Amerikai Magyar Újság, 1999 (35. évfolyam, 1-12. szám)

1999-01-01 / 1. szám

X I J___L 1999. január AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 25~j (1) A nyílt levél szerzője Kovács István, a mező­telki RMDSZ-szervezet elnöke. írja, "hogy nem vagyunk lázadó nép". Tekintsünk vissza az ezeréves történel­münkre, majd minden évszázadban volt egy-egy lázadás, felkelés, szabadságharc. Budai Nagy Antal, Dózsa György, a Rákóczi-féle felkelés, az 1848-49-es szabadságharc, és az 56-os forradalom. Kell ennél több?... (S.J.).-Keszeg Margit, a révkomáromi járási hivatal új elöljárója ismét kinevezte a márciusban leváltot búcsi és Bátorkeszi-i iskolaigazgatókat, Novák Ferencet és Varga Lajost. Mindkét falu iskolájában diákok, tanárok, szülők sokasága köszöntötte a visszatérő igazgatókat, akikért fél éven át vívtak politikai csatározásokat.-A Vajdaságban öt magyar párt szervezett gyűjtést a kárpátaljai árvíz károsultjainak. Ehhez a kezdemé­nyezéshez több egyházi és társadalmi szervezet is társult. Eddig egy tíztonnás kamionra való ruhanemű, élelmiszer és tisztítószer gyűlt össze. A szállítmányt a Vox Humana sza­badkai gyűjtőhelyéről idították útnak a kárpátaljai Viskre.-Kovács Miklós, a kijevi parlament képviselője sze­rint az új magyar kormánynak a határon túli magyar kisebbségek irányában folytatott politikájában eddig nem következett be áttörés a korábbi irányvonalhoz képest. "Úgy tűnik minden maradt a régiben a magyar kormány határon túli magyarsággal kapcsolatos politikájában, amely­ben a kárpátaljai magyarságnak, illetve érdekvédelmi szer­vezeteinek statisztaszerepet szánnak, amikor az őket is érintő ukrán-magyar államközi kapcsolatokat alakítják".-Orbániádák:-Orbán kifejezte meggyőződését: a bős nagymarosi vitában a két ország a hágai bíróság ítélete alapján meg­egyezésre jut.-Orbán kijelentette: ha a magyar félen múlik, ak­kor a világon még olyan gyorsa nem épült fel híd, amilyen gyorsan az esztergom és párkány között fog.-Orbán kényelmetlennek találja azt a helyzetet, hogy az EU egyre jobban kitolja az új tagok felvételének dátumát. Úgy érzi, hogy ez egy "kissé bántja a közép-európai nemzetek önértékelését".-Orbán nem lát koalíciós vagy kabinetválságot Tor- gyán József rokonainak állami irányítású cégek vezető szer­veiben történt elhelyezése miatt.-Orbán reális esélyt lát a magyar-szlovák viszony javulására, és azt szeretné, ha Szlovákiát a már elkezdődött bővítési tárgyalásokon figyelembe vennék mint EU-tagje- löltet.-Orbán szerint: "1990 óta egyetlen magyar koalíció sem működött olyan jól és súrlódásmentesen, mint a jelen­legi"-Orbán Viktor: A tervek szerint április végén Szlovákiában tartják majd a következő visegrádi csúcs- találkozót. Ez azt vetíti előre, hogy a most háromtagú visegrádi együttműködés négytagúvá válik. HATÁRON INNEN - HATÁRON TÚL HTMH - OBSERVER-"Lelki szegényeknek" nevezi a pozsonyi Pravda cikkírója azokat a szlovákokat, akik az Esztergom és Párkány között csonkán álló Mária Valéria híd felújítása ellen hadakoznak. A lap szerint ez a híd úgy került a politi­kába, mint Pilátus a krédóba, hiszen semmi köze sincs a politikához. "Minden épeszű emberben - aki valaha látta e csonka hidat és komppal ment át az áthidalatlan pillérek mellett az egyik partról a másikra - óhatatlanul felmerült a kérdés: ugyan miért nem újították fel már korábban ezt a kényelmesebb és gyorsabb átkelést kínáló hidatT - kérdi a cikk írója.-Egy a Romániai Magyar Szóban megjelent, Mar­kó Bélának az RMDSZ elnökének címzett nyílt levélből idézünk: "Valamikor körülbelül egy jó hónapja elkaptam a román tévé kolozsvári adásán egy jó dokumentumfilmet, ha jól emlékszem a címe így hangzott: "A romániai magyarság története 1918-tól napjainkig", igen ajánlanám mindenkinek, különösképpen a forrófejű amatőr politikusainknak, de még az sem ártana, ha az RTV magyar adása megismételné, mert itt világosan lehet látni azt, hogy 1918-ban és utána mire ment a játék. Ön ebben tett egy megjegyzést afelöl, hogy vala­hol itt kellett volna kezdenünk a politizálást. Osztom a véleményét, és ajánlanám a megvalósítást az ami késik, nem múlik alapon, ha ugyan Ön is a Gyulafehérvári Deklarációra és a Wilsoni 14 pontra gondolt. Mert ez a kulcsa mindennek. Rendezni a jövőt! Ha ez az ország valóban része akar lenni a civilizált Európának, ideje úgy is gondolkodni Ha a román népnek nem volt jó az a sokkal több jog és kiváltság amit az Osztrák-Magyar Monarchia biztosított, akkor miért lenne nekünk ez a célszerűen visszatartott élet, ami még a létmini­mumot sem biztosítja, más népek ennél kevesebbért is lázad­tak fel De mi nem vagyunk lázadó népek (1), sem terroristák. De az azért nem azt jelenti hogy megvagyunk elégedve sor­sunkkal Pedig sokan úgy vélik, hogy ez rendjén van. Húzzuk be farkunkat, és nyaljuk sebeinket, mert ezen már nem lehet változtatni Én nem hiszek e gyáva belenyugvásba, mert ez nem emberi élet. Mi jobb sorsot érdemiünk, jogainkért rég megharcoltunk az évszázadok során, sőt még a román népért is? Még ha el is felejtették azt! Elvárjuk azon jogok betartását a román kormánytól. Van egy szó, amit itt még nem is­merünk, pedig világszerte használják manapság: az angol Wested Rights, a Befektetett Örökség Törvénye, aminek alapja a mi több mint ezeréves ittlétünk, európai kultúránk kialakulásával. Ezen alapjogtól nem lehet az erőszakos betelepítés által kisebbséggé vált évezredes magyar településeket megfosztani a betelepítettek többségi szavazatá­val Ezt elveszíteni csak feladással lehet, mi pedig nem adunk fel semmit. Az RMDSZ-nek mint érdekünk védelmi szer­vezetének hatásköre lenne ügyeink ezen rendű intézése...." T

Next

/
Thumbnails
Contents