Amerikai Magyar Újság, 1999 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1999-12-01 / 12. szám
32 AAMER1KAI MAGYAR ÚJSÁG 1999. Karácsony Magyar tájak MAGYAR TÖRTÉNELEM MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI KRONOLÓGOÁJA XVII. rész--I290. július 10. A kun Árbóc, Törtei és Kemence, rokonaikkal Körösszeg váránál (Bihar vm.) meggyilkolják IV. (Kun) Lászlót. A királyt Csanádon temetik el. - Mizse nádor leszámol a gyilkosokkal és rokonaikkal.-Július 10. után. András herceg Lodomér esztergomi érsek és a bárók egy csoportjának hívására álruhában megszökik bécsi fogságából.-Július 23. Lodomér esztergomi érsek Székesfehérvárott királlyá koronázza András herceget. (Uralkodik 1301-ig.) III. András megesküszik, hogy békét teremt; az egyháznak engedelmes fia lesz; megbönteti azokat, akik az országot pusztítják; I. Albert osztrák és stájer hercegtől visszaszerzi az 1287-ben, illetve 1289-ben elfoglalt nyugatmagyarországi várakat.-Július 23. után. III. András birtokot adományoz az esztergomi Ágoston-rendi szerzetesek Szent Annáról elnevezett kolostorának, hogy a teológia és a szabad művészetek számára stúdiumot létesítsenek. - Aba nembeli Amadé a nádor.-Augusztus 31.1. (Habsburg) Rudolf német király Magyarországot hűbérként fiának, I. Albert osztrák és stájer hercegnek adományozza. (Arra hivatkozik, hogy IV. Béla 1241-ben hűbérül felajánlotta országát II. Frigyes német-római császárnak.)-Szeptember 1. körül. III. András kiadja dekrétumát, a főpapok, bárók és nemesek óbudai gyűlésének végzéseit. Főbb törvénycikkek: 1.: elrendeli az egyházak birtokjogainak helyreállítását; 2-3.: megtiltja a megyék elidegenítését, az országos méltóságok és várak külföldiek, nem keresztények vagy nem nemesek számára történő eladományozását; 4.: a bárók ne adják bérbe méltóságaikat, helyettesként vagy bíróként nem nemeseket ne alkalmazzanak; 5.: a megyei ispán bíráskodását négy választott nemes jelenlétéhez köti; 6.: megerősíti IV. Béla és V. István adományait; 7-8.: előírja IV. László adományainak felülvizsgálatát és jogtalan adományainak visszavételét; 10-11., 26., 30-32., 34-35.: rögzíti a nemesek és az ebben a vonatkozásban nemeseknek tekintett erdélyi szászok hadkötelezettségét, bíráskodási kiváltságát és adómentességét, továbbá biztosítja a birtokaikból járó hitbér és leánynegyed, illetve jószágvesztésre Ítélt rokonuk javainak visszaváltását; 14-15.: szabályozza a nádor vidéki bíráskodását, az egyházi és világi bíráskodást; 17-18.: eltörli a IV. László idején létesített vámokat és intézkedik a vámfizetésről; 19.: elrendeli az újonnan emelt erődítmények lerombolását; 20 dönt a jogtalanul elfoglalt birtokok viszszaadásáról; 21.: meghatározza a tizedfizetés módját; 22.: megszabja a kiváltságlevelek kancelláriai árát; 25.: előírja, hogy a bárók és nemesek évente tartsanak gyűlést Székes-fehérvárott; 27-29.: intézkedik a hatalmaskodások jóvátételéről, a hatalmaskodók megbüntetéséről, és érvényteleníti az általuk kikényszerített adásvételeket. - A király 1291-ben Erdély számára is kiadja dekrétumát.-Október körül III. András feleségül veszi Fe- nenna hercegnőt, Ziemomysl kujáviai fejedelem leányát.-November 18. előtt Baksa nembeli György kiveri az országból a magát András hercegnek nevező, lengyel földről betörő trónkövetelőt. (Később magyar kísérői Lengyelországban megölik.)-1291. január 5. körül III. András gyűlést tart Váradon a bárók és öt megye (Bihar, Kraszna, Szolnok, Szatmár és Szabolcs) nemesei és többi lakói részére.-Január 31. IV. Miklós pápa (Ugoccione) János jesi püspököt I. Rudolf német királyhoz és I. Albert osztrák és stájer herceghez küldi, hogy figyelmeztesse őket; Magyarország a Szentszékhez tartozik. Követét azzal is megbízza, hogy menjen Magyarországra, védje meg a Szentszék jogait, majd tegyen jelentést az ország állapotáról.-Február 22-én III. András a nemesek, szászok és székelyek gyulafehérvári gyűlésén kiadja Erdély számára 1290. évi dekrétumát.-Április 14. előtt a magyarok visszafoglalják az 1289 óta osztrák kézen levő Óvárt (Moson vm.).-Április 21. II. (Anjou) Károly nápolyi király felszólítja Magyarország népét, hogy III. Andrást hagyja el és az ő feleségének, Mária királynénak, V. István leányának, IV. (Kun) László testvérének hódoljon meg.-Április 22. III. András követet küld Bécsbe. Felszólítja I. Albert osztrák és stájer herceget az általa elfoglalt nyugat-magyarországi várak visszaadására. (A herceg visszautasítja a magyar király követelését.)-Május 31. Monoszló nembeli Péter erdélyi püspök 4 szász áccsal szerződést köt a gyulafehérvári székesegyház tetőzetének elkészítésére.-Július elején III. András az 1287-ben, 1289-ben és az azóta elfoglalt nyugatmagyarországi terület visszaszerzésére hadjáratot indít I. Albert osztrák herceg ellen.-Július 10. előtt. III. András városi kiváltságokat adományoz tordai hospeseinek.-Július 18. III. András hadai bevonulnak Ausztriába. (Augusztus elején elérik Bécset. Az osztrák herceg Lodomér esztergomi érsek békeajánlatának elfogadására kényszerül.)-Augusztus 26. III. András és I. Albert osztrák herceg követei megkötik a hamburgi békét. (Albert lemond a nyugat-magyarországi várak és városok, köztük Nagyszombat, Pozsony, Németújvár, Sopron birtoklásáról; a felek megígérik, hogy a kisebb várakat leromboltatják. Augusztus 28.: a két uralkodó a Moson megyei Köpcsénynél találkozik és esküt tesz a békére.)-December 2. III. András városi kiváltságot ad a visszakapott Pozsonynak. (A kiváltságlevél többek közt
