Amerikai Magyar Újság, 1999 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1999-02-01 / 2. szám
1999. február AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 13 KÁRPÁTALJA NÉPE MÉG SOKÁIG FELEBARÁTI SEGÍTSÉGRE SZORUL A kárpátaljai római katolikus egyház vezetője, Majnek Antal ferences püspök, aki személyesen is a gátakon szolgált, tragikus "helyzetjelentést" adott a felső-tiszai árvízről, hozzátéve, hogy az első gyorssegélyek után milyen természetű segítségre van szükségük a károsultaknak. Jóval nagyobb -- és költségesebb! — feladat lesz a több ezer hajlék nélkül maradt embernek a lakásgondját megoldani. A mezőgazdaság és így az idei évi élelmiszerellátás is kilátástalan helyzetbe került, főleg a leginkább érintett területeken. A jövőben várhatóan nagy gondok lesznek a lakosság élelmiszerellátásával, amit még nehezít az ország amúgy is súlyos gazdasági helyzete. Ennek megoldása nem könnyű feladat. A püspök minden jó szándékú embertől legfőképpen imádságot kért, de anyagi jellegű segítségét is! A Kárpátaljai Római Katolikus Egyház elérhetősége: Majnek Antal püspök * Munkács, Mira u. 15. Telefon és fax: (380) 3131-23359 * Postacím: H-4951 Tiszabecs, Ferences Misszió, postán maradó. E-mail: antal@romkat. mk. uzhgorod. ua PÁPAI RÉSZVÉTTÁVIRAT KÁRPÁTALJÁRA II. János Pál pápa részvéttáviratot küldött Majnek Antalnak, a Kárpátaljai Római Katolikus Admimsztratúra püspökének. Külön lelki közelségének kifejezéseképpen szívből kérte az Urat, segítse meg az árvíz következményei miatt szenvedőket, és apostoli áldását adta mindazokra, akik bármi módon részt tudnak venni a károsultak megsegítésében. A Szentatya egyúttal személyesen is gondoskodik az áldozatok megsegítéséről, a Cor Unum Pápai Tanács révén, amely az egyház karitatív tevékenységét, a katolikus egyház keretében működő számtalan segélyszerv működését hangolja össze. A vatikáni szervezet a segélyeket a kijevi apostoli nunciatúra, illetve az egyházmegye püspöke révén juttatja el a károsultakhoz. A Cantas Intemationalis nemzetközi szervezet megbízása alapján az osztrák Caritas hangolja össze és irányítja a kárpátaljai árvízkárosultak megsegítését. TALÁLKOZÓ Az elmúlt évben Orbán Viktor miniszterelnök találkozott a történelmi egyházak vezetőivel. A megbeszélés után tartott sajtótájékoztatón a miniszterelnök elmondta: A jövőben rendszeressé szeretnék tenni ezeket a találkozókat, melyeken áttekintik az ország helyzetét, mégpedig az összefogás, a kölcsönös jobbítás szándékával. Orbán Viktor meggyőződése, hogy a maga sajátos eszközeivel a kormány is, és az egyházak is az ország felemelkedését akaiják szolgálni. Az egyházak által hirdetett értékek - tisztességes élet, munka, család -- közös értékeink. EGY SZOCIOLÓGIAI KUTATÁS EREDMÉNYEI Tomka Miklós vallásszociológus, a MTA Vallásszociológiai Intézetének vezetője nemrég egy empirikus kutatás legfrissebb eredményeit ismertette. A vizsgálódás arra kereste a választ, mi köti össze Európa országait a gazdasági érdekeken kívül. Eszerint a kereszténység kulturális bázist jelent Európa népei számára, a szekularizáció ellenére is összekötő kapocs. Tomka professzor térségünk tíz országáról készített átfogó elemzést. Szerinte különbség van az egyes országokban a tekintetben, hogy a keleti, ortodox egyházak-e a meghatározóak bennük vagy pedig a katolikus egyház? Intellektuálisan hat-e a vallás, vagy inkább érzelmileg? Több felekezet dominál-e az egyes országokon belül, vagy pedig egy a meghatározó? Tomka Miklós szerint a kommunizmus különbözőképpen hatott az egyes társadalmakra. A modem országokban generációs törés következett be a hatvan év fölöttiek, illetve alattiak között. Előbbiek körében él még a kulturális, keresztény hagyomány. A hatvan év alatti nemzedéknél viszont aggasztó a törés: nem tudnak mit kezdeni a nemzeti hagyományokkal, jellemző rájuk a nagyfokú individualizmus, az elmagányosodás, az extrém szekularizáció. A két generáció között komoly a feszültség. Ezekben az országokban nagyfokú az elkereszténytelene- dés. a vallástalanság, s ez a következő két évtizedben még fokozódni fog. A kutatási eredményekből az is megállapítható. hogy az egész régióra jellemző: az elmúlt negyven évben a vallás és az egyház kiszorult a közéletből, az ember lényegét meghatározó területekről, s a vallásosság nem elvárás az állampolgárokkal szemben. Gondot okoz az is, hogy hiányzik a képzett keresztény réteg. Az egész régióban megrendültek a hagyományos értékek, így csökkent a család vagy a barátság szerepe. A vallásszociológus felméréseiből az is kiderült: a mai kor egyik vezető rétegének számító menedzserekre, vállalkozókra különösen jellemző az elfordulás az egyháztól, a keresztény értékektől, sőt, az egyházzal szemben ellenségeskedés is. Ez valamennyi vizsgált ország helyzetére igaz. Egyes személyek számára a vallás menekülési útvonal a modem kor kihívásai, ellentmondásai elől. Ők elsősorban a szekták felé fordulnak, amelyek kész válaszokat kínálnak a felmerült kérdésekre. Tomka Miklós szennt, ha a keresztény hit meg akar maradni, újra kell definiálnia magát, kulturálisan és szociálisan is. Az előbbi azt jelenti, hogy korszerűnek, dinamikusnak kell lennie, nem szabad kész recepteket előírnia. A szociális megújulás pedig feltételezi, hogy az egyház közösségben gyökerezik. Az egész régió átmeneti állapotban van, a kihívások komolyak. és nem lehet megjósolni, mit hoz a jövő. Tegyünk meg mindent, hogy a világ emberibb legyen!
