Amerikai Magyar Újság, 1999 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1999-05-01 / 5. szám
1999. május AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 29 Magyar tájak MAGYAR TÖRTÉNELEM MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI KRONOLÓGOÁJA XXI. rész 1265. március 11. Először említik a bolognai egyetemen tanuló magyarországi diákok testületét (natió- ját). Március eleje. István ifjabb király az isaszegi csatában (Pest vm.) legyőzi IV. Béla összevont erőit. A királyi had névleges vezére, Béla macsói hg, IV. Béla unokája elmenekül, de a tényleges vezér, Héder nembeli (Kőszegi) Henrik nádor két fiával, Ivánnal és Miklóssal együtt fogságba esik. IV. Béla - Tűrje nembeli Fülöp esztergomi és Smaragd kalocsai érsek közvetítésével ~ újból kibékül fiával: Elismeri István uralmát a keleti országrészen és szabadon engedi fia feleségét, Erzsébetet és gyermekeit; visszanyeri szabadságát Héder nembeli Henrik nádor és két fia, továbbá Kemény fia Lőrinc országbíró és Ákos nembeli Ernye bán is. (IV. Béla a fiával kötött békeegyezséget megerősítés céljából március 28-án megküldi IV. Kelemen pápának.) Április 1. IV. Béla Walter kamaraispánnak adományozza Komárom falut, mivel helyreállíttatta a birtokában lévő Komárom várát, az ott letelepedő hospeseknek pedig a budai polgárok kiváltságát adja. (Walter később, 1268-ban a vár tartozékait is megszerzi.) Július 21. IV. Béla a liptói Hibbe hospeseinek városi kiváltságot adományoz. Augusztus 21. IV. Béla megállapítja a liptói királyi népek kötelezetségeit és jogait. 1266. február 25-28. I. (Anjou) Károly szicíliai király IV. Kelemen pápa hűbéreseként francia keresztes hadával a beneventói csatában legyőzi a kiközösített szicíliai királynak, Manfrédnak, II. Frigyes német-római császár törvénytelen fiának a seregét. Az ütközetben maga Manfréd is elesik. (I. Károly elfoglalja a Hohenstaufok délitáliai birtokát: a szicíliai kettős királyságot és Nápolyt teszi meg székhelyévé.) Március 23. IV. Béla és István ifjabb király korábbi megállapodásukat kiegészítve megkötik a nyúlszigeti (margitszigeti) békeszerződést, és megtartására kiközösítés terhe mellett esküt tesznek Tűrje nembeli Fülöp esztergomi érsek előtt. (Az egymás hívei közti perekben a rögzített perjogi intézkedések szerint ítélkeznek, Egymás híveinek népeitől semmiféle adót nem szednek, nem kötelezik őket várépítési munkára, szállításra, szállásadást sem követelnek tőlük: Ha mégis, akkor a felek a szállásadás ellenértékét, báróik pedig ennek kétszeresét fizetik; egymás híveit nem csábítják el, de megengedik a parasztok költözését az egyik országrészből a másikba; az országrészükbe menekült bűnösöket megbüntetik; nem támadják meg sem egymást, sem egymás családját, híveit vagy szövetségeseit; visszadják a belháború során elvett birtokokat. - IV. Kelemen pápa a felek által külön-külön megküldött békeokmányt június 22.-én megerősíti.) Az év nyarán István ifjabb király megtorló hadjáratot vezet az Északnyugat-Bulgáriában uralkodó Szventszláv Jakab despota ellen. Hadai elfoglalják Vidint (június 23. körül), majd Vraca, Pleven helységet és Tirnovóig nyomulnak. Öt csatában (kettőben István személyesen is részt vesz) legyőzik a bolgárokat, mire a bolgár despota meghódol István ifjabb király előtt. 1267. február előtt a Héder nembeli Henrik nádort Kemény fia Lőrinc váltja föl, akinek országbírói méltóságát Ákos nembeli Ernye veszi át. (Tisztségüket első ízban mindketten 1270-ig viselik.) Május. Guido bíboros pápai legátus IV. Kelemen pápa megbízásából Bécsben zsinatot tart. Ez alkalommal magyar főpapok is felkeresik a legátust, aki elsősorban a papi nőtlenség érvényesítésére intézkedéseket hoz a magyarországi egyházak számára. Június 3. előtt a Kán nembeli László erdélyi vajdát Gut-Keled nembeli Miklós váltja föl (1270-ig). Szeptember 7. előtt. Mindkét országrész nemesei, azaz királyi szerviensei Esztergomban gyűlést tartanak. A gyűlésen résztvevők kérésére IV. Béla és fiai: István ifjabb király és Béla szlavón hg, a bárók tanácsával és hozzájárulásával dekrétumba foglalják a nemesek, másképpen a királyi szerviensek I. (Szent) Istvántól eredeztetett kiváltságait. (Törvénycikkelyei: 1.: mentesíti a nemesek népeit a királyi adóktól és a szállásadástól. 2.: elrendeli a királyi vagy királynéi hospesekkel betelepített vár- és udvarnok- földek visszaadását a váraknak, illetve az udvarnokoknak; 3.: a nemesek személye és vagyona bírói ítélet nélkül sérthetetlen; 4.: engedélyhez köti a nemesek mozgását a király, az ifjabb király és a szlavón hg uralma alatt álló területek között; 5.: intézkedik a nemesektől jogtalanul elfoglalt földek visszaadásáról; 6., 9.: meghatározza a nemesek birtokainak öröklési rendjét; 7.: a nemesek külföldi hadjáratra nem kötelezhetők; 8.: a székesfehérvári István-napi törvénynapon minden megyéből két vagy három nemes vegyen részt; 10.: eltörli a nemesek ügyeinek intézésében az írásbeli kérvényezési. A dekrétum záradéka felhatalmazza az esztergomi érseket, hogy szükség esetén egyházi fenyítékkel kényszerítse a királyt vagy fiait a fenti intézkedések megtartására.) Szeptember. Megkezdődik a jogtalanul elfoglalt nemesi és királyi birtokok visszavétele. (Az akció, emely elsősorban a király országrészén folyik, 1268-ban tetőzik.) December 6. Kemény fia Lőrinc nádor IV. Béla megbízásából a tihanyi apátság lovas szolgálatot teljesítő és ezért kevés hasznot hozó jobbágyainak számát 12 főre szállítja le; a többit saját kérésükre nem sorolja a kondi- cionáriusok közé, s nem kötelezi kondicionáriusi szolgálatra, hanem meghagyja a király harcosainak, és pénzjáradékot fizető jobbágyoká teszi őket. (Az intézkedés az utóbbiak számára mégis korábbi kiváltságos helyzetük
