Amerikai Magyar Újság, 1999 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1999-10-01 / 10. szám
14 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 1999. október küldöttei leváltották Kovács Attilát, akiről mint üzletemberről is közismert, hogy többszázmilliós közteher befizetési mulasztása van. Ami magát a focit illeti, az lassan már senkit nem érdekel. Befejezésül; nem lehet szó nélkül elmenni egy döntés mellett, hosszú vajúdás után kijelölték végleges helyét a nemzet színházának, a Nemzeti Színháznak. A teátrum Dél-Pesten fog felépülni, a tervezett de soha el nem készült Expo helyén. A fogadtatás vegyes, az SZDSZ és a szocik fanyalognak. Ma már közismert, hogy semmi racionális ok nem volt a régi lebontására. Ha csak az nem, hogy a színház neve előtt ott állt: Nemzeti. Most talán sok magyar álma megvalósul. (H)arcmodor Nem lesz béke a Parlament falai között. Ezt a szocialisták frakcióvezető-helyettese, Lendvai Ildikó jelezte, hogy mind az e heti, mind pedig az egész ülésszak napirendjére nemet mondanak Legfőbb indokuk, hogy méltatlannak tartják az adótörvények tárgyalásának bezsúfolását egy hétre, és a háromhetes ülésezés kormánypárti fenntartását sem tartják szerencsésnek. A szabad demokrata politikusok eddig ugyan nem nyilatkoztak, de várható, hogy a parlamenti szavazáskor egyetlen megmaradt szövetségesük mellett teszik le a voksot. Meglepetés lenne, ha nem ez történne. A stílus, a harcmodor tehát nem változik. A hatalmukat elvesztő volt kormányzó pártokat továbbra is az indulataik vezérlik, ésszerű, elegáns megoldást nem találtak akaratuk érvényesitésére, tehát marad továbbra is a parlamenti obstrukció. Ez természetesen addig rendre megtörik, amíg a koalíció pártjai, a Fidesz-Magyar Polgári Párt, a Független Kisgazdapárt és a Magyar Demokrata Fórum egységes álláspontot képvisel, egységesen szavaz az adótörvényeknek és az ország költségvetésének elfogadásánál. Ez biztosíthatja továbbra is az ország stabilitását. Mégis milyen politikai stratégia dönti el az ellenzéknél, hogy a még maradék népszerűségüket a már amúgy is folyamatosan koptató bozótharcban őröljék fel? A szabad demokraták három százalék alá gyűrt népszerűségüket nyilvánvalóan a múlt évi parlamenti magatartásuknak köszönhetik. Eltűnt az SZDSZ felszólalásaiból a magabiztosság, a könnyedség, az olykor humor, a városi felsőbbrendűség, helyébe került az izzadtságszagú, alap nélküli vádaskodás, az idegeskedés, a türelmetlenség, a közbekiabálás, a kapkodás és a pitiáner kérdések, a magánügyekben vájkálódás parlamenti napirendre erőltetése. Pszichológusok is megerősítik, hogy az emberek, a közvélemény nem szereti a veszekedést lásd: a veszekedős pártok padlóra kerültek, a súlytalanságot és az olyan léggömbpártokat, amelyek egyes tagjai elegánsan a Parlament üléstermében halálkomolynak látszó témát feszegetnek, majd ugyanezek közül némelyek a Hit Gyülekezete ünnepségén transzban földre vetik magukat, vagy kétes ügyletű köztemetői privatizációba keverednek. Ezek a léggömbök előbb-utóbb szétpukkannak. A szocialistáknál sem könnyebb a helyzet. Hála e nagy sugarú nyilvánosságnak amely még ma sem nevezhető kormánybarátnak , sorban lelepleződnek a lakosságot nélkülözésbe taszító Bokros-csomag kitervelői, támogatói, akik a szocialista frakció parlamenti padsoraiban feszítettek, feszítenek, mint például a szakszervezetisek, akik akkor vették fel a többmilliós, tízszázalékos VTP- hiteleket, amikor más közember csak 40 százalék árán juthatott hozzá. De ebből a szocialista adományozásból nem maradt ki az előző kormányzat legfőbb privatizációs asszonya sem, sőt némelyek a padsorokból privatizáltak maguknak egy kis vasas-szakszervezeti üdülőt, egy kis volt állami gazdaságot, egy kis volt állami vállalatot. Egyes politikusok közügyekben való megszólalása, ténykedése ilyen háttérrel inkább egy régi magyar közmondást juttat eszébe az embernek: bort iszik és vizet prédikál. Ha egy párt az ilyen emberektől nem tud megszabadulni, ma már aligha lehet sikeres a politikai közéletben. Talán elhamarkodott Horn Gyulának az a vádja, hogy szükségeltetik az előrehozott választás, mert itt egy év alatt minden elromlott. Lehet, hogy egy ilyen választás óriási meglepetést okozna a volt szocialista kormányfőnek. Ugyanis könnyen lehet, hogy hatalmi álmai végleg szertefoszlanának. Meg aztán a polgári oldalnak eddig sem volt szokása, hogy rövid távú politikai érdekei szerint előrehozott választásokat szorgalmazzon, mint ahogyan Antall József halála után nem tette Boross Péter sem, és nem szokása például nyugdíjemelést vagy ingyenrepülőutakat ígérni más számlájára a nyugdíjasoknak. Talán harcmodort, stílust kellene váltani. Biztosan a parlamentben és az ország nyilvánossága előtt is meglepetést keltene, de erre nem lehet számítani. A parlamentben ugyanis ma a plenáris üléssel elkezdődik a munka, majd a héten megvitatják az adóknak, a járulékoknak és az egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvényeknek a módosítását. A kormánykoalíció stílusa láthatóan nem változik. Határozott, nyugodt, és nem engedi magát letéríteni a megkezdett útról. Tehát elkezdődik a parlamenti munka. Lehet, hogy a sokat emlegetett konstruktív ellenzékiséggel előbbre lehetne lépni? Nem tudom, félő, hogy az ellenzéknek talán nincs is más stratégiája. Stefka lstván Kérjük előfizetőinket figyeljék a címzést Ott azt is feltüntetjük, hogy mikor jár le az előfizetés. Az előfizetést - mint ahogy a szó is mondja -, előre kérjük beküldeni Ezzel időt, fáradságot és ami szintén fontos anyagiakat takarítunk meg. Es a postázásnál sem történik fennakadás. Kérjük szíves együttműködésüket!
