra nyitva csüngenek rajtam. Kérdések és ítéletek. Amolyan kamaszos végletekben. Ilyen kiélezett helyzetben jól működnek az erkölcsi reflexek.

Mégis hiányérzetem van. Beszélnek felelősökről, beszélnek a károk elhárításánál kihagyott lehetőségekről, újratelepítésről, környezetvédelemről, törvényekről, szabályokról, de egyről nem: a mindezek mélyén meghúzódó

emberi bűnről. Mert ami a Tiszával történt, nem egyszerűen ipari baleset. A túlhajtott ipar mélyén meghúzódó bűn manifesztációja, amelynek szenvedője a természet. Isten teremtett világa.

Nem véletlen, hogy a méreg pont egy aranybányából szabadult el. Az arany a földi gazdagság jelképe. Kincs, amelyet itt a földön gyűjtenek. A mammon, akit lehet szolgálni. De szabad-e? Tehát az emberi kapzsiság jelképe. Mert kapzsik vagyunk, amikor konkrétan vagy képletesen aranyra vágyunk. Kapzsik vagyunk, amikor csak a kényelmünk, a szórakozásunk, a fogyasztás bűvöletének érdekében a világ javaiból többet használunk el, mint amennyire szükségünk van. Kapzsik vagyunk, amikor hatalmas készleteket halmozunk fel, mert nem bízunk a gondviselésben, közben mások éhen halnak. Kevélyek vagyunk, amikor azt hisszük, hogy technikai civilizációnkkal minden bajt megoldunk.

Valóban sok gondra találunk megoldást. E közben nem okoztunk még nagyobb kárt?-Ma már sokkal kisebb a csecsemőhalandóság a születés után. És születés előtt, amikor nem kívánjuk a gyermeket?-Ma már sokkal tovább élhetünk. Szeretetotthonokban?-Ma már sokkal több a szabadidőnk. Tudunk vele mit kezdeni? Tele vannak aluljáróink, bevásárló központjaink céltalan, lötyögő fiatalokkal.-Ma már nem kell legtöbbünknek komoly fizikai munkát végeznünk. Meg is nézhetjük fizikai állapotunkat!-Ma már csak környezetkímélő termékeket vásárolunk. A környezet mégis egyre szennyezettebb

Mintha minden a visszájára fordulna. Mintha átok ülne az emberiségen! Igen, a bűn átka. "A föld átkozott lesz, miattad. Fáradtsággal szerzed meg rajta táplálékodat életed minden napján. Tövist és botorjánt terem számodra. A mező füvét kell enned. Arcod verejtékével eszed kenyeredet" (Tér: 3, 17-19). Hiába a sok technikai szenzáció, a fáradtság, a verejték megspórolása, a tövis és bojtorján ott lapul mindennek mélyén. Olykor munkanélküliség, gazdasági válság, Tőzsdekrach, máskor környezeti katasztrófa képében. Ha megnézzük, az emberiség a civilizációval nem lett a lelke mélyén boldogabb. Soha annyi boldogtalan ember nem élt a földön, mint most. A kényelmünkben, szabadidőnkben felszabaduló energiánkat nem a szeretetre fordítjuk.

Bármilyen nehéz beismerni, bármilyen kegyetlen a tény, a gazdaság, a fejlődés legnagyobb hajtóereje az ember kapzsisága. így lesz a természet szépségét firtató tudomány termelőerővé, így lesz az ember sorsát jobbítani akaró felfedezésekből őket még mélyebbre sodró technikai csoda. A mérgezés nem akkor következik be, amikor a gyenge gát átszakad a ciános víz nyomása alatt. A méreg már sokkal régebbről halmozódik, és belső gátjaink is sokkal gyengébbek. Ez most botrányos volt, mint amikor rajtakapták a bűnös asszonyt. Ideje lenne a világnak teljes mélységében szembenéznie ezekkel a tényekkel, mint tették ezt Jézus szavára azoic a farizeusok, akik a botrány után némán, lehajtott fejjel elkullogtak, /életünk/