Amerikai Magyar Újság, 1999 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1999-03-01 / 3. szám
1999. március AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 33 Magyar tájak MAGYAR TÖRTÉNELEM MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI KRONOLÓGOÁJA XIX. rész 1250—1255. Folytatódik a pénzverés decentralizációja. Megkezdi működését a szerémi, a budai és Szlavóniában a báni kamara. Gut-Keled nembeli István horvát- szlavón bán reformjai következtében Szlavóniában megszűnik a pénzújítás: a pénzváltásból származó kamarai haszon helyét egyenes adó foglalja el. 1251. április-június. Franciaországban magyar- országi számazású pap (Magyarországi Jakab mester) vezeti a pastoureau-eretnek mozgalmat. Július 15. IV. Béla kiadja az általa létesített turóci premontrei prépostság alapítólevelét. December 5. IV. Béla király osztrák mintára kiváltságlevelet ad a magyarországi zsidóságnak. (Intézkedik a zsidók és keresztények közti zálog- és bűnügyekben való ítélkezésről, a zsidók vámjáról, esküjéről, szálásadási mentességéről.) Az év folyamán Premysl Ottokár morva őrgróf elfoglalja az osztrák hercegséget, majd 1252. február 11-én Hainburgban feleségül veszi az elhunyt II. (Harcias) Frigyes osztrák és stájer herceg idős nővérét, (Babemberg) Margitot. 1952. április 24. Gut-Keled nembeli István hor- váth-szlavón bán a körösi (Körös vm.) hospeseknek a zágrábi és a gréc-hegyi telepesek városi kiváltságát adja. Június. IV. Béla Danyiil Romanovics halicsi fejedelem és Roman, a fejedelem harmadszülött fia társaságában Pozsonyból nagy sereggel ausztriai hadjáratra indul. Csapatai Bécs környékét (Mödling, Tulln) pusztítják, kunjai Morvaországba is betörnek. A király összeházasítja Roman Danyiilovics herceget és (Babenberg) Gertrudot, az elhunyt II. (Harcias) Frigyes osztrák és stájer herceg özvegy unokahugát. Bécs környéke meghódol nekik, mire IV. Béla seregével visszatér Magyarországra. (IV. Béla és a Baben- berg-örökségre igényt tartó Premysl Ottokár morva őrgróf harcának kezdete.) Augusztus 20. után Lőrinc erdélyi vajdát Ákos nembeli Ernye váltja föl. (Tisztségét 1260-ig viseli.) November 13. előtt Báncsa nembeli István lemond az esztergomi érsekségről, mert IV. Ince pápa bíborossá és praenestei püspökké nevezi ki. (A pápa december 30-án az első magyar bíborost az esztergomi érsekség kormányzójává teszi, majd 1253. június 7-én régi és új méltósága közti választás elé állítja, mire István végleg lemond az érsekségről és Rómába költözik.) Az év folyamán Margit, IV. Béla leánya a domonkosok veszprémi Szent Katalin zárdájából a nyúlszigeti (margitszigeti) apácakolostorba költözik. (A domonkos rendház épületei nagyrész készen állnak; az építkezés 1253 körül fejeződik be.) 1253. május 11. előtt. Az esztergomi káptalan Benedek kalocsai érseket esztergomi érsekké választja. (IV. Ince pápa IV. Béla május 11.-i és október ll.-i kérésére 1254 február 25-én erősíti meg új méltóságában, melyet Benedek 1261. június 2. után bekövetkezett haláláig visel.) Június-július. IV. Béla és elsőszülött fia, István királyfi júniusban nagysereggel morvaországi hadjáratra indul. A magyar és kun hadak Olmütz környékét pusztítják és megkezdik Olmütz ostromát. Ugyanakkor Danyiil Romanovics halicsi fejedelem és fia, Lev (IV. Béla veje), továbbá V. (Szemérmes) Boleszló szandomiri és krakói fejedelem (IV. Béla veje), valamint Ulászló sziléziai (opuliai- -ratibori) lengyel fejedelem a magyar királlyal szövetségben betörnek Észak-Morvaországba és Troppau környékét pusztítják. A csehek Trencsént fenyegető ellentámadását Rosztiszláv herceg, IV. Béla veje visszaveri. A király felhagy Olmütz ostromával és augusztus elején visszatér Magyarországra. Július 1. IV. Ince pápa felszólítja IV. Bélát és (Premysl) Ottokár morva őrgrófot a békére, és Velasco minorita szerzetest küldi hozzájuk, hogy szükség esetén egyházi fenyítékkel szorítsa őket a békekötésre. (A felek a pápai követnek külön-külön megígérik, hogy békét kötnek.) Szeptember 22. Meghal I. (Premysl) Vencel cseh király. Fia II. Ottokár elfoglalja a trónt. Szeptember. Roman Danyiilovics herceg IV. Béla támogatása híján és (Premysl) Ottokár támadása miatt, elhagyva feleségét, (Babenberg) Gertrúdot: az osztrák hercegségből végleg Oroszországba távozik. 1253 körül. Elkészül a budavári Szent Miklós domonkos rendház és a nyúlszigeti (margitszigeti) domonkos apácák Szűz Mária-kolostora. 1254. április 3. Benedek kalocsai érsek és Brúnó olmützi püspök vezetése alatt IV. Béla és II. (Premysl) Ottokár cseh király követei Budán békeegyezséget dolgoznak ki és foglalnak írásba. (Az egyezség értelmében a két uralkodó május 1-én találkozik és megköti a pozsonyi békét. A felek felosztják a Babenberg-örökséget: Bécsújhely vidékét és Stájerországnak a Semmering- hágótól délre fekfő területét a magyar, északi részét pedig Ausztriával együtt a cseh király kapja meg.-IV. Béla Gut-Keled nembeli István horvát- szlavón bánt szeptember 10 előtt kinevezi Stájerország kapitányává. (Tisztségét 1259-ig viseli.) Május. A Domonkos-rend a budavári Szent Miklós domonkos kolostorban tartja nagykáptalanát. (Hum- bertus de Romanis, a francia rendtartomány főnöke személyében megválasztják a rend ötödik generálisát, és határozatot hoznak arról, hogy a laikus testvérek hétköznapokon anyanyelvükön hallgassanak prédikációt.) A budai nagykáptalan alkalmával a budavári domonkos kolos
