Amerikai Magyar Újság, 1999 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1999-12-01 / 12. szám
8 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 1999. Karácsony ugyanezt tapasztalja: " Magyarországon a versenyszférában nem valósultak meg a piac szabadságának, a szabad versenynek. az esélyegyenlőségnek az elvei. A magyar gazdasági életet átszövi a korrupció, amelynek jegyében a megrendeléseket és megbízásokat nem azok kapják, akik a legrá- ternettebbek, hanem akiktől elvárható, hogy holnapután hasonló megbízásokkal viszonozzák a mai 'jótettet' . A magyar gazdasági élet egyes ágazatai zárt szekérvárakat képeznek, amelyeken belül a személyes kapcsolatok szabályozzák a működést. Az áruk és szolgáltatások valós értéküket messze meghaladó áron cserélnek gazdát, a különbözetek pedig feltartott markokba, titkos bankszámlákra csorognak, miközben dörzsölt ügyvédek tucatjai gondoskodnak arról, hogy a jogügyletek formálisan megfeleljenek a törvényeknek. " És sajnos ezen a téren a jelenlegi jobbközép polgári kormány alatt sem történt változás. Két éve minden ott folytatódott, ahol Homék abbahagyták. A korrupció, a nepotizmus és az állami pénzekkel való manipulálás mostanság éppúgy dívik, mint ahogy a Hom-kormány alatt hozzátartozott a magyar mindennapokhoz. Végül hadd fejezzem be ezt a nem éppen jókedvre derítő helyzetképet ismét Vilmos Tartsay észrevételeivel: "Tapasztalataim szerint a legnagyobb visszaélések azokon a területeken érvényesülnek, ahol lehetőség nyílik állami pénzeket magánzsebekbe irányítani, illetve ahol mód van az állami vagyon egyes megmaradt értékeinek elkótyavetyélésére. S ebben a levitézlett kommunista rezsim ügyeskedői járnak az élen. Felsejlik egyfajta titkos véd- és dacszövetség kontúrja is, amelynek keretében az egykori nómenklatúra tagjai — volt párttikárok, funkcionáriusok, KJSZ-esek, 111/111.-ások, szakszervezeti vezetők — egymásnak adják a labdát, azaz a zsíros falatokat. .... A jó pedigrét nem a becsületesség hordozza, hanem a valamikor volt piros párttagsági igazolvány." Tartsay befejezésül összegezésképp azt írja: cikkének célja az volt, hogy egy kis világosságot vigyen a zavaros összképbe és külföldi kézben tartott tükörben mutassa meg a nemzet kifelé mutatott arcát. Azt hiszem, ez sikerült is neki és mindenkinek érdemes elgondolkoznia a cikken. De legtöbbet az használna, ha a magyar társadalom meg is szívlelné az olvasottakat. * Hogy ne keserítsük el végképp az olvasókat és valami jót is íijunk a hazai valóságról, állapítsuk meg: a magyar közállapotok lassú, de érzékelhető javulása és a magyar gazdaságnak a legutóbbi esztendőben tapasztalt növekedése megalapozottá teszi azokat a reményeket, melyek szerint Magyar- oszág már 2002-re az Európai Unió tagja lehet. Ha mégis bekövetkeznék "csúszás" ehhez a dátumhoz képest, annak oka főleg az lehet, hogy előbb az Unió meglehetősen zilált belső ügyeit is rendezni kell és csak ezután kezdődhet meg az új országok felvétele. Ezért valószínűbb a 2003-as időpont, de a folyamat a legrosszabb esetben sem húzódhat el 2004-nél tovább, ahogy arra mértékadó uniós körökben már több célzás is történt. Ahhoz, hogy Magyarország megfeleljen az Európai Unió által támasztott követelményeknek, még számos téren kell bekövetkeznie változásnak. A magyar gazdaság mind a mező- gazdasági, mind az ipari termelésben már eddig is alkalmazta a szigorú EU-szabványokat, ám ez még nem sikerült minden tekintetben. De föltétlenül emelkednie kell a magyarországi béreknek, amelyek a Európai Uniós átlagbéreknek heted- nyolcadrészét sem érik el. (Ezen azért is változtatni kell, mert amig ez az aránytalanság fennáll, több uniós ország — elsősorban Ausztria — ellenzi a magyar csatlakozást, ugyanis attól tart, hogy a határok átjárhatósága után tömegével jelentkeznek a magyar munkavállalók és konkurrenciát jelentenek majd a nunkaerőpiacon.) A magyar gazdaság fejlődési üteme 1998. őszén felgyorsult és a negyedik negyedévben 5,2 százalék volt. 1999. első negyedében - mint az minden évkezdetkor megfigyelhető - a növekedés némileg lelassult és csak 3,3 százalékot ért el, az év második negyedében viszont 3,8 százalékig emelkedett. A gazdaságkutatók előrejelzése szerint az év végére ismét el fogja érni a 4,5 százalékot. A GDP ilyen arányú növekedésével Magyarország egyedül áll a volt szocialista országok között: egyetlen rendszerváltó ország sem tud felmutatni ilyen eredményt, három ország -- Románia, Ukrajna és Oroszország - gazdasága pedig éppenséggel lefelé menő tendeciát mutat. A magyar gazdaság fejlődése már utolérte a legkevésbé fejlett EU-országok — Portugália és Görögország — szintjét. A magyar gazdaság szempontjából kedvező fej le mény- ként értékelhetjük, hogy javultak a legfontosabb piacra, az Európai Unióba irányuló export kilátásai. Ugyanis a hazai növekedés továbbra is szinte kiárólag az exporttól s azon belül döntő mértékben a magyar kivitelnek immár háromnegyed részét felvevő Európai Unión belüli konjunktúrától fiigg. A magyar árúk versenyképességével ma már nincs baj, annál inkább okoz gondot a piacok felvevőképessége mondta minap az ország egyik legnagyobb exportőrje. Az utolsó évben 8 százalékkal csökkent a magyar kivitel a közép-európai volt szocialista országokba, a hanyatló ex- szovjet köztársaságok (a Független Országok Közösségének országai, beleértve Oroszországot is) pedig kevesebb, mint feleannyi árút vásároltak Magyarországtól, mint egy évvel korábban. Az Európai Unióba irányuló magyar export viszont ez évben 12 %-al nőtt. Bíztató jelek ezek, amelyekből nyugodt lelkismerettel következtethetünk arra, hogy a magyar gazdaság ismét visszaszerezheti azt a rangos nemzetközi helyet, amelyet kivívott magának a két világháború között, befelé pedig a fejlődés az ország lakosságának jólétét fogja eredményezni. A Millenniumi Évet 2000. január 1-én a budapesti Szent István-bazilikában a püspöki kar koncelebrálásával tartandó szertartással nyitja meg a magyarországi katolikus egyház. A jubileumi szentévet pedig még az idén december 24-én Esztergomban tartandó éjféli misével megnyitják. 2000. december 24-én ugyancsak Esztergomban celebrálnak majd éjféli misét Szent István királlyá koronázásának évfordulója alkalmából. 2000. augusztus 20-án pedig a kereszténység és a magyar államalapítás kerek évfordulóját ünnepük meg.
