Amerikai Magyar Újság, 2000 (36. évfolyam, 1-12. szám)
2000-07-01 / 7-8. szám
18 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2000. júL- aug. A Világszövetségben még most sem mennek jól a dolgok... Lezajlott a Magyarok Világszövetsége budapesti kongresszusa, s az azt követő tisztújító közgyűlés. Úgy tűnt, hogy a huszas években megalakult, hosszú múltra visszatekintő MVSZ, amelyről az utóbbi években csak belső viszályai és botrányai kapcsán hallott a nagyközönség, most végre olyan vezetőséget választott, amely konstruktív munkára képes serkenteni ezt a sokra hivatott és jobb sorsra érdemes szervezetet. Tévedtünk. Alig telt el egy-két hét a május 26.-i elnökválasztás óta és máris mutatkoznak a széthúzás jelei: továbbra is ellentétek feszülnek a vezetőségi tagok között és a jelek szerint az új elnök, Patrubány Miklós sem képes rendet teremteni az MVSZ házatáján. Úgy látszik, mégis igazuk volt azoknak, akik kívülről akartak elnököt "importálni" a Világszövetségbe (Boross Péter személyében)? Az elnökválasztással nemhogy lecsillapodtak volna a kedélyek, hanem a viták annyira kiéleződtek a régi elnök, a választáskor Boross Péter mellett kardoskodó csoport és az új elnököt támogató erdélyi küldöttek között, hogy a sötétenlátók már a Világszövetség széthullását jósolják. Az biztos, hogy most lesz a nagy próbatétel: ha ebből a válságból kilábal az MVSZ, megmarad és talán folytatni tudja hivatását. Ha nem, várható a dicstelen vég. A dolgok rákfenéje, hogy az elnökségből önként eltávozott Csoóri nem tud és nem akar belenyugodni, hogy utóda nem az ő hivei köréből került ki -- Boross Péter személye kompromisszumos alapon adódott a választás előtti utolsó hetekben: ez a megoldás jó lett volna a kormánynak s elfogadta Csoóri is —, Patrubány viszont mindig is riválisa volt és ellentétüket a szervezeti munka sínylette meg. A Világszövetség szélesebb vezetősége (a három régió küldöttei) és az elnökség két táborra szakadt és ez a helyzet máig sem változott. De hogy a Világszövetség képtelen megújulni, annak oka elsősorban az, hogy a hangadók most is azok, akik a rendszerváltás előtt voltak: a vezetőségben még ma is olyanok ülnek, akik a késői Kádár-korszakban a rendszer felé kacsingattak és elfogadták az anyanyelvi, meg más konferenciák meghívóit, mert jó volt élvezni a kormány vendéglátását és a szereplési alkalmat. És mindez azokban az években történt, amikor — ma már bizonyított tény —, a Világszövetség elsődleges célja a kémkedés s a nyugati magyar emigráció bom- lasztása volt. Ilyen szellemiségű emberekkel nem lehet demokratikus alapon működő világszervezetet létrehozni, de pozitív munkát sem lehet várni tőlük. Sajnos már rögtön az új elnök hivatalbalépése után adódtak zökkenők. Másnap kellett volna újra összeülnie a közgyűlésnek, hogy megválasszák az alelnököt és más tisztségviselőket. A választást őszre kellett halasztani, mert oly kevés küldött jelent meg a közgyűlésen, hogy az nem volt határozatképes. A másik rossz jel volt, hogy ezt követően a huszonhat tagú elnökség 12 tagja bejelentette: új alapszabály elfogadásáig felfüggesztik működésüket. Nyilatkozatban közölték: a jelenlegi alapszabály nem biztosít egyenlő esélyt a Kárpátmedence magyaljainak a másik két régióval szemben. Tehát új alapszabályra van szükség. Végül megütközést keltett az MVSZ központjában, hogy az új elnök első ténykedése volt a hivatali személyzet egy részének felmentése a munkavégzés alól s ugyanakkor lecseréltette az összes zárat az elnöki iroda ajtajain. Végül kellemetlen volt az MVSZ számára, hogy az új elnök máris magyarázkodásra kényszerült: a világszövetségi közgyűlés ugyanis az utolsó napon elfogadta Gidai Erzsébet határozati javaslatát, miszerint az MVSZ-nek kezdeményeznie kell "a trianoni dekrétum felülvizsgálatát". Martonyi János külügyminiszter külföldi újságirók előtt sietett kijelenteni, hogy a magyar kormány külpolitikájának céljai változatlanok és ilyen tervek nem léteznek... A kezdet tehát nem sikerült a legjobban. Patrubány Miklós a "tizenkettők" akciójára reagálva, kijelentette: azok az elnökségi tagok, akik felfüggesztették részvételüket a közös munkában, megsértik az MVSZ alkotmányát és az egységet veszélyeztetik, ezért kizárásuk is szóbejöhet. A "tizenkettők" erre úgy nyilatkoztak, hogy tagsági jogaik védelmében akár bírósághoz is fordulnak. Ugyanakkor Duray Miklós, az ismert szlovákiai magyar politikus is felfüggesztette világszövetségi tevékenységét. Többen azt is kifogásolták, hogy a világszövetségnek nincs költségvetése, mire Chikán Gábor főtitkár közölte: van költségvetés, csak annak beteijesztésekor határozatképtelen volt a közgyűlés. Patrubány Miklós ezzel egy- időben bejelentette: Gidai Erzsébet elnökségi tagot kérte fel arra, hogy irányítsa az MVSZ gazdasági ügyeit. Úgy látszik, a Magyarok Világszövetsége arra van kárhoztatva, hogy belső vitákban őrlődjék fel. Kár!... Stirling György-Régészeti szenzáció Borsodban -- szkíta sírokat találtak. A bodrogközi térségben eddig még soha nem lelt, Krisztus előtti IV.-V. századból származó szkíta sírokra és értékes bronztárgyakra bukkantak Bodroghalom határában. A korábban homokbányának használt határrészben a föld alatt 2400-2500 éves szkíta sírok, bennük csontvázak és bronztárgyak találhatók. Eddig három sírt sikerült azonosítani. Az e tájon fellelt szkíta sírok páratlan régészeti szenzációnak számítanak, hiszen hozzájuk hasonlókat mindezidáig még nem találtak a régészek. Az eddigi vizsgálatok szerint arccsontja alapján kifejezetten ázsiai származásra utal. A lelőhely külön érdekessége, hogy a maradványokat egy húsz évvel ezelőtt már feltárt kelta temetőtől alig kétszáz méter távolságban találták meg.-A Szabadság című magyar lap címoldalán közli:"Torgyán József földművelésügyi miniszter Kolozsváron járt, szerinte az emberi és szabadságjogok maradéktalan betartásától függ Románia uniós csatlakozása”. "Bízom abban, hogy a közeljövőben nem jön az unióból olyan adminisztrátor, aki bemegy a Babes-Botyai Egyetemre és azt észleli, hogy az egyetemi rektorok arcképcsarnokából kimaradtak a magyar rektorok" - idézi a lap Torgyán Józsefet.
