Amerikai Magyar Újság, 1999 (35. évfolyam, 1-12. szám)

1999-03-01 / 3. szám

34 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 1999. március torban köt házasságot István királyfi és a kun Erzsébet, il­letve keresztelkedik meg Erzsébet apja, a kunok fejedelme és felesége. Június 28. előtt IV. Béla kinevezi vejét, Rosztisz- láv herceget az elhunyt (Angelosz) János (vagy Kálóján), II. András unokaöccse délvidéki tartománya, a Szávától és a Dunától délre, a Drinától keletre fekvő Macsó urává (dominus). Héder nembeli (Kőszegi) Henriket pedig or­szágbíróvá. Július 4. Gál erdélyi püspök és Ákos nembeli Ákos budai prépost meghatározza a bakonybéli apátság Alkol faluban (Veszprém vm.) lakó népeinek ~ főleg iparosainak - szolgáltatásait, és megtiltja azok növelését. Augusztus 30. IV. Béla megerősíti Dobronya és Bábaszék (Zúlyom vm.) hospeseinek kiváltságát. Október 18. körül. IV. Béla birtokrendezési célból Vácott gyűlést tart Nógrád, Hont és Gömör vármegyék számára. Elrendeli, hogy a tatárjárás óta jogtalanul el­foglalt birtokokat adják vissza a tulajdonosoknak. A király ekkortájt (lehetséges, hogy éppen a váci gyűlésen) bízza meg az egész országra szólóan Rátót nembeli Loránd ná­dort a tatárjárás óta jogtalanul elfoglalt várföldek, Balog (Sinister) Miklós étekfogó mestert pedig a jogtalanul le­foglalt királyi udvarnokföldek visszavételével, mely 1258- ban ér véget. Az év vége. Rosztiszláv herceg, Macsó ura meghó­dítja Boszniát. 1255. július 25. IV. Béla a budai vásárvámot a nyúlszigeti (margitszigeti) apácáknak adományozza, s megállapítja az egyes áruk (posztó, bor, só, állat, bőr, fémek stb.) vámtételeit. Ugyanebben az évben kiadja Esz­tergom vámszabályzatát is. Valószínű a győri vámszabályzat is ekkor készül. Augusztus 10. előtt. A király megtiltja az éhínség idején elidegenített birtokok visszavételét. Augusztus 16. Benedek esztergomi érseknek a váci gyűlésen bejelentett panaszára IV. Béla az érsekség szol­gálatára kötelezi az országos nemességre törekvő Nógrád vármegyei egyházi nemes jobbágyokat és más kondicio- náriusokat. Augusztus 19. IV. Béla király a turóci jobbágyfiúk számát negyvenre szállítja le, meghatározza katonai szolgá­latukat, és nekik adományozza földjüket. Október 14. előtt, IV. Béla megállapítja Beszterce­bánya hospeseinek városi kiváltságát, amely Zólyom vár­megyében arany, ezüst és más fémeg bányászatára is felha­talmazza őket. Az év folyamán I. (Ászén) Mihály bolgár cár fele­ségül veszi Rosztiszláv herceg, Bosznia és Macsó ura leányát. Rosztiszláv a cár és a nikaiai császárság küzdelmét kihasználva kiterjeszti fennhatóságát Északnyugat-Bul- gáriára. IV. Béla fölveszi a Bulgária királya címet, melyet rendszertelenül 1263-ig visel. (A magyar király címei közt az új titulus 1270 második felében, V. István uralkodása kezdetén állandósul.) 1255 körül elkészül a Mária királyné által építte­tett visegrádi vár. 1256. május 2. Pok nembeli Amadé győri püspök fölszenteli a freskókkel díszített jáki (Vas vm.) bencés monostor templomát. December 16. IV. Béla megerősíti az esztergomi érsekség kiváltságait. (Bíráskodási és pénzveréssel kapcso­latos jogok népei mentesek a szállásadástól, nem fizetnek királyi adót; biztosítja az érsekség számára a székelyektől és a románoktól - Olaci -, valamint az arany és ezüstbá­nyászatból eredő királyi jövedelmek tizedét. 1257. iunius 12. IV. Béla, hogy a Túróéból és Liptóból eltávozott királyi népeket visszacsalogassa, kivált­ságot adományoz nekik és földet biztosít számukra. Az év folyamán IV. Béla István királyfit kinevezi Erdély hercegévé.-I. (Ászén) Mihály bolgár cárt unokatestvére (Ászén) Kálmán Tirnovó mellett megöli, özvegyét (Rosztiszláv herceg leányát) foglyul ejti és elfoglalja a trónt. Emiatt Rosztiszláv hadjáratot indít Bulgáriába. Seregével Tirnovóig, a bolgár fővárosig nyomul és kisza­badítja leányát, az özvegy cárnét. II. (Ászén) Kálmán elmenekül előle, majd 1258-ban meghal. Rosztiszláv fel­veszi a bolgár cár (imperátor) címet. 1258 eleje. A stájerek fölkelnek a magyar uralom ellen; Gut-Keled nembeli István horvát-szlavón bán és stájer kapitány Magyarországra menekül. Az év nyara. IV. Béla fiával, István királyfival hadjáratot vezet a stájer fölkelők ellen és helyreállítja Stá­jerországban a magyar uralmat. István királyfit kinevezi Stájerország hercegévé, és hercegségéhez kapcsolja Zala és Vas vármegyét, illetve a Bakonyt. István királyfi és stájer herceg, feleségével, Erzsébettel Pettauban rendezi be udva­rát. Az év folyamán befejeződik a tatárjárás után jogta­lanul elfoglalt várbirtokok és udvarnokföldek országos méretű visszavétele. 1259 eleje. István királyfi és megtorló hadjáratot vezet Karintiába, mert Ulrik karintiai herceg emberei legyőzték az Ulrik salzburgi érseket támogató stájer urak seregét. István hadai, főleg kunjai a hercegség jelentős részét elpusztítják. Az év nyarán Hahót nembeli Csák királyi tár­nokmester és zalai ispán Rosztiszláv herceg megsegítésére hadjáratot vezet Konstantin bolgár cár ellen. Rosztiszláv megtartja Északnyugat-Bulgáriát. Október. 14. IV. Sándor pápa óvja IV. Bélát, hogy a tatárok szövetségi ajánlatát elfogadja és gyermekét mon­gol nővel házasítsa össze, de a tatárok ellen katonai segítsé­get nem tud adni. Az év végén Stájerország lakói II. Ottokár cseh király támogatásával ismét fellázadnak a magyar uralom ellen, s meghódolnak a cseh királynak. Mindössze Pettau és néhány kisebb vár marad a magyarok birtokában.

Next

/
Thumbnails
Contents