Amerikai Magyar Újság, 2000 (36. évfolyam, 1-12. szám)

2000-07-01 / 7-8. szám

2000. júl.- aug.

AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG

29

hozzák létre a fából készülő palotát, amelynek terveit és makettjét egykori dokumentumok alapján már el is készítették. A múlt században a településen élt Blaskovich Ernő földbirtokos nemcsak a lótenyésztésben jeleskedett - az ő istállójában született Kincsem, a legyőzhetetlen csodáló -, hanem amatőr régészként is tevékenykedett. Kutatómunkája során fedezte fel Priszkosz rétort, a bizánci követ útleírásában megörökítette Attila udvarában tett látogatását és élményeit. Ebből a műből lehet következtetni arra, hogy a hunok királyának fából épült palotája a mai Tápiószentmárton közelében állt.

Az ásatások során elő is került a hunok elődjeként számon tartott, a Kr. e.-i négyszázas években itt élt szkiták fejedelmi sírjából egy aranyszarvast ábrázoló dísz. Ebből és több más jelből arra lehet következtetni, hogy ezen a vidéken előkelőségek éltek, s itt állhatott Attila udvara. Sőt, az sem kizárt, hogy e környék rejti sírját is. A leendő vár 240 négyzetméter alapterületű építmény lesz, 18 méter magas kilátótoronnyal. A munkálatokat még az idén befejezik.-Michelangelo Dávid-ja, kis testi hibával.

Michelangelo ünnepelt Dávid-szobra, amelyet a férfiszépség megtestesítőjeként tekintenek, egy amerikai kutató szerint mégsem olyan tökéletes. Kancsalit. Lézerfelvételeket készítettek Dávid arcáról. Ezeken kitűnik, hogy a parittyás férfi szemei különböző irányba tekintenek. A vizsgálat szerint az egyik felvételen a bibliai hős enyhén balra tekint, balról nézve viszont úgy tűnik, hogy egyenesen előre pillant.-Hídavatás Újvidéken.

Újvidékre szervezetten, buszokkal, felsőbb utasításra vitték az embereket a gyárakból - menniük kellett, muszáj volt. Eltekintve a visszatetsző névadástól - finoman fogalmazva is a jó ízlés határát súrolja, hogy egy össze- és szétszerelhető (tehát bármikor bárhová elvihető) vasútiközúti montázshíd kapta a lelőtt Bosko Perosevics nevét -, érdemes volt elmenni, vagy a tévén megnézni. Az államelnök csupa jó híreket közölt velünk.

Azt mondta, hogy a szerbek tudnak dolgozni! ("Az elmúlt év alatt az országot újjáépítettük, olyan gyorsasággal, amilyet eddig Európában nem tapasztaltak.") Ez azért számít szenzációs hírnek, mert több mint tíz évvel ezelőtt az a bizonyos milosevicsi történelmi mondat így hangzott: "Ha dolgozni nem is, de verekedni tudunk". Aztán: a nyugati demokráciát oly hévvel áhítozó szomszédaink (Románia, Magyarország, Bulgária, Macedónia, Horvátország?) most a kapitalizmus kegyetlen hálójában sínylődnek, s oda jutottak, hogy polgáraik hozzánk járnak át dolgozni, hogy megkereshessék a mindennapi betevő falatra valót. Ezt sem tudtuk. De a legaranyosabb, amit mondott, az az, hogy Európa legeurópaibb állama Jugoszlávia. És nem szakadt le alatta a montázshíd. /Szabad Hét Nap, Szabadka/-Magyar millenniumi ünnepség Prágában.

A magyar állam megalakulásának és a kereszténység felvételének ezeréves évfordulója alkalmából vasárnap, június 4-én, Prágában a brevnovi apátság Szent Margitról elnevezett bazilikájában közösen mutatotott be szentmisét Miroslav Vlk prágai érsek és Paskai László bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek. Az ünnepi misén részt vett Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát, Giovanni Coppa pápai nuncius, a lengyelországi gnieznó és a cseh Hradec Králové egyházmegyéinek püspökei, valamint néhány szlovákiai egyházi méltóság is. Megjelent a cseh kulturális miniszter, s természetesen nem hiányoztak a csehországi magyarok képviselői sem. A bazilikában nagyon szép számmal megjelent hívek többségét éppen a csehországi magyarok alkották. Fellépett a Schola Hungarica énekkar. Prédikációjában az érsek méltatta Szent Adalbert szerepét, mint olyan személyiségét, aki szellemi és gyakorlati tevékenységével előfutára volt a közép-európai népek szorosabb együttműködésének. A szentmisét követő fogadást az apátság dísztermében tartották.

A hivatalos megemlékezést megelőzően, szombaton Prága központjában a Vencel téren magyar rendezésű kultúrműsor volt. A délután kettőtől este tízig tartó műsorban, amelynek mind a prágaiak, mind a városban tartózkodó külföldi turisták körében nagy sikert könyvelhetett el, fellépett a Csillagszemű gyermeknéptánc együttes, a Maskarás utcaszínház, valamint az ifjúszívek szlovákiai magyar néptáncegyüttes is..

Az ünnepségek színhelyének mérlegelésekor azért esett a választás az Adalbert prágai püspök által alapított brevnovi apátságra, mert Szent Adalbert neve összefonódott a grieznói érsekséggel és a pannonhalmi apátsággal is. A hagyomány szerint Adalbert keresztelte meg, más történészek szerint bérmálta a későbbi Szent István kitá- lyunkat. Az időpont kiválasztása sem volt véletlen: a rendszerváltást követően ugyanis minden hónap első vasárnapján van magyar nyelvű katolikus szentmise Prágában.

—Patrubány Miklós az MVSZ új elnöke, 1952. december 23-án született az erdélyi Medgyesen. 1976-ban a kolozsvári műegyetemen villamosmérnöki diplomát szerzett. Szakterülete az elektronika. 1973-ban Kolozsvárott megalapította a Viszhang nevű egyetemi rádiót, s ennek volt főszerkesztője 1976-ig. Utána a bukarsti félvezetőgyárban dolgozott, majd 1990 tavaszáig a Kolozsvári Számítástechnikai Kutatóintézet első osztályú tudományos főkutatója volt. Közben, 1979-84-ben vendégtanárként tanított a kolozsvári Műegyetemen. 1983-ban részt vett az első romániai személyi számítógép, a PRAE megalkotásában. 1989-ben szakkönyvet írt a mikroprocesszor-technológiáról. 1992 óta a kolozsvári Praemium Kft. tulajdonos-igazgatója. 1990 és 1992 között a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnökségének tagja. 1992-től a Magyarok Világszövetségének elnökségének tagja, 1996 októberétől az MVSZ elnökhelyettese. Az MVSZ Erdélyi Társaságának elnöke. 1996 óta kiadja a Magyar Kisebbség című nemzetpolitikai szemlét. 1999-ben kezdeményezte a "Renényforrás" nevű ezredvégi nagycsaládos mozgalom megalakítását. Nős, három gyermeke van.