Amerikai Magyar Újság, 1999 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1999-01-01 / 1. szám
30 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 1999. január Március 12. A Vereckei hágón betörő, Batu kán vezette mongol fősereg megsemmisíti Tomaj nembeli Dénes nádor hadát. A menekülő nádort üldöző mongol előőrs Siban vezetésével eléri Pest környékét (március 15.), tőrbe csalja a városból ellenük induló Ugrin kalocsai érsek csapatát (március 17.) és kifosztja Vácot (március 17.). Március 17. után. A kunok ellen lázongó pesti nép uszítására magyar és német fegyveresek meggyilkolják Kötöny kun fejedelmet. Erre a pesti tábor felé tartó kunok visszafordulnak, útközben a Duna-Tisza közén szétszórják Bulcsú Csanádi püspök és Szák nembeli Bare fia Miklós Pest felé igyekvő seregét, majd a Szerémségen át, pusztítva, elhagyják az országot. II. (Harcias) Frigyes osztrák és stájer herceg a pesti táborból hazatér. A tatárok feldúlják Egert, megfutamítják és szétszórják Benedek váradi püspök seregét. IV. Béla hadával a pesti táborból megindul kelet felé. Március 31. A mongolok déli serege Kadan Büdzsék és Borundaj vezetésével három irányból: a borgói, az ojtozi és a vöröstoronyi szoroson át betör Erdélybe. (Az erdélyi vajdát - föltehetően Solyom fia Pósát - csapatával együtt a Barcaságban lemészárolják. Erdély április végére mongol uralom alá kerül.) Április 9. A mongolok északi serege Bajdar és Orda vezetésével Legnicánál megveri Henrik sziléziai lengyel herceg csapatát. Április 11. A tatár fősereg Batu kán, Siban és Szöbeetej vezetésével a Sajó menti (Muhi) csatában legyőzi IV. Béla hadait. (A csatában elesik Tomaj nembeli Dénes nádor, Szerafín fia András országbíró és Rátót nembeli Mátyás esztergomi érsek is. IV. Béla és a sebesült Kálmán megmenekül. A király Borsod, Gömör, Nógrád és Hont megyén át Nyitrára, majd Pozsonyba, a herceg pedig Pesten át a Somogy vm-i Segesdre érkezik.) Április közepén a mongolok elfoglalják Pestet. Április vége. Bajdar és Orda serege Trencsén közelében nyugat felől betör az országba, s a Vág mentét, Magyarország északnyugati részét a Dunától Zólyomig a várak kivételével elpusztítja.-IV. Béla II. (Harcias) Frigyes osztrák és stájar herceg hívására Pozsonyból Hainburgba megy. A herceg megsarcolja őt. Csak akkor engedi szabadon, amikor zálogba ad neki három nyugat-magyarországi (föltehetően Moson, Sopron és Locsmánd) vármegyét. A herceg a három megyén kívül Győrt is elfoglalja, de azt a magyarok visszaveszik tőle. Május 18. IV. Béla Zágrábból segítséget kér IX. Gergely pápától, II. Frigyes német-római császártól, IX. Lajos francia királytól és IV. Konrád német királytól. Május 18. után. IV. Béla öccse, Kálmán szlavón herceg belehal sebeibe; a Csázma melletti Ivanicson (Körös vm.), a domonkos apácák (beginák) templomába temetik el. Június végén az ország a Duna vonaláig teljesen mongol uralom alá kerül. Június. II. Frigyes német-római császár Báncsa nembeli István váci püspöktől, IV. Béla követétől elfogadja a magyar király hűbéri meghódolását, de a mongolok ellen segítséget nem ad. (IV. Ince pápa 1245-ben IV. Bélát feloldja hűbéri esküje alól.) Július 1. IX. Gergely pápa keresztes hadjáratot rendel el Magyarország védelmére, s ígéri, hogy hathatósabb segítséget ad, ha II. Frigyes német-római császár befejezi vele folytatott háborúját. Szeptember 23. előtt IV. Béla kinevezi Geregye nembeli Pált országbíróvá (tisztségét első ízben 1242-ig viseli) és megbízza a Duna vonalának védelmével. November 10. IV. Celesztin pápa, megválasztása után mintegy két héttel meghal. (Halálával másfél éves interregnum veszi kezdetét.) December 11-én meghal Ögödej mongol nagykán. Az év folyamán. Az első magyarországi ismert eke- csoroszlya az erdélyi Szeben környékéről. 1242. január 19. IV. Béla a mongolok dunai megakadályozására katonai segítséget és kereszteshadjárat elrendelését kéri a Szentszéktől. Február 2. előtt Batu kán serege átkel a befagyott Dunán. (Elpusztítja Óbudát, majd Esztergom városát, de Esztergom várát nem sikerül elfoglalni. Február 2. után felégeti Székesfehérvár városát, de a várat itt sem tudja bevenni.) Február 2. Székesfehérvárról a papság és a világi személyek segítséget kérnek a Szentszéktől az alábbi erődített helyekre menekült lakosság nevében: Székesfehérvár, Esztergom, Veszprém, Tihany, Győr, Pannonhalma, Moson, Sopron, Vasvár, Németújvár, Zalavár, Léka, Pozsony, Nyitra, Komárom, Fülek, Abaújvár. Február végén a mongolok sikertelenül ostromolják Pannonhalmát. Március elején Kadan seregével a tengerparti Spalatóig, majd Trauig üldözi a menekülő IV. Bélát és családját. Március 18. Hahót nembeli Arnold a nádor. (Tisztségétől az év második felében megválik.) Március. Ögödej nagykán halálának hírére a mongolok elhagyják Magyarországot. Az erdélyi tatár hadak az Olt völgyén át, Batu kán a fősereggel a Duna két partja mentén, Kadan serege pedig Trau városától Bosznián és Szerbián át távozik. Május 16. előtt. Hont-Pázmány nembeli Achilles és testvérei visszaverik II. (Harcias) Frigyes osztrák és stájer herceg Pozsony ellen intézett támadását. Május körül. IV. Béla megbízza Geregye nembeli Pált a Dunától keletre eső országrész helyreállításával, az útonállók kiirtásával, a szétszóródott lakosság összegyűjtésével és az erdélyi sóbányák megnyitásával. (Pál a megbízatást 1246-ig teljesíti.) Az év első felében ismeretlen szerző versben (Planctus destructionis regni Ungarie per Tartaros) örökíti meg a tatárjárás eseményeit. * Kérjük, figyeljék a címzést, ott azt is feltüntetjük, hogy mikor jár le az előfizetés
