Amerikai Magyar Újság, 1999 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1999-12-01 / 12. szám
34 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 1999. Karácsony A hüvelyesek mentették meg Európát? A második évezred vége felé közeledve a New York Times Magazin és az olasz Corriere della Sera közös sorozatot indított. Hétről hétre azt a kérdést teszik fel a világ neves tudósainak, íróinak közéleti személyiségeinek, szerintük mi volt az elmúlt ezer esztendő legjelentősebb felfedezése, találmánya, gondolata. A megkérdezettek a legkülönbözőbb válaszokkal szolgáltak: a nigériai Nobel- díjas Wole Soyinka azt mondta, hogy a legnagyobb eredménynek az alapvető emberi jogok legalább elméleti megfogalmazását tartja, Oliver Sachs a Mengyelejev-féle periódusos rendszert említette meg, Joyce Carol Oates amerikai írónő a romantikus szerelmet tekinti az elmúlt tíz évszázad jelképének. A választások között szerepelt a labdarúgás, Boleyn Anna és VIII. Henrik házassága és Oscar Wilde színdarabjai is, de az egyik legérdekesebb válasz talán az olasz Umberto Ecotól érkezett. A bolognai egyetem sokoldalú szmiotikaprofesszo- ra, A rózsa neve világhírű regény szerzője szerint az elmúlt évezred során számos találmány született. Eco fel is sorolja a legfontosabbakat: a felhőkarcoló, a turbina, az írógép, a Yale biztonsági zár, a porszívó, a bélyeg, a borbélyszék és a forgatható irodai változata, a buborékos ital, a vízhatlan esőkabát, az itatós papír, a radír, a villanycsengő és a nagyáruház, ahol minden kacatot meglehet vásárolni. A tekintélyes tudós ugyanakkor hozzáteszi, hogy az emberiségnek az elmúlt évezredben bekövetkezett ugrásszerű fejlődése egyetlen dolognak köszönhető, ez pedig nem más, mint a babtermesztés, és ezt a kijelentését történelmi bizonyítékokkal alá is támasztja. A VII. században a barbár vándorlások, pusztítások és az ezt követő járványok következtében Európa lakossága 14 és fél millió volt: 1000-re viszont már közel 40 millióan éltek a kontinensen, a XIV. századra pedig 60-70 millióra emelkedett. Tíz évszázad leforgása alatt az európai lakosság több mint megkétszereződött, és a nagy demográfiai robbanás 1000 körül következett be. A változások hátterében éppen az állna, hogy a patkó, a rotációs földművelés és az újfajta iga bevezetése után 1000 körül megkezdődik a hüvelyesek termesztése. A proteinekben gazdag bab, lóbab, borsó, lencse forradalmi újdonságként jelent meg a középkori parasztok hússzegény étrendjében, akik addig legfeljebb baromfit fogyasztottak, mivel az erdőkben élő vadakra csak a nemesek vadászhattak. A parasztok asztalán megjelent egy tál lencse fokozatosan javította az alultáplált, alacsony testű, csenevész, beteges emberek egészségét. A babevésnek köszönhető, hogy csökkent a halandóság, több gyermek született, és Európa ugrásszerűen benépesült. Azt gondoljuk, hogy az életünkben bekövetkező döntő változásokat csak komplikált gépek vagy kutatóközpontokban dolgozó tudósok idézhetik elő, pedig a nyugati kultúra tovább élése az egyszerű babtól függött - írja Eco, aki szerint ezt kellene szem előtt tartani a harmadik világba éhező milliók esetében is. /magyar nemzet/ Sárközy Júlia BÖRTÖNBAJ Az ombudsman szerint rosszak a hazai börtönviszonyok, a bent üldögélők nehéz körülmények között tengődnek, nagy a zsúfoltság, kevés a fény, ráadásul színes televízió sincs minden cellában. És ez tarthatatlan. Felmérések szetint Veszprémben a legrosszabb a helyzet, iskolai oktatás, szakmai képzés nem folyik az intézetben, ráadásul az elítéltekkel szemben mintegy háromszáz esetben alkalmaztak fegyelmi fenyítést. Gönczöl ombudsman éppen ezért ajánlást juttatott el az igazságügyi miniszterhez, tegye meg a szükséges lépéseket. Szép és emberi Gönczöl ombudsman kiállása a börtönlakók jogai mellett, virágzó nyugati demokráciában mellszobrot, csillagrendet is kaphatna érte. A probléma az, hogy Gönczöl ombudsman Magyarországon él. Ott, ahol a büntetlen előéletű, makulátlan emberek is nehéz körülmények között tengődnek, árnyékban, zsúfoltságban, távlatok nélkül várják a másnapot. Olyan országban él Gönczöl ombudsman, ahol a bűnözők diktálnak, a kétkezi ember pedig a puszta életéért reszket. A magyar haza ma országnyi Chicago, teli gyilkosokkal, bankrablókkal... Adódik mindebből, hogy a rács innenső oldalán álló emberek egy része nem röplabdahálót és tekepályát szeretne látni a börtön udvaron, hanem akasztófát. Itt, ahol a gyilkos Magda Marinkók nevetgélik szemközt a jogfélő emberfiát, ahol naponta három áldozatnak vágják el a torkát, lövik tarkón hangtompítós pisztollyal, ahol reggeltől reggelig bankot, gyereket és békességet rabolnak, jogot tipornak, hazát árulnak itt nem lehet nemzeti feladat a börtönviszonyok jobbítása. Talán majd máskor. Később. Egy jobb világban. Kánaán felé menet. Zsúfoltak a börtönök? Hát ne tessék annyira bűnözni, kedves rablók. Akkor majd elférnek, /n.m./ P.Gy. MEGJELENT A KRÓNIKA Az 1997. évi nagysikerű Magyar Kongresszus tárgyalási anyagát tartalmazó Krónika megjelent díszes vászonkötésben, sok képpel, több száz oldalon. Külön jelentősége, hogy több magyarországi politikus, képviselő, valamint sok író, újságíró és más közéleti személyiség az egész világról vett részt ezen a nagy magyar találkozón. S ezeknek előadásait, felszólalásait is tartalmazza a kötet. Foglalkozik hazánk sok politikai, kulúrális és gazdasági problémáival. A magyar ügyek művelői számára nélkülözhetetlen kézikönyv. Ajánljuk Olvasóinknak, okvetlen rendeljék meg a könyvet. Nem fognak csalódni. Ára mindössze 20 dollár postaköltséggel együtt. Megrendelhető: Hungarian Association, 1425 Grace Ave., Cleveland, OH 44101. Tel. 216-226- 8868.
