Amerikai Magyar Újság, 2000 (36. évfolyam, 1-12. szám)

2000-05-01 / 5. szám

22 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2000. május Feléled a nacionalizmus? Gaal Csaba Az elmúlt hetekben a világsajtó legnagyobb híre a kis Ausztria problémája. A probléma pedig az, hogy egy elismerten demokrati­kus országban, mely az Európai Uniónak is tagja, befutott egy olyan kis párt a választásokon, amelynek vezetőjét, Jörg Haidert mintegy nácinak állítják be azok, akik idáig is kormá­nyozták ezt a kis alpesi országot. Talán mindenek előtt azt kéne leszögezni, hogy Hai­dert nem puccsal, vagy csalással választották meg, mert hisz az eseményt any- nyira figyelte a világ, hogy ilyesmit ez alkalommal le­hetetlen volt kivitelezni. Tehát Haidert törvényesen választották meg, úgy a Szabadság Párt elnökévé, mint pártját is az osztrák parlament koalíciós tagjává. Ausztria 27 százaléka szavazott rá, mely százalék alig kevesebb, mint ameny- nyit a másik legnagyobb, korábban uralmon lévő párt kapott. Azt hiszem, a kritikusai . becsületesebbek lehetnének amikor vádolják. Figyelem­be kellene venniök azokat az időket, amikor a „bűnök” elkövetődtek. Könnyű a kibicnek, neki nem kell bőrét a piacra vinnie, most békében, biztonságban él, és senki nem fogja megbüntet­ni őt azért, ha téved, vagy' hamis beállítás alapján támadja ellenfelét. Más szó­val figyelembe kell venni az akkori szokásokat, törvénye­ket, lehetőségeket és csak annak megfontolása után szabad, ha szükséges, vádol­ni valakit. Haider túl fiatal volt ahhoz, hogy nácizmussal lett volna megfertőzve. Igen, lehet, hogy szülei konzervatív nevelésben részesítették, de miért bűn ez? Hogy nem akar been­gedni Ausztriába minden jött-mentet, aki ott akar élősködni az ország pénzén? Mi van ebben kivetnivaló? Nem a menekültek befoga­dását akarja megtagadni, hisz élő példa erre a kelet­németek és a magyarok exodusa nem is olyan régen. Csak, miután Ausztria kis ország, képtelen ellátni azt az embertömeget, aki mint „gazdasági menekült” érke­zik határaihoz. Amerika sokkal több „gazdasági menekültet” dob vissza naponta a mexikói határon, mint Ausztria egy év alatt! Vádolják például azzal, hogy korábban, egyik be­szédében jónak találta Hitler „munka-rendjét”. Eddig senki sem magyarázta meg nekem, ez pontosan mit jelent, de nem hiszem, hogy Haider egyetértene azzal a „munkarenddel”, ami a koncentrációs táborokban volt. Szerintem arra a mun­karendre célzott, amely felépítette Németországot az első világháború után, amely munkát adott a kó­borló katonáknak, amely megépítette az autobahno- kat, stb. Ezt kétségtelenül Hitler vitte végbe, az ország fellendült, sőt, az elején még a német zsidóság is támogatta az ügyet. Sajnos ezután következett az ú.n. „kristallnacht”, amely azon­nal más képet mutatott a Führerről. Aztán itt van az egyik legnagyobb fogas kérdés: Milyen jogon avatkozik bele akármelyik más ország, európai vagy közel-keleti, egy hosszú évek óta demok­ratikus alapokon működő ország belügyeibe azért, mert egy, nekik nem tetsző pártot demokratikusan meg­válaszolt az ország népe, hogy képviselje őket a parlamentjükben? Mi történt volna, ha egy „rózsaszín” pártot választot­tak volna meg? Szólna e egy szót is ellene Amerika, — a most hangosszájúvá vált Hillary Clintonnal együtt, — vagy éppen Iz­rael, ahol az emberi jogok csak módjával alkalmaz­hatók az ott született és ott élő arabokra és idegenekre? Apropó, Hillary. Szóno­kol és támadja Haidert, — mert valószínűleg így köve­telik meg tőle a háttérből, de eddig egyetlen szóval sem ítélte el a volt Szov­jetuniót, az egykori csatlóst azért, mert a csecseneket már majdnem teljesen kiir­totta saját hazájukban. Ez ma történik, ebben az órá­ban, de hisz tudja ezt a kis hölgy, van bejárása a Fehér Házba. Amerika barátságot tart fenn az oroszokkal, mondhatnám dédelgeti őket, de hát sokkal könnyebb egy kis ország még kisebb, de törvényesen és demokrati­kus módon megválasztott egyik képviselőjét támadni, mint nyíltan a nagy orosz medve lábára lépni. Ahhoz mersz is kell, nem csak nagy száj, csinos vigyor, festett haj és szimpátia férje csapodár viselkedéséért. A politika a legpiszko­sabb üzlet a világon, annál piszkosabb csak egy politi­kus lehet. Nem védem Hai­dert, tegye azt meg ő. De ha szabad mindent és minden­kit ugyanazzal a „náci” ecsettel festeni, miért nem szabad és miért tiltakoznak úgy a liberális bolsevisták azért, ha mi esetenként „kommunista ecsettel” fest­jük őket? Talán ők jobbak? Furcsa módon elfelejtik, hogy Hitler terhére sokkal kevesebb ember halálát lehet írni, mint a nagy szö­vetséges, Sztálin apó szám­lájára. Nem arról van szó, hogy helyes-e ez. Termé­szetesen nem helyes, mert függetlenül attól, hogy az ember orosz, német, ma­gyar, zsidó, arab, vagy akár­ki más, embert ölni bűn, mindig az volt és az is marad. Amikor számokról beszélünk, majdnem lehetet­len elképzelni, mit jelent 6 millió ember halála. Hát még 60 milló embernek, vagy többnek a halála. Úgy a „dicsőséges” Szovjetunió­ban, mint az általuk 40 évig megszállt és rabságban tartott Magyarországon, Kelel-Németországban, Lengyelországban, stb. Ausztriát megint kikezd­te a nemzetközi siserehad. Nem is olyan régen volt elnöküket, Waldheimet kezdték ki, és függetlenül

Next

/
Thumbnails
Contents