Amerikai Magyar Újság, 1999 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1999-03-01 / 3. szám
30 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 1999. március a korában is és utána pláne, még a XX. században is akadtak bőven. Ezért a jól kipróbált trükkhöz folyamodtak: befeketítették. Ma "sajtókampánynak" felelne meg ez az eljárás. Kétezer év után itt volna az ideje, hogy kollektiven nézzenek a Jézus kérdéssel szembe, hogy kollektív lelkiismereti problémát csináljanak belőle. Mert a történelmi felfogás meghatározza egy bizonyos fokig a kollektiv jellemet is. Rájuk nézve ez negatív befolyás, mert szokásukká vált: másban keresni saját hibájuk okait. Ezért nincs más választása a mai egyenesen gondolkodó zsidónak, mint elhagyni a Judaizmust, őseik hitét - - habár próbálják a zsidó néppel tovább folytatni a kapcsolatot, naivul gondolván, hogy ilyesmi lehet. Eddig hivatalosan nem sikerült, Izraelben üldözik őket. A Holocaust ide vagy oda a "Jézus hit" úgy terjed közöttük ahogy még soha. Más megoldás már nem lehet, mert Jézus problémáját nem tudják megoldani. Vannak közöttük bizonyára, akik gondolják, csak nem merik kimondani, ugyan gyerekek, ez a Jézus egy közönséges szélhámos, lókötő volt, megérdemelte amit kapott, ti (keresztények) mind hülyék vagytok, hogy hisztek benne. Persze vannak akik éppen az ellenkezőjét gondolják, mint Max I. Dimont híres rabbi és szerző, aki Jézust fajtája legreprezentánsabb és legfinomabb tagjának gondolta. Dialógust csak így lehetne folytatni. Ilyen dialógus megy, de csak közöttük, az ortodoxok és a Jézust követők között. Persze mentségül fel lehet hozni, hogy Jézus politikailag zavaros korban született, amikor a legfelkészültebbek sem láttak tisztán. Hisz a kurucok és a labancok is azt hitték ők szolgálják legjobban a hazát. Vagy közelebbről, a Széchenyi - Kossuth ellentét nem éppen ezért ilyen tragikus? Állítólag már volt olyan törvényszék e században is amelyik Jézust felmentette mindazon vádak alól, amiket akkor kentek rá. Elmarasztalták, ha másért nem is mint a megbékélés kedvéért. De akkor miért kezdte el Abba Eban híres literátor és politikus ezt a római dajkamesét vagy 20 évvel ezelőtt? Már megint valamilyen beképzelt politikai zsenialitás lehetett mögötte? Csak politika sugallhat ilyen valótlanságokat melyeket jó nagy hangon és minél többször kell hangoztatni. De a nagy baj az, hogy a politikai szelek gyorsan változnak s elsöprik azokat, akik tegnap mást fújtak. Mert a széllel nem tud olyan gyorsan változni az ember, írásokban, képekben megmaradnak azok, amiket tegnap mondtak, amiket ezért nem tudnak letagadni, hanem szenvedni kell a következményekért. A zsidók tragédiája talán éppen az, hogy valamilyen politikai (divatos) szlogánra teszik fel a sorsukat. Ilyen volt a Marxizmus - kommunizmus s a velevaló szimpati- zálás lett a Holocaust legnagyobb oka. Ez eset mögött vájjon megint milyen politikai előny húzódhat meg? Talán ez a modern "appeasement" - a lexikon szerint: enyhülés, kibékítés, lekenyerezésnek nevezett felfogás, ne mondjunk senkiről semmi rosszat szemszög? így lett elfogadható a homoszexualitás, az abortusz, a szex, mint életstílus. Jézus etikai üzenetét nem tudták elválasztani, annak politikai következményeitől. Szomorúan megismétlődő történet. A politika dominált a rómaiak jelenléte miatt. Megkérdezték tőle: kell-e a császárnak adót fizetni? Ekkor mondta híres szavait: adjátok meg a császárnak ami a császáré és Istennek ami az Istené. Ebből a válaszból is láthatjuk, hogy elkerülte a politikai választ, ezért is távoztak el tóle a kérdezők elégedetlenül, mert azt szerették volna hallani, mint jó zsidótól, hogy ne fizessetek. Viszont ezzel be is árulhatták volna ellenfelei. * A négyórás film (kétszeri adásban) vége felé, az ezredév végén mi is megjelenünk. Na lám miránk is gondoltak. Vad keleti hordák képében száguldozunk végig a keresztény Európán, mi a "madzsarok". így! Akik a jelenlegi Hungary területén törtek be. Nem kímélték a templomokat, kolostorokat pusztításaikkal. Még szerencsénkre a vikingek ugyanekkor északról támadtak, így nem lehettünk egyedül Európa ellenségei. De ez olyan súlyos helyzetet idézett elő, hogy az európai kereszténység és az abból kifejlődött kultúra komoly veszélybe került. Egy imát is idéztek amit a magyaroktól való félelmükben imádkoztak szerte Európában. (Ilyesmit mi is tanultunk az iskolában amire büszkék voltunk, de ilyen beállításban nem szerettük volna hallani.) A Nyugatnak össze kellett fognia, mert a tengerpartokon, megkerülve Gibraltárt a vikingek az olasz partokat is háborgatták, s Közép-Európát a magyarok, s az ezredév végével az Apokalipszis jövendölése látszott beteljesedni. Megemlítik még a Lech-mezei ütközetet, melynek sok emléke van nyugaton festményben, fában, kiszínezett krónikákban. Itt veszítettek a madzsarok súlyos verességet, bár túlerőben voltak. Az elbeszélés szerint 25 ezer egyesített frank-német sereg ellen 40 ezer lovas madzsar harcolt, de csak heten maradtak a seregből hírmondónak. A frank harcosoknak úgy tűntek fel a madzsar lovasok, mint az Apokalipszis lovasai. Idéztek egy állítólagos magyar ill. madzsar lelkesítőt: "Senkise hasonló hozzánk, az ég nem szakad le, hogy összezúzzon bennünket, a Föld nem vesz be bennünket, minket nem lehet megállítani" Egy kicsit hosszú ahhoz, hogy egy frank vagy egy német legény megjegyezhette volna, de magyar virtus az van benne. Lehelről és kürtjéről viszont nem volt szó. Lehet, hogy ezt a hét magyar találta ki vigasztalásnak? De az ezredév végén felcsillan a nap Európa felett. A madzsarok nem szent Stefánja, hanem "war Lordja", azaz hadúra felveszi a kereszténységet s vele együtt a madzsarok is a jelenlegi "Hungary" területén. Utánuk jöttek még a lengyelek, bulgárok, lettek, litvánok. Nem is voltunk utolsók.
