Amerikai Magyar Újság, 1999 (35. évfolyam, 1-12. szám)

1999-11-01 / 11. szám

AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG neves személyiség került ki, köztük Márton Áron püspök, az iskola névadója. Az ünnepség első felében megem­lékeztek az 55 esztendeje, 1944 őszén a Maniu-gárdisták ál­tal kivégzett áldozatokról, koszorúztak a Pásztorbükknél, ahol ugyancsak 400 esztendeje gyilkolták meg Báthory Endrét, Erdély bíboros fejedelmét Bemutatták Csíkszent- domokos monográfiáját, amely a Székelyföld könyvek soro­zat első köteteként jelent meg az ünnepre.-Pozsonyban megkoszorúzták a szabadságharc két vértanúja, Jeszenák János és Rázga Pál síremlékét. Az aradi vértanuk emlékének szentelt nemzeti gyásznapon a Magyar Koalíció Pártja, a pozsonyi Magyar Kulturális In­tézet és a Csemadok képviselői, a pozsonyi magyarok, va­lamint Dr. Boros Miklós magyar nagykövet helyezte el az emlékezés virágait. Boros Miklós emlékeztetett arra, hogy Pozsonynak is tizenhárom vértanúja van. Mig Aradon mind a tizenhárom ítéletet egy napon hajtották végre, addig a ti­zenhárom pozsonyi vértanút - akik nem tábornokok, hanem egyszerű polgárok voltak - 1849 hét hónapján át ítélkező vérbíróság küldte a halálba. Nagymegyeren és Révkomáromban is megemlékeztek a szabadságharc és for­radalom hőseiről és még számos helyen, így az aradi vér­tanú, Desswffy Arisztid margonyai sírjánál is volt koszo­rúzás.-A kárpátaljai magyarság az idén is méltó módon emlékezett meg az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 150 évvel ezelőtt Aradon kivégzett vértanúiról. Kárpátalján tíz év óta lehet szabadon megemlékezni a múlt század ma­gyar szabadságküzdelmének mártírjairól. A központi ün­nepség Nagyszőllősön volt, ahol egésznapos rendezvényt tartottak az évforduló alkalmából, történelmi konferenciá­val, a vértanú-halált halt báró Perényi Zsigmond szobrának megkoszorúzásával, irodalmi összeállítással. Az évforduló alkalmából az ukrán fővárosban élő és dolgozó magyarok is megemlékeztek a nemzet mártírjairól. A Kijevi Magyarok Szövetsége szervezésében a kijevi Magyar-dombon álló honfoglalási emlékjelnél elhelyezték a megemlékezés virá­gait azok tiszteletére, akik - mint az ünnepség szónoka mondotta - "...nemcsak vérükkel, de aranybetükkel írták be nevüket népünk és nemzetünk történelemkönyvébe".-Az évforduló alkalmából a londoni magyar nagykövetség és az angliai magyarság képviselői Kmety György honvédtábornok és Kemény Farkas alezredes lon­doni sírjánál, valamint Duka Tivadar (Görgey Artur szárnysegédje) boumemouth-i sírjánál helyezték el a megemlékezés virágait. Kensal Green-i temetőben levő Kmety- obeliszket felújították; a síremlék rendbehozásával a magyar állam lehetővé tette, hogy az angliai magyarság számára is legyen egy állandó, méltó hely az 1848-49-es forradalomra és szabadságharcra való emlékezésre Nagy- Britanniában, mely a magyar szabadságharc sok hősét befo­gadta. Erdély magyar föld harcoljunk érte! 1999. november 21 RÖVID BESZÁMOLÓ LAKITELEKRŐL A Lakiteleki Népfőiskolán 1999. augusztus 21-én államalapító Szent István királyunk emlékezetére, az ezer éves jubileumi ünnepségsorozat lakiteleki megnyitóján Mindszenty Emlékszobát szereltek fel. A következő idézet fogadja a látogatókat: "Nekünk meg kell maradnunk hívőnek és magyarnak, mert egyetlen magyarnak sem szabad elveszni Gyötrelmes sorsotokban, amíg Isten végtelen könyörületéből jön a virradat, éljetek hűségben Istenhez, egymáshoz és történelmi hazátokhoz." Mindszenty József "Ez a század bővelkedik mártírsorsú emberekben, akik azért váltak mártírokká, mert tántoríthatatlanul meg­váltották magyarságukat és keresztény hitüket", -mondta Lezsák Sándor, országgyűlési képviselő, az Oktatási és Tu­dományos Bizottság elnöke, a Lakitelek Népfőiskola Alapítvány kuratóriumának elnöke a Mindszenty József bí­boros érsek emlékére kialakított emlékszoba átadásakor. Hangsúlyozta, hogy a mártírsorsra jutott emberek életét meg kell ismernünk, hogy urai legyünk jelennek és jövő­nek. Szőke János, Mindszenty József boldoggá avatásá­nak vatikáni posztulátora, a hercegprímás életének főbb mozzanatait ismertetve kiemelte; amikor a főpásztor kisza­badult a börtönből, hálát adott az Istennek, hogy neki soha semmit nem kellett visszavonnia. Habsburg Mihály főherceg, a Mindszenty Alapít­vány kuratóriumának elnöke azt hangsúlyozta: nem lehet méltóbb emlékhelye az egykori bíborosnak, mint Lakitelek. Lakitelek ugyanis hű maradt és hű marad a magyar szellemiség védelmezéséhez, megtartásához és minden olyan értékhez, amelyet a főpásztor vallott. KühárEde atya, a mariazelli Mindszenty Múzeum gondozója és számos vendég adományával támogatta a Népfőiskola céljai meg­valósulását. Az emlékszoba mindennap látogatható. A vendé­gek megismerkedhetnek a bíboros személyes tárgyaival, életének küzdelmes útjával. A Népfőiskola évek óta megemlékezik egy-egy vértanú, hitvalló mártírsorsú papról. Szeptember 17-én Romzsa Tibor, kárpátaljai görögkatolikus püspök emlék­ünnepsége volt, akit a kommunista rendszer pribékjei fél­holtra vertek, majd Hruscsov parancsára a kórházban megmérgeztek. A kortársak személyes emlékeikkel, az egyháztörténészek pedig elemző előadásaikkal idézték föl a vértanú életét, halálát. A népfőiskola szívesen ad helyet nemzetközi konferenciáknak.

Next

/
Thumbnails
Contents