Amerikai Magyar Újság, 1999 (35. évfolyam, 1-12. szám)

1999-09-01 / 9. szám

30 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 1999. szeptember Magyar tájak MAGYAR TÖRTÉNELEM MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI KRONOLÓGOÁJA XIV. rész-1278. május 27. előtt. Héder nembeli Iván be­hívja az országba András herceget (II. András utószülött fiának, Istvánnak a gyermekét, a későbbi III. Andrást), aki felveszi a Szlavónia, Dalmácia és horvátország hercege címet. (András ősszel visszatér Velencébe.)-Július 1. III. Miklós pápa sem Miklós erdélyi prépost, sem Péter veszprémi püspök érsekké választását nem ismeri el, és az esztergomi érseki szék betöltését a Szentszék számára tartja fenn.-Június 19. után. Csák nembeli Péter nádort teztvére, Máté váltja fel. Kinevezése alkalmával a király megbízza a közrend helyreállításával és az elfoglalt földek visszaszerzésével.-Augusztus 26. I. (Habsburg) Rudolf német király és IV. (Kun) László hadai a dürnkruti (morvamezei) csatában legyőzik II. (Przemysl) Ottokár cseh király seregét. (A győzelem kivívásában döntő része van a jobb szárnyat alkotó magyar-kun hadnak.) A cseh király elesik a csatában; halálával lezárul a Babenberg-örökségért 1246 óta vívott harc, az örökség megalapozza a Habsburg-ház hatalmát.-Az év folyamán IV. (Kun) László rendeletben részletesen szabályozza a gölnicbányai (Szepes vm.) vásáro­kon fizetendő vámtételeket.-1279 eleje. Fülöp fermói püspök pápai legátus megérkezik Magyarországra.-Június 13. III. Miklós pápa kinevezi Vázsony nembeli Lodomér váradi püspököt esztergomi érsekké.-Június 23. IV. (Kun) László Budán Fülöp pápai legátus, a főpapok és a főurak előtt megesküszik, hogy a katolikus hitet, az egyház szabadságát, a korábbi törvé­nyeket és szokásokat megőrzi, az eretnekeket országából kiűzi, az egyház szabadságát, valamint a keresztények és a kunok helyzetét illető kilenc (közelebbről nem ismert) cikkelyt, továbbá a kunok vezetői által a király és a legátus jelenlétében vállalt kun cikkelyeket (I. kun törvényt) meg­tartja. (A kunok megígérik, hogy mindannyian megke- resztelkednek, a pogány szokásokat elhagyják, leteleped­nek és keresztény erkölcs szerint élnek, erőszaktól és gyil­kosságtól tartózkodnak, visszaadják a jogtalanul elfoglalt egyházi és nemesi birtokokat.) A király megígéri, hogy kezeseket szed a kunoktól, és szükség esetén fegyverrel kényszeríti őket a kun cikkelyek teljesítésére. Egyúttal vál­lalja, hogy az ebben a tárgyban július 13-ára összehívott gyűlés végzéseit is megtartja és megtartatja.-Július 13-25. IV. (Kun) László Fülöp pápai legá­tus jelenlétében a főpapok, főurak, nemesek és kunok tétényi gyűlésén elrendeli nagykorúsága (1277) előtt tett adományai felülvizsgálását, és meghozza a (II.) kun tör­vényt. Augusztus 10. A király kiadja a Tétényben tartott gyűlés végzéseit (II. kun törvény). Módosított formában megerősíti a pápai legátus javaslatait és bizonyos önkor­mányzatot ad a kunoknak. Elrendeli, hogy a hét nemzet­séget alkotó kunok a Duna-Tisza közén, a Temes, Maros és a Körös mentén nekik adományozott területen teleped­jenek le, keresztény módra éljenek, magyarországi ke­resztény foglyaikat bocsássák szabadon; katonáskodjanak; bírájuk, a korábbi gyakorlatnak megfelelően, a nádor, a király, a főurak és a nemesek a kunok szolgáit ne fogadják be, s elvett birtokaikat adják vissza.) Szeptember 14. előtt. A király megparancsolja a budai bírónak és polgároknak, hogy akadályozzák meg a pápai legátus által a budai várba (a katolikus hit és az egy­házi szabadság védelmére, az egyháziak és világiak életé­nek, erkölcsének megjavítására) összehívott zsinat megtar­tását. (A város nem teljesíti a parancsot.) Szeptember 14. Fülöp pápai legátus a budai zsinat utolsó napján kihirdeti a zsinati végzéseket. (A végzések szabályozzák az egyházi rend tagjainak tevékenységét; meghatározzák erkölcsi viselkedésüket, öltözködésüket, a főesperesek hatáskörét és műveltségüket; eltiltják a papság részvételét az isteítéletekben; leszögezi az egyházi rend bíráskodási kiváltságát, adó- és vámmentességét; tiltakoz­nak az egyházi javadalmak jogtalan betöltése és az egyházi épületek elfoglalása ellen; eltiltják, hogy a nép a temp­lomokban és a temetőkben táncoljon; elrendelik, hogy a zsidók és izmaeliták megkülönböztető jelet viseljenek, s korlátozza szerepüket az adó- és vámügyekben.) Október eleje. A pápai legátus a kun törvények teljesítésének elmaradása miatt kiközösíti IV. (Kun) Lász­ló királyt, az országra pedig kimondja az interdiktumot. Október közepe. A király újból megesküszik, hogy a legátusnak tett ígéretét megtartja; majd feleségét, Erzsé­betet (Izabellát) elhagyva Gergely esztergomi préposttal és Miklós alkancellárral a kunokhoz távozik. December előtt. Meghal Miklós alkancellár. Tete­mét Fülöp legátus a bélpoklosok temetőjébe viteti; holt­testét az összegyűlt tömeg kőzáporral temeti be. December 7. Márk fia Batiz és testvérei Csetenye nevű erdejük (Szepes vm.) kiirtására és betelepítéséra soltészszerződést kötnek. (Az erdő területén az első falu Batizfalva néven 1286-ban tűnik fel. A soltészszerződések ettől kezdve gyakorivá válnak.) December 9. III. Miklós pápa felszólítja a kiközö­sítés ellen fellebező magyar királyt, hogy engedelmeskedjék legátusának. * Értesítjük külföldi előfizetőinket, hogy a posta június elsejével a külföldi tarifát - szinte drasztikusan - felemelte. Pl. a hajópostai díjszabást havi 24 centtel, ami évi viszony­latban majdnem három dollár. E számunk impresszumában átjavítottuk az előfizetési díjakat.

Next

/
Thumbnails
Contents