Amerikai Magyar Újság, 1999 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1999-03-01 / 3. szám
1999. március AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 25 kaja Magyarországon. Az eddigi segélyezés nem bizonyult megfelelőnek a probléma megoldására. A mostani kormánynak az a célja, hogy segély helyett inkább esélyt teremtsünk a munka világába való visszatérésre. Ezért 1999-ben az ár- vízvédelmi gátak építését javarészt közmunkából oldjuk meg. Új közmunkaprogramot dolgozunk ki, amelyet a következő költségvetési évben jelentős támogatással fogunk megvalósítani. Ettől a programtól azt várjuk, hogy hazánkban egyre kevesebben éljenek segélyből, és minél többen munkából. A kormány úgy döntött, hogy 1999-ben megindítja azt az autópálya és gyorsforgalmi útépítő programot, amelynek eredményeképpen tíz év alatt 600 milliárd forintot ruházunk be. Az építkezések már szeptemberben megindulnak. Újra épülnek hidak a Dunán. A szekszárdi és az Esztergomot Párkánnyal összekötő híd építését kezdjük meg 1999-ben. Az szoktuk mondani, az egészségnél nincs nagyobb kincsünk. Nos, ennek a kincsnek az őrzésében az elmúlt évtizedben nemigen jeleskedtünk. Az egészségügy olyannyira elhanyagolt ágazat volt eddig hazánkban, hogy a kormánytól sokkal komolyabb átgondolást igényel, mint más feladatok. Azok, akik eddig kísérletet tettek megreformálására, kudarcot vallottak. Olyan tapasztalatokat szereztek, mint az egyszeri ember a lóval: elöl harap, hátul rúg, középen meg kényelmetlen. Nekünk is be kell látnunk, hogy az egészségügy gondjainak csak csekély része orvosolható azonnal, legtöbbjük csak néhány éven belül oldható meg. Mégis: néhány fontos intézkedésről már most beszámolhatok az ország nyilvánossága előtt. Először 1999-ben a sürgősségi betegellátást szervezzük újjá. Arra a célra, hogy az ország bármely településén minden sérült vagy beteg ember néhány percen belül megfelelő, gyors ellátásban részesülhessen, a betegszállítást is beleértve, 1999-ben összesen 7 milliárd 700 millió forintot fordítunk. A családi orvosi rendelők küszöbön álló teljes körű magánosításához hetvenmilliárd forintos hitelgarancia-alapot különítünk el. Gyermekeinknek, az iskolások számára három új védőoltást vezetünk be. Az idén előkészítjük, hogy a 2000. évben pedig megkezdhessük a serdülőkorú lányok nőgyógyászati szűrővizsgálatát. Vannak azonban ezeknél sokkal nehezebben megoldható, mélyebb feltárást igénylő problémák is a magyar egészségügyben. Ilyen az évek óta húzódó kórházcsődök esete. A kórházak átvilágítását megkezdtük. Az egészségügyi rendszer átfogó, alapokat is érintő reformja - remélem - egy következő évindító beszéd egyik sarokköve lesz majd. Ezerkilencszázkilencvenkilenc- ben kezdjük meg a vidék Magyarországának fejlesztését és felzárkóztatását. Az erre célra fordítható pénz összege az előző évekhez képest az idén közel másfélszeresére nő. A magyar mezőgazdaságnak az Európai Unióhoz való csatlakozást követően rendkívül éles versenyben kell megállnia a helyét. Ehhez korszerű felszereléssel ellátott családi gazdaságokra van szükségünk. Ezért 1999-ben új agrártámogatási rendszert hirdettünk meg, amelyben előnyt élveznek a családi gazdaságok. A földművelési hivatalok által szervezett szaktanácsadási rendszert működtetünk. Január 1-jétől egy megújított falugazdász-hálózat szolgálja a gazdák érdekeit. Engedjék meg, hogy azt is megemlítsem, hogy az eddigieknél több pénzt biztosítunk nemzeti kincsünk, a magyar bor és a szőlőtermesztéssel foglalkozó hegyközségek támogatására; 270 millió forintot biztosítunk a hegyközségekre háruló feladatok ellátására. Sok mindenről esett szó ma este, s talán még több fontos kérdésre nem jutott idő. Van azonban valami, amire mindenképpen sort szeretnék keríteni. Van valami, amit nem lehet ágazatokra parcellázni. Amit nem lehet feldarabolni rendszerező elménk kedve szerint. Egyben kell szemlélnünk, mert életünk lényegéhez tartozik. Magyarország ma szabad ország. Sorsa a mi kezünkben van. Mi választjuk azokat, akik törvényeinket alkotják. S bizony mi vagyunk azok, akik arra hivatottak, hogy betartsák e törvényeket. így hát amikor korrupcióról, adócsalásról, törvénytelenségről beszélünk, nem hivatkozhatunk többé a körülmények hatalmára. Pedig önök is tudják: gyakran éppen ezt tesszük. Ilyen az ember. A cipőt hibáztatja, noha a lába hibás. De otthon, ha semmi sem szorít, és módunk van elgondolkodni a dolgok lényegéről, akkor világosan látjuk, mi az, amire égető szükségünk van. Tisztességes és becsületes országban akarunk élni. Olyan országban, ahol mindenki szemében erény, ha betartjuk a törvényeket, erény, ha tisztességesen adózunk, és erény, ha világos különbséget teszünk jó és rossz között. Olyan országban akarunk mindnyájan élni, amelyet az adófizető polgár a sajátjának érez. /MAGYAR NEMZET/ KOVÁTS ANDOR ABLAK AZ OROSZOKRA Mit tudunk az oroszokról? Azt, hogy az utóbbi 150 évben kétszer verték le szabadságharcunkat, mindkét világháborúban ellenfeleink voltak, 45 évig gyalázatos megszálást szenvedtünk tólük. Amikor kivonultak, csak piszok és szenny maradt utánuk. Az állítólagos "nagyhatalmuk" minden kényszer nélkük omlott össze. De vajon milyen az orosz nép ott, a saját hazájában? Erre keresi a választ Kováts Andor. Ablak az oroszokra című 200 oldalas, illusztrált könyvében. A könyv két részből áll: az egyik részben hadifoglyok beszélik el élményeiket, melyeket ők - munka közben vagy szökésük során - az orosz lakossággal történt érintkezés közben tapasztaltak. Tartalmaz néhány érdekes rajzot, amelyeket kalandos úton sikerült hazahozni. A másik részben egy honvéd tüzér írja le viszontagságait, aki 13 évet töltött a Szovjetunióban, eredetileg 169 évre ítélve, de szökésben több időt töltött el, mint a börtönekben és a gulág-tábo- rokban. A szerző célja, hogy "ablakot nyisson az oroszokra" és azon keresztül látottak alapján alkosson róluk véleményt az olvasó. A könyv megrendelhető lapunk címén. Ára posta- költséggel együtt hét és fél (7,50) dollár. Magyar honvédek lövészárkot ásnak a Donnál. (Szerkesztőnk, felvétele)
