Amerikai Magyar Újság, 1999 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1999-12-01 / 12. szám
26 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 1999. Karácsony lyai eset után történt, amikoris ugyancsak szerb betelepülők egy csoportja berontott egy magyar család házába, ahol a gyerekek születésnapi bulit rendeztek. Nyugat-Bács- kában a magyarok megfélemlítése tehát tovább tart - írja az újvidéki Magyar Szó.-Ma is Fedák-kastélynak nevezik a bergszásziak a Munkácsi úton lévő házat, amelyben 120 évvel ezelőtt, 1879. október 26-án a jeles magyar színésznő, Fedák Sári született. Pályafutása során - ha a történelmi körülmények is megengedték - gyakran lépett fel szülővárosában különböző jótékonysági bálokon az Úri Kaszinóban, a Vár- megyeháza nagytermében. Szenvedélyesen szerette a lovassportot, maga is kitűnően lovagolt. A második világháború idején több esetben lépett fel az akkor nagyon divatos kívánság-hangversenyeken, majd néhányszor a Donau-sender német rádióban. Ezért a Rákosi rendszer egyévi börtönre ítélte, amit Márianosztrán töltött le. Ezután már soha nemtért vissza a színpadra, élete utolsó kilenc esztendejét a Pest megyei Nyáregyházán töltötte, 1955. május 5-én hunyt el. Emléktáblája leleplezésével szülővárosa tiszteleg egykori jeles szülöttje emléke előtt. —"Meghiúsult München város küldöttségének, szabadkai látogatása, mert nem kapták meg a beutazási vízumot Jugoszláviába" - írja az újvidéki Magyar Szó. Kasza József Szabadka polgármestere élesen bírálta a belgrádi kormányt, hogy megakadályozza a humanitárius segélyek célba juttatását. "Megvagyok győződve arról, hogy mindez az ellenzéki városok lejáratási kampányának része" - mondta a polgármester. "A segély nagyon jól jönne a városnak, mert a nyugdíjasok egyharmadának helyzetén könnyítene. München vállalta, hogy az iskolás korú gyermekek uzsonnaköltségeit is fedezi Mindez nagyon fontos akkor, amikor tudjuk, vannak gyerekek, akik csak az iskolákban jutnak betevő falathoz. A kórháznak is jól jönne a kilátásba helyezett gyógyszersegély".-Újvidéken a Futaki úti temetőben az 1944. végén és 1945. elején kivégzett ártatlan magyar áldozatokra emlékeztek. A városban 1990 óta róhatják le tiszteletüket halottjaik előtt a helybéliek, hiszen évtizedeken keresztül erről a vérengzésről még beszélni sem volt szabad. A kilenc év alatt többször kidöntötték a kereszteket, legutóbb majd háromhéttel ezelőtt. A városi illetékeseket felszólították, állíttassák vissza a kitépett fejfákat. Egy ideig vonakodtak ettől, s szinte az utolsó pillanatban, a megemlékezés előtti napon mégis megtették. Az áldozatokért katolikus és református esperesek mondtak imát, és három vajdasági magyar párt nevében hangzott el megemlékező beszéd.-Október 24-én Torján, az altorjai római katolikus templomkertben Szörtsey Eleknek, az 56-os forradalom egyik érdelyi áldozatának emlékére állítottak kopjafát. A kopjafát Lőrincz Károly vargyasi és Farkas Pál torjai egykori politikai foglyok leplezték le. Lőrincz Károly a Szoboszlay- csoport tevékenységéről, az 56-os magyar forradalom jelentőségéről szólt. Az egykori bajtárs mementóként a felsőháromszéki bebörtönzöttek és kivégzettek nevét is felolvasta. Az RMDSZ-szervezet elnöke az Ábrahám Árpád torjai mártírpap emlékére állított kopjafát is megkoszorúzta.-A Magyar Szó nem látja el azt a feladatot, amiért léteznie kellene - írja Matuska Márton Kell magyar napilap című írásában. A lapot jelenleg az államnak kellene dotálnia, de ezt nem teszi, illetve a feladatot rosszul látja el, az alkalmazottak mintegy fél éves késéssel jutnak hozzá a megélhetéshez egyébként sem elegendő fizetésükhöz, ennek következtében súlyos létfentartási gondokkal küzdenek. A sanyarú helyzetben a szerkesztőség magyarországi forrásokból kér anyagi támogatást. Az történt tehát, hogy a jórészt anyaországi pénzekből készülő lap politikai beállítottságára csupán a szerb államnak van befolyása, elsősorban a főszerkesztő kinevezése révén, így még a délvidéki magyar politikai célkitűzések közzététele is erősen korlátozott, s mégis az állam szinte kérkedik, hogy eltart egy magyar lapot. Holott nem tartja el, amint tapasztaljuk, s még fel is rója a szerkesztőség dolgozóinak, ha magyarországi pénzek után futkosnak, de még inkább azt, ha a jelenlegi rezsimnek nem megfelelő szempontok szerint szerkesztik a lapot. (...) Le kell szögezni még egyszer és világosan: a Magyar Szó nem független napilap. Alapítója az a tartományi képviselőház, amelynek talán egyik legfontosabb feladata éppen a vajdasági kisebbségek kordában tartása, mert hiszen intézkedési jogai nincsenek. A lap jelenleg többszörösen korlátozva van, semhogy demokratikus szerkesztéspolitikát folytathatna. (...) A megoldás keresői - a szerkesztőségen belüliek és a kívülállók egyeránt - abból a téves elképzelésből indulnak ki, hogy nem a vajdasági magyarság napi tájékoztatására, hanem a Magyar Szó sanyarú helyzetére keresnek megoldást - írja Matuska a temerini Hírlapban.-Komáromban is megemlékeztek az aradi vértanukról. A város hős védőjének, Klapka György tábornoknak a szobránál néhányszáz fős tömeg emlékezett a kivégzett tábornokokra és Komárom vára átadásának 150. évfordulójára. "Kétségtelen, hogy népünk fájáról nagyon sok ág leszakadt, de a gyökerek egészségesek - mondta Gáspár Tibor nyugalmazott gimnáziumi tanár. Ezek az egészséges gyökerek új hajtásokat hoznak, és ezek a hajtások biztosítják népünk magmaradását." —"A belgrádi állami televízió egy sajátos virtuális világot épített fel, aminek semmi köze a valósághoz" - szögezi le a Danasz jegyzetírója. A tévé hírműsoraiból ítélve a világ tele van kegyetlen ellenséggel, az államok élén elvetemült gonosztevők állnak. Jugoszlávia számára már csak néhány baráti ország maradt, köztük Észak-Korea, Líbia, Irak és Kuba. Ugyanakkor Szerbiában éjt nappallá téve folyik az újjáépítés, mindenfelé lelkes hazafiak dolgoznak. A televízió szerint Jugoszlávia boldog, kiegyensúlyozott és gazdag ország. Aki ezt kétségbe vonja, az államellenség és a NATO-bérence.
