Amerikai Magyar Újság, 1999 (35. évfolyam, 1-12. szám)

1999-07-01 / 7-8. szám

1999. júL- aug. AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG- *15 ___________i AZ SZDSZ AZ ORSZÁG RÁKFENÉJE Az előző írásomat azzal fejeztem be, hogy az SZDSZ négy éves kormányzását taglaltam, annak fényé­ben, hogy erkölcsileg mibe került az az országnak. Most engedtessék meg egy rövid eszmefuttatást az MSZP-vel való szövetségéről. Minden demokratikus országban ilyen­olyan formában jelen van a hatalomban, vagy legalábbis a törvényhozásban a baloldal. A baloldalt a szocialista pár­tok, vagy a szociáldemokrata pártok képviselik. Nincs ez másképp nálunk sem. Amiben eltér a hazai szocialista párt más szocialista pártoktól, az a vezetésben rejlik. Az MSZP még ma is ezer szállal kötődik a volt elődpárthoz az MSZMP-hez. Ahhoz az MSZMP-hez mely tevőlegesen részt vett az 1956-os forradalom leverésében, és az ezt követő megtorlásokban. Az MSZMP kezeihez vér tapad, és ez a vér foltokban megtalálható a jelenlegi MSZP markán is. Gondoljunk csak Horn Gyulára. Mindenki előtt isme­retes, hogy karhatalmista volt. Találgatni lehet, hogy meny­nyi gyilkosságban vett részt, ugyanis a róla szóló hivatalos dokumentumok, országlása alatt szőrén-szálán eltűntek. Ki ne emlékezne még Németh Miklós miniszterségének ide­jére, amikor napokon át semmisítették meg az MSZP-s káderekről készült dokumentációkat. Az SZDSZ szégyene, hogy ezzel a párttal kötött szövetséget, csak azért, hogy bejusson a hatalomba. A gyanúsan pöttyös párt, ettől még mocskosabb lett. Ezzel a szövetséggel bizonyítványt állítot­tak ki magukról. Négy éven keresztül az SZDSZ megpróbálta vég­rehajtani nemzetromboló magyarellenes politikáját. Az ok­tatási és kulturális tárca élére Fodor Gábort állították. A kinevezésben az a szomorú, hogy ilyen ember került a tárca élére, ahol a múltban olyan nagy tudású személyek álltak, akikről később méltán emlékezett meg az utókor. Már a kádári-rendszerben is a minisztérium élén minőségi kü­lönbség volt érzékelhető a többi miniszterhez képest. Fodor Gáborról az a hír járta, hogy vonzódik a melegekhez. Érdekes módon az akkori kultúrpolitikának szerves része volt a másság elfogadása és ezen belül a homoszexualitás tolerálása. A baj csak az volt, hogy a liberálisok a másság alatt csak a homoszexuálisokat értik, holott ez egy szélesebb fogalom. Végül is Fodor Gábor az oktatási tárca élén úgy mozgott, mint elefánt a porcelán­boltban. Egy idő után az SZDSZ kénytelen volt belátni a kudarcot és Fodort menesztették. Utóda Magyar Bálint lett, akinek a nevéhez fűződik a Nemzeti Alaptanterv (NAT) bevezetése. A NAT-ról megoszlottak a vélemények. A pedagógusok egy része, kifejezetten bűnösnek találta az ifjúsággal szemben. Egy biztos, a tanterv szellemiségétől messze állt minden, ami nemzeti, ami magyar. Az ifjúság tudatos nemzetellenes megmételyezéséről volt szó. Az egész liberális szellemiséget áthatotta egyfajta tudati rom­bolás, melynek előre megírták a forgatókönyvét. Másik miniszterünk Kuncze Gábor belügyminisz­ter volt. Belügyminisztersége alatt idehaza elszabadult a pokol. Egyik bombamerényletet a másik követte, nem beszélve a gyakori leszámolásokról. Kunczénak másirányú elfoglaltsága volt, ki kellett állnia a Székesfehárváron történt törvénytelen lakásfoglalások mellett. Ugyanis itt a romák elfoglalták a Rádió utcai háztömböt. Amikor az ot­tani önkormányzat helyre akarta állítani a törvényes ál­lapotokat, maga Kuncze Gábor állt ki a törvényt nem tisztelő romák mellett. Mi több, az ő szájából hangzott el először a megélhetési bűnözés szó, mely mint egy felhatal­mazást adott a cigány bűnözők számára. A botrány a végén már már odáig fajult, hogy ha a cigány megerőszakol valakit, akkor is megélhetési bűnözést emleget. A romák vették a lapot és sok helyen kaotikus állapotok alakultak ki. Érdekes figyelni az SZDSZ-es beidegződéseket. Min­dent ami az ország érdekei ellen van, mindent ami rom­boló, azonnal felkarolnak. Az új kormány, hogy rákénysze­rítse a cigány családokat, gyermekeik iskolába járatására, e feltételhez kötötte a családi pótlékot. Az SZDSZ tiltako­zott ellene. Számukra a cigányság szellemi elmaradottsága és brutalitása folyamatosan kijátszható a magyarság ellen. Divide et impera! "Oszd meg és uralkodj!". Ez az SZDSZ lételeme. Érdemes azt is megfigyelni, hogy egy-egy fontos kérdésben hogyan foglalnak állást. Emlékezzünk vissza a világkiállítási tervekre. Ez alkalom lett volna arra, hogy az országnak sikerélménye legyen. Egy pár hétre Magyar- országra figyelt volna a világ, természetes, hogy megakadá­lyozták. Vagy itt van egy másik kérdés, a honvédelem. Amíg fenn áll a hadkötelezettség, egyfajta hazafias nevelés kell, vagy legalábbis kellene kapni a fiataloknak, abból ki­indulva, hogy a haza védelme minden állampolgárnak szent kötelessége. Az SZDSZ zsoldos hadsereget szeretne, nyil­ván a haza szeretete nélkül. 2000-ben lesz államalapításunk 1000 éves évfordulója. Egy ilyen ünnepet minden más ország látványosan megünnepelne, és nincs ez máshogy nálunk sem. Egyedül a liberálisok ágálnak ellene, és az erre szánt pénzeknek találnak ennél "fontosabb" helyet. Vala­hogy megértem őket, hiszen ez a magyarság ünnepe, és nem a szabaddemokratáké. Lehetne még sorolni de felesleges. Soós Géza Megyét váltott Tiszaug. Hosszú éveken át tartó huzavona után, a parlament döntése értelmében a korábban Szolnok megyei település a jövőben Bács-Kiskun megyéhez tartozik. A tiszaugiak július 3-án nagyszabású rendezvénnyel ünnepük meg a változást. Tízéves a KDNP, s ez alkalomból tájékoztatót tartott a KDNP vezetősége, köztük Giczy György elnök Budapesten. Hasznos Miklós alelnök azt hangoztatta: az első demokratikus választások, majd a kormányra kerülés után kialakult a párton belül az az "elit élethez szokott vezető réteg", amely tevékenységének következtében elszürkült a párt.

Next

/
Thumbnails
Contents